Legyőzheti-e a bukott kormányfő az elnököt?

Legyőzheti-e a bukott kormányfő az elnököt?

Utolsó frissítés:

Németh András Szerző:

Németh András
Németh András

Ahogy Románia befordul a november 10-i államfőválasztás célegyenesébe, csökken a különbség a jelöltek támogatása között. Az utóbbi napok nyertese a nem sokkal korábban leváltott Viorica Dancila ex-kormányfő, ám az élen még mindig a hivatalban lévő államfő, Klaus Johannis áll. Indul az RMDSZ-elnök Kelemen Hunor is, ő leginkább pártja programját kívánja ismertetni.

Úgy tűnik, Romániában jó ómen, ha valakit leváltanak a miniszterelnöki posztról: Viorica Dancila, aki október 10-én vesztette el az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt, a jelek szerint szárnyra kapott az államfői posztért vívott versenyben: néhány hét alatt két százalékponttal növelte támogatottságát, és már 23,4 százalékon áll. Az elnökválasztás toronymagas esélyese, Klaus Johannis hivatalban lévő államfő viszont az USR párthoz köthető közvélemény-kutatóintézet adatai szerint rontott 1,5 százalékpontot, így a kettejük közötti különbség 15 százalékpontra mérséklődött.

Viorica Dancila szociáldemokrata román miniszterelnök a kormánya ellen tartott bizalmatlansági szavazáson a bukaresti parlamentben 2019. október 10-én
©

Johannis többet vesztett két hét alatt, mint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, Dan Barna, akinek népszerűsége azért eshetett vissza, mert mélyül a neki kifizetett EU-s támogatások állítólagos szabálytalan felhasználása miatt kitört botrány. A többi helyen nem történt komoly változás, az erdélyi magyarok pártja, az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor például változatlanul négy százalék körül áll.

Elmarad a szégyen

Az utóbbi napok fejleményei alapján valószínűnek tűnik, hogy a kisebbségben kormányzó szociáldemokratákat – akiknek leginkább karizmatikus politikusa, Liviu Dragnea májusban kénytelen volt börtönbe vonulni, hogy letöltse gazdasági és egyéb bűncselekményei miatt kapott büntetését – nem éri az a szégyen, hogy jelöltjük nem jut be a november 24-ei második fordulóba.

Liviu Dragnea
©

Ott viszont nagyon valószínű, hogy a liberálisok által támogatott Johannis tönkreveri ellenfelét, hiszen minden bizonnyal Barna, és a többi kieső jelölt is támogatói is inkább a regnáló államfőre voksolnak majd, mint Dancilára, ha egyáltalán elmennek szavazni.

A második forduló mezőnye azonban még nem biztos, komoly eltérések vannak ugyanis a felmérések eredményei között: a SURSE például csak nyolc százalékra méri Mircea Diaconu színművészt, volt EP-képviselőt, ám az IMAS nevű intézet szerint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Victor Ponta volt miniszterelnök vezette baloldali Pro Romania párt támogatását élvező Diaconu 16,7 százalékra számíthat, és ezzel ő kerül be a második fordulóba.

A szürkék hegedűse

A 2014-es elnökválasztást megnyerő, szász nemzetiségű Johannis meglehetősen szürkén politizált első mandátuma idején. Miközben gyakorlatilag folyamatosan harcban állt a szociáldemokrata kormányzattal, és azt hangoztatta, hogy harcolni akar a korrupció visszaszorításáért és Románia megújításáért, annak ellenére nem tett le sokat az asztalra, hogy a szemiprezidenciális politikai rendszernek számító Romániában az elnök jóval több jogosítvánnyal rendelkezik, mint amennyivel például a magyar államfő.

Klaus Johannis
©

Johannis, az egykori nagyszebeni polgármester leginkább úgy tűnt, mint aki kerüli a nyilvánosságot: míg a 2014-es kampány idején nagyon kommunikatív volt, az utóbbi években nagyon kevés interjút adott, és csak a legszükségesebb nyilvános programokon jelent meg. Amikor viszont a román parlament olyan törvényt próbált elfogadni, amely szűkítette volna a hivatali visszaéléssel vádolt politikusok elleni fellépés lehetőségeit, Johannis a Bukarest belvárosát több alkalommal is ellepő tüntetők mellé állt, s ezzel újra növelni tudta támogatottságát.

