A vád képviselői eredetileg 15 év szabadságvesztés kiszabását kérték a volt elnökre.

A 2014-es, európai integrációt és hatalomváltás követelő kijevi Majdan-tüntetések nyomán Oroszországba menekült, és most is ott tartózkodó exállamfő ellen távollétében indítottak eljárást. Ebben az ukrán főügyészség 2016 végén hazaárulás, továbbá háború kirobbantására, valamint az államhatár megváltoztatására irányuló, Oroszország vezetésének képviselőivel való együttműködésben megvalósuló szándékos alkotmányellenes cselekmények elkövetésével vádolta meg Janukovicsot.

A főügyészség a vádat főként arra az írásos nyilatkozatra alapozta, amelyben a leváltott államfő 2014. március 1-jén Moszkva ENSZ-képviseletén keresztül kérte Oroszország fegyveres erőit, hogy küldjenek csapatokat Ukrajnába, amit az ENSZ-ben is hivatalosan megerősítettek Kijevnek.

2014 tavaszán Oroszország önkényesen elcsatolta a Krím félszigetet egy általa kezdeményezett népszavazás eredményére hivatkozva, majd fegyveres konfliktust robbantott ki a kelet-ukrajnai Donyec-medencében.

A Janukovics elleni, évek óta húzódó perben számos tanút hallgattak meg, köztük Petro Porosenko ukrán elnököt, Andrij Parubij házelnököt és Arszenyij Jacenyuk volt miniszterelnököt is. Janukovics sportsérülésre hivatkozva ügyvédein keresztül sorozatos halasztást kért, majd végül a bíróság tavaly novemberi utolsó üléséig sem élt azzal a lehetőséggel sem, hogy a perben videokonferencia útján tegyen vallomást.