Most éppen az USA és Oroszország fenyegeti egymást Venezuela miatt

Most éppen az USA és Oroszország fenyegeti egymást Venezuela miatt

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Egyre inkább úgy tűnik, hogy Nicolás Maduro venezuelai államfő sorsa nem a caracasi utcákon, hanem a latin-amerikai országgal kapcsolatos orosz-amerikai vita során dől majd el. Washington és Moszkva most még a kölcsönös fenyegetéseknél tart, de valószínű, hogy a háttérben komoly alkudozás is folyik.

Oroszország hagyjon fel Nicolás Maduro venezuelai államfő támogatásával, az orosz és kubai beavatkozás destabilizálja a latin-amerikai országot, és rosszat tesz az orosz-amerikai kapcsolatoknak – üzente Moszkvának Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Néhány órával korábban azt közölte, nem zárja ki, hogy az amerikai hadsereg beavatkozik a magát ügyvezető államfőnek minősített ellenzéki vezető, Juan Guaidó oldalán, ha Maduro nem hajlandó önként távozni a hatalomból. Igaz, Pentagon-források szerint az amerikai hadsereg még nem tett lépéseket egy intervenció előkészítése érdekében. Washington és a venezuelai ellenzék azért igyekszik eltávolítani Madurót a hatalomból, mert szerintük az egykor buszvezetőként dolgozó politikus törvénytelen eszközökkel és választási csalás árán hosszabbította meg a hatalmát.

Moszkva sem volt rest, az orosz külügyminisztérium az USA-t szólította fel, hogy hagyjon fel a venezuelai belügyekbe való beavatkozással. „A nemzetközi jog durva megsértése, ahogy az Egyesült Államok beleavatkozik egy szuverén ország belügyeibe” – hangsúlyozta Moszkva, és Szergej Lavrov külügyminiszter azt is közölte amerikai kollégájával, beláthatatlan következményei lesznek annak, ha az amerikaiak tovább folytatják agresszív politikájukat.

©

A miniszter mégsem lép félre

A helyzetet bonyolítja, hogy egyre több részlet kerül napvilágra arról az állítólagos alkuról, amelyet Guaidó köthetett a Maduro környezetében lévő erős emberekkel, köztük Vladimir Padrino López védelmi miniszterrel. Az állítólagos megállapodás szerint a hadsereg engedte volna Maduro letartóztatását, s ezzel lehetővé tette volna a békés hatalomváltást. Egy hónapon belül választásokat rendeztek volna, s addig Guadió lett volna az ideiglenes államfő.

Padrino López azonban állítólag az utolsó pillanatban meggondolta magát, s így ahelyett, hogy a caracasi La Carlota légi támaszponton aláírták volna a megállapodást, a miniszter hűséget esküdött Madurónak, a hadsereg pedig végül viszonylag gyorsan véget vetett a hatalomátvételi kísérletnek. Ahogy ugyanis a védelmi miniszter meggondolta magát, az ellenzék mellé állt tábornokok is kikapcsolták a mobiltelefonjaikat, és nem válaszoltak Guaidó hívásaira.

Amikor pedig látszott, hogy a zendülők nem győznek, Maduro híveinek tízezrei vonultak az utcákra, miközben az ellenzékiek egy része Chile caracasi nagykövetségén kért menedéket.

©

Az amerikaiak úgy tudják, Moszkvából üzentek a távozásba állítólag már beleegyezett Madurónak, hogy ne szálljon fel a várakozó, s őt Kubába vivő gépre, mert a puccsisták kudarcot fognak vallani. Ezt ugyan Lavrov és a külügyi szóvivő is álhírnek nevezte, ám az amerikaiak váltig azt állítják, valóban állt egy Maduróra váró gép a caracasi repülőtér kifutópályáján.

Az amerikaiak most állítólag újabb Oroszország-ellenes szankciókat terveznek, John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó szerint ugyanis az oroszoknak semmi keresnivalójuk nincs a térségben. „Ez a mi féltekénk, az oroszok itt csak ne avatkozzanak be semmibe. Nem fog ez jót tenni a kétoldalú kapcsolatoknak” – magyarázta Bolton. Oroszország – amely a közelmúltban száz katonai szakértőt vezényelt Venezuelába – sokat veszíthet, csak a Rosznefty olajipari vállalatnak közel húszmilliárd dollárja „sülhet be”, ha a Maduro utáni kormányzat kártalanítás nélkül mondja fel az oroszokkal kötött kitermelési és kutatási megállapodásokat.

Venezuela csendes, újra csendes

Miközben egyre feszültebb lesz Venezuela miatt (is) az orosz-amerikai viszony, a latin-amerikai országban viszonylagos nyugalom uralkodik. Miután a múlt hét végén komoly összecsapások törtek ki Caracas több negyedében a tüntetők és a biztonsági erők között, az utóbbi napokban már nincsenek demonstrációk, kisebb lett a látható katonai jelenlét is. Guaidó ennek ellenére nem adja fel, helyi források szerint az ellenzék az újabb lehetőségre vár, és készen áll az újabb tüntetések megszervezésére. Maduro is készen mutatkozik a harcra: tábornokaival körülvéve nyilatkozatot adott, s megígérte a „puccsistáknak és árulóknak”, hogy le fogja őket tartóztatni.

A védelmi miniszter, aki most megint Maduro mellett állt, gyakorlatilag megerősítette, hogy tárgyalt az amerikaiakkal. „Becstelen ajánlatokkal akartak bennünket megvásárolni, azt hitték, a katonák egyszerű zsoldosok” – magyarázta Padrino López. Bár Maduro megköszönte a hadseregnek, hogy hű maradt hozzá és az alkotmányhoz, az nagyon valószínű, hogy megromlott a légkör a caracasi vezetésen belül, és elpárolgott a bizalom az elnök és a tábornokok között.

A hadsereg több tábornoka ugyanis állítólag úgy állt át kis híján Guaidó mellé, hogy a katonaság kivételezett helyzetben van a hatalmas olajtartalékok ellenére egyre súlyosabb gazdasági válsággal küszködő országban: miközben élelmiszerhiány és hiperinfláció alakult ki, a katonák kiemelkedő jövedelemmel rendelkeznek, s a hadsereg résztulajdonosként benne van a legnagyobb vállalatokban, bankokban, médiumokban és olajipari cégekben.

Hozzászólások