Úgy tűnik, Romániában jó ómen, ha valakit leváltanak a miniszterelnöki posztról: Viorica Dancila, aki október 10-én vesztette el az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt, a jelek szerint szárnyra kapott az államfői posztért vívott versenyben: néhány hét alatt két százalékponttal növelte támogatottságát, és már 23,4 százalékon áll. Az elnökválasztás toronymagas esélyese, Klaus Johannis hivatalban lévő államfő viszont az USR párthoz köthető közvélemény-kutatóintézet adatai szerint rontott 1,5 százalékpontot, így a kettejük közötti különbség 15 százalékpontra mérséklődött.

Viorica Dancila szociáldemokrata román miniszterelnök a kormánya ellen tartott bizalmatlansági szavazáson a bukaresti parlamentben 2019. október 10-én

MTI/AP/Vadim Ghirda

Johannis többet vesztett két hét alatt, mint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, Dan Barna, akinek népszerűsége azért eshetett vissza, mert mélyül a neki kifizetett EU-s támogatások állítólagos szabálytalan felhasználása miatt kitört botrány. A többi helyen nem történt komoly változás, az erdélyi magyarok pártja, az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor például változatlanul négy százalék körül áll.

Elmarad a szégyen

Az utóbbi napok fejleményei alapján valószínűnek tűnik, hogy a kisebbségben kormányzó szociáldemokratákat – akiknek leginkább karizmatikus politikusa, Liviu Dragnea májusban kénytelen volt börtönbe vonulni, hogy letöltse gazdasági és egyéb bűncselekményei miatt kapott büntetését – nem éri az a szégyen, hogy jelöltjük nem jut be a november 24-ei második fordulóba.

Liviu Dragnea

MTI / EPA / Robert Ghement

Ott viszont nagyon valószínű, hogy a liberálisok által támogatott Johannis tönkreveri ellenfelét, hiszen minden bizonnyal Barna, és a többi kieső jelölt is támogatói is inkább a regnáló államfőre voksolnak majd, mint Dancilára, ha egyáltalán elmennek szavazni.

A második forduló mezőnye azonban még nem biztos, komoly eltérések vannak ugyanis a felmérések eredményei között: a SURSE például csak nyolc százalékra méri Mircea Diaconu színművészt, volt EP-képviselőt, ám az IMAS nevű intézet szerint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Victor Ponta volt miniszterelnök vezette baloldali Pro Romania párt támogatását élvező Diaconu 16,7 százalékra számíthat, és ezzel ő kerül be a második fordulóba.

A szürkék hegedűse

A 2014-es elnökválasztást megnyerő, szász nemzetiségű Johannis meglehetősen szürkén politizált első mandátuma idején. Miközben gyakorlatilag folyamatosan harcban állt a szociáldemokrata kormányzattal, és azt hangoztatta, hogy harcolni akar a korrupció visszaszorításáért és Románia megújításáért, annak ellenére nem tett le sokat az asztalra, hogy a szemiprezidenciális politikai rendszernek számító Romániában az elnök jóval több jogosítvánnyal rendelkezik, mint amennyivel például a magyar államfő.

Klaus Johannis

AFP / Rainer Jensen

Johannis, az egykori nagyszebeni polgármester leginkább úgy tűnt, mint aki kerüli a nyilvánosságot: míg a 2014-es kampány idején nagyon kommunikatív volt, az utóbbi években nagyon kevés interjút adott, és csak a legszükségesebb nyilvános programokon jelent meg. Amikor viszont a román parlament olyan törvényt próbált elfogadni, amely szűkítette volna a hivatali visszaéléssel vádolt politikusok elleni fellépés lehetőségeit, Johannis a Bukarest belvárosát több alkalommal is ellepő tüntetők mellé állt, s ezzel újra növelni tudta támogatottságát.

Karizmahiány

Az elemzők szerint Johannis annak is köszönheti magas támogatottságát, hogy kihívói sem igazán karizmatikus személyek. A pályáját olajipari mérnöki diplomával kezdő, majd az államigazgatásra átnyergelő Dancilát a mai napig sokan tartják a börtönbe vonult Dragnea bábjának, s ellenfelei azt is a szemére vetik, hogy hadilábon áll anyanyelvével: nehezen érthető, ahogyan beszél, és alapvető egyeztetési hibákat követ el.

Kormányzásának egyik mélypontja volt, amikor „autistának” nevezte azt a parlamenti képviselőt, aki szerinte félretájékoztatta az EU-t a romániai belpolitikai helyzetről, s az is rossz nap volt számára, amikor tavaly Montenegróban tárgyalt, és Podgorica helyett Pristinának nevezte a volt jugoszláv tagköztársaság fővárosát. (Pristina a Románia által el nem ismert Koszovó fővárosa.)

Az állítólagos csalások miatt támadott Dan Barna a fiatalokat akarta megszólítani, s többször is kiderült, hogy az USR vezére Emmanuel Macron francia államfő rajongója. A jogi egyetemet végzett politikus már szolgált kormányban: amikor Dancian Ciolos töltötte be a kormányfői posztot, Barna az EU-alapokkal foglalkozó minisztérium államtitkáraként tevékenykedett. Barna – Johannishoz hasonlóan ugyancsak fontos feladatának nevezte a korrupció elleni harcot. Egyik nyilatkozatában „meghaladottnak” nevezte az etnikai kérdést, s emiatt sok magyar szavazó bizalmatlanul tekint a politikusra.

Borul a hatalmi egyensúly?

Miután a Dancila-kormány bukása után a Johannis liberális pártjához tartozó Ludovic Orban próbál kormány alakítani, Johannis valószínűnek tűnő győzelme után minden bizonnyal véget ér a kormány és az államfő közötti csörte. S az is valószínű, hogy a parlamenti választást előre hozzák és azt a jövő májusban vagy júniusban esedékes önkormányzati választással egy időben rendezik majd meg. A közvélemény-kutatások szerint jelenleg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezeti a népszerűségi listán, míg a szociáldemokraták a második helyen állnak. Ha a jelenlegi trendek nem változnak, jövő nyárra a szociáldemokraták minden kormányzati szinten ellenzékbe szorulhatnak.