Pár éve még Teherán utcáin sem igen ismerték volna fel az iráni Forradalmi Gárda elit egységének, az al-Kudsz Erőnek a parancsnokát, Kászim Szulejmáni tábornokot, a hűvös tekintetű, karizmatikus férfi azonban Irán ünnepelt hőse lett, aki síita milicistái körében hol Szíriában, hol pedig Irakban bukkan fel, akiről dokumentumfilmeket forgatnak, és akinek a fényképét tüntetéseken emelik magasba – írta a HVG hetilap a Szulejmániról készített, 2015-ben megjelent portrécikkben a tábornokról, akiről addigra házfalakat borító festmények készültek, és popdalokat írtak hozzá.

Amerikai drónok végeztek Irán egyik legbefolyásosabb vezetőjével

Meghalt Kászim Szulejmáni iráni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka egy bagdadi légicsapásban.

A péntekre virradóra amerikai légicsapásban, Bagdadban megölt Szulejmáni lett a közel-keleti iráni befolyás erősödésének megtestesítője, a bátor harcos, aki legyőzheti az akkor offenzívába lendült Iszlám Államot (IS).

A tábornok az amerikai külügy szerint Kúm vallási központban született, perzsa források viszont azt írják, a délkeleti Kermán tartomány egy falujában, Ráborban látta meg a napvilágot 1957-ben. Mindenesetre az utóbbi verziót erősíti, hogy az afgán határhoz közeli térség törzsi társadalma később kamatoztatható tapasztalatot nyújthatott neki.

Szegényparaszti családban nőtt fel, amely 1970-re – még a sah rendszerében – eladósodott az államnak. Az ifjú Szulejmáni a kötelező öt elemi elvégzése után, 13 évesen építkezéseken vállalt munkát, hogy segítsen apjának visszafizetnie a hitelt. Majd a helyi vízműnél helyezkedett el, és valószínű, hogy középiskolába már nem is járt. Szabadidejében súlyt emelt, és a Pahlavi-rezsim elleni prédikációkat hallgatott az egyik mecsetben, amiben ki is merült a sahot megdöntő 1979-es iszlamista forradalomban betöltött szerepe.

A néhai Ruhollah Khomeini ajatollah vezette rendszerváltás azonban olyannyira megérintette, hogy részt vett a Forradalmi Gárda Kermán tartománybeli tanácsának létrehozásában, és – mint sok fiatal társa – 45 napos katonai kiképzésen esett át – áll a HVG cikkében. Mivel más oktatásban nem részesült, valószínű, hogy őstehetsége miatt lett egyből kiképző, majd első feladata az északnyugat-iráni kurd lázadás elfojtásában való segédkezés volt. Onnan visszatérve a gárda kermáni helyőrségének parancsnokává emelték, de szinte azonnal az 1980-ban kitört Irak elleni háborúban találta magát.

Az 1988-ig tartó véres, egymillió iráni életét kioltó konfliktus minden jelentős csatájában részt vett, a kegyetlen háború vált az igazi iskolájává, és mivel szentül hitte, hogy legyőzhetik Irakot, a döntetlennel felérő tűzszünetet hátbadöfésként élte meg. A háború után Irán keleti részébe vezényelték, ahol az afgán kábítószerkartelleket kellett felszámolnia, ami olyan sikeresnek bizonyult, hogy 1998-ban vezérőrnagyként kinevezték a különleges külföldi katonai és politikai műveletekkel, hírszerzési és fegyverszállítási feladatokkal megbízott gárda elit egysége, az al-Kudsz (Jeruzsálem) Erő élére.

Szulejmáni világos célt tűzött ki maga elé: Iránnak a Közel-Kelet vezető hatalmává kell válnia, hogy soha többé ne támadhassák meg. Pragmatizmusát mutatja, hogy nemcsak a Hezbollah libanoni síita mozgalmat és az iraki síita milíciákat támogatta, de a Hamász palesztin szunnita szervezetet és Basar Asszad szír elnök világi rendszerét is. Sőt az USA-t ért 2001-es al-Káida-merénylet után az ő tanácsára Teherán hírszerzési adatokkal segítette Washington tálibok elleni afganisztáni invázióját.

Bár a Szulejmáni támogatta iraki síita egységek ölhették meg a 2003-as megszállás után az Irakban elesett amerikai katonák ötödét, és a Washington által terroristának bélyegzett tábornokot az USA szankciói sújtják, a két ellenséges ország 2007-ben is együttműködött az iraki erőszak megfékezésében. A Bagdadban folyó tárgyalásokról Szulejmánit hívták fel, ha dönteni kellett.

Kemény választ ígért Irán a tábornoka halála miatt

Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője kemény válaszlépést ígért az amerikaiaknak.

Ali Khamenei legfőbb vallási vezetőnek a feltétlen híve, aki elismerésként „élő mártírnak” nevezte őt. Alakja az utóbbi években szinte mitikussá vált, Irán természetfeletti jelképévé magasodott, aki az iszlám szunnita–síita megosztását eredményező 680-as kerbalai csata hősével, Husszein egyik főparancsnokával, Abbásszal azonosítja önmagát – írtuk 2015-ös cikkünkben. Vagyis Khamenei a modern kori Husszein, Szulejmáni az ő fősegédje, az iraki és szíriai háború pedig a síita iszlám küzdelmének a folytatása. Konzervatív iráni bloggerek a legőszintébb és a legkevésbé korrupt politikusnak tartják őt, akit szívesen láttak volna a 2017-es elnökválasztás indulójaként.