Karizmahiány

Az elemzők szerint Johannis annak is köszönheti magas támogatottságát, hogy kihívói sem igazán karizmatikus személyek. A pályáját olajipari mérnöki diplomával kezdő, majd az államigazgatásra átnyergelő Dancilát a mai napig sokan tartják a börtönbe vonult Dragnea bábjának, s ellenfelei azt is a szemére vetik, hogy hadilábon áll anyanyelvével: nehezen érthető, ahogyan beszél, és alapvető egyeztetési hibákat követ el.

Kormányzásának egyik mélypontja volt, amikor „autistának” nevezte azt a parlamenti képviselőt, aki szerinte félretájékoztatta az EU-t a romániai belpolitikai helyzetről, s az is rossz nap volt számára, amikor tavaly Montenegróban tárgyalt, és Podgorica helyett Pristinának nevezte a volt jugoszláv tagköztársaság fővárosát. (Pristina a Románia által el nem ismert Koszovó fővárosa.)

Az állítólagos csalások miatt támadott Dan Barna a fiatalokat akarta megszólítani, s többször is kiderült, hogy az USR vezére Emmanuel Macron francia államfő rajongója. A jogi egyetemet végzett politikus már szolgált kormányban: amikor Dancian Ciolos töltötte be a kormányfői posztot, Barna az EU-alapokkal foglalkozó minisztérium államtitkáraként tevékenykedett. Barna – Johannishoz hasonlóan ugyancsak fontos feladatának nevezte a korrupció elleni harcot. Egyik nyilatkozatában „meghaladottnak” nevezte az etnikai kérdést, s emiatt sok magyar szavazó bizalmatlanul tekint a politikusra.

Borul a hatalmi egyensúly?

Miután a Dancila-kormány bukása után a Johannis liberális pártjához tartozó Ludovic Orban próbál kormány alakítani, Johannis valószínűnek tűnő győzelme után minden bizonnyal véget ér a kormány és az államfő közötti csörte. S az is valószínű, hogy a parlamenti választást előre hozzák és azt a jövő májusban vagy júniusban esedékes önkormányzati választással egy időben rendezik majd meg. A közvélemény-kutatások szerint jelenleg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezeti a népszerűségi listán, míg a szociáldemokraták a második helyen állnak. Ha a jelenlegi trendek nem változnak, jövő nyárra a szociáldemokraták minden kormányzati szinten ellenzékbe szorulhatnak.

Az rolleres magyar jelölt

Igazi jogállammá kell tenni Romániát – hangsúlyozza az RMDSZ államfőjelöltje, a párt élén álló Kelemen Hunor. A jelenleg négy százalékon álló jelölt szerint sokkal több pénzt kellene fektetni az oktatásba és a kutatásba, s teljesíteni kellene azt a 2011-ben vállalt kötelezettséget, amely szerint a költségvetés hat százalékát kell minden évben a kutatásra és fejlesztésre fordítani. Kelemen Hunor – aki egy elektromos rolleren érkezve adta le ajánlásait – a környezetvédelem komolyan vételét is szorgalmazza, s kampánya központjába a Respekt/Tisztelet szót állította. „Az államnak tiszteletben kell tartani az állampolgárait, és akkor az állampolgárok is tisztelni fogják az államot. Ha van tisztelet, a bizalom is kialakul" – magyarázta Kelemen Hunor.

Az RMDSZ és jelöltje helyzetét nehezíti, hogy a párt sokáig kitartott az egymást egy ideig sűrűn követő miniszterelnökök vezette szociáldemokrata kormány mellett, s ezt azzal sem igazán sikerült elfeledtetnie, hogy az utóbbi hónapokban a párt elhatárolta magát a kormánytól, s az RMDSZ parlamenti képviselői megszavazták a Dancila-kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítványt. Az RMDSZ az úzvölgyi katonai temetőben júniusban kitört román-magyar összetűzés kezelése miatt fordult el végleg a Dancila-kormánytól. A komoly hullámokat keltő incidens előtt néhány nappal rendezett Európai parlamenti választásokon viszont még úgy tűnt, szent a béke: az RMDSZ a szocialisták megbízható kádereinek szavazataival kapott annyi voksot, amennyivel éppen átugrotta az EP-be való bejutáshoz szükséges küszöböt. Az oknyomozó portálok szerint az RMDSZ olyan településeken is feltűnően sok szavazatot kapott, ahol gyakorlatilag nem élnek magyarok.

Hozzászólások