„Napról napra változik a helyzet és sajnos a dolgok nem a javulás irányába haladnak. Nő a fertőzöttek száma, és egyre több a súlyos eset” – mondta Vlagyimir Putyin orosz államfő, aki márciusban még arról beszélt, hogy országában ellenőrzés alatt tartják a világszerte már közel kétmillió megbetegedést okozó járványt, és a hatóságoknak sikerül megakadályozni a vírus tömeges terjedését.

Az Oroszországban eddig 198 halálos áldozatot szedő betegség legnagyobb gócpontja Moszkva, az orosz hatóságok szerint viszont vidéken is romlik a helyzet, a fővárostól távolabb lévő települések háromhetes késéssel követik a 12 milliós metropoliszban észlelhető trendet. Megjelent a koronavírus a hadseregben is, nem hivatalos források szerint legalább három katona tesztje hozott pozitív eredményt.

Bár Oroszországban továbbra is jóval kevesebb a megbetegedés, mint több nyugat-európai országban, a szakértők szerint a betegek valós száma jóval a hivatalos adatok fölött jár. A tesztelést azonban lassítja az eszközhiány, illetve az egész országot jellemző bürokrácia is.

AFP

Moszkvában, ahol eddig 15 ezer fertőzöttet regisztráltak, két-három héten belül annak ellenére betelhetnek a betegágyak, hogy 24 fővárosi kórházat alakítanak át járványközponttá, s összesen 21 ezer beteget tudnak majd egy időben kezelni. Országszerte jelenleg negyvenezer olyan kórházi férőhely van, amely alkalmas a koronavírusos betegek kezelésére, ezt a számot néhány napon belül 95 ezerre növelik. Az ágyakra valószínűleg szükség is lesz, ugyanis a vidéken is vannak gócpontok, például Uljanovszk, ahova az egyik helyi városvezető fia Nagy-Britanniából hazatérve hurcolta be a betegséget. Bár a hivatalos adatok szerint a városban nincs sok fertőzött, a helyi orvosok szerint csak azért nem találnak több vírushordozót, mert nem végeznek teszteket a légúti betegségektől szenvedőknél.

Az „északi fővárosban” Szentpéterváron is terjed a betegség, az ötmillió lakosú városban mintegy ezer fertőzöttet tartanak nyilván.

Visszatérve Moszkvára: Szergej Netyoszev, a koronavírusteszteket egykor egyedüliként végző Vektor laboratórium volt vezetője attól tart, Moszkva lehet az új New York, azaz válságosra fordulhat a helyzet. „New Yorkban sem végeztek eleinte elég tesztelést, így nem találtak rá azokra az emberekre, akik tünetek nélkül terjesztették a vírust. New Yorkban ugyanakkora a népsűrűség, mint az orosz főváros belső kerületeiben. Nagyon könnyű ezért átadni a fertőzést. Úgy vélem, hogy nálunk is, különösen Moszkvában, ilyen lesz a helyzet, bár nagyon nem akarom, hogy így történjen” – mondta a tudós a Reminder nevű orosz orvosi szakportálnak adott nyilatkozatában.

A járvány annak ellenére is terjed, hogy Putyin elnök április végéig tartó munkaszünetet rendelt el, Moszkvában pedig szinte teljes kijárási tilalmat vezettek be: a polgárok csak digitális engedélyek birtokában használhatják a tömegközlekedési eszközöket, s a főváros határában ellenőrzőpontokat állítottak fel a rendőrök, hogy megszűrjék a beérkező forgalmat. A digitális engedélyek kiadása fennakadásokkal halad, az új rendszer első napján 900 ezer kérelmet utasítottak el arra hivatkozva, hogy a kérelmezők nem pontos adatokat írtak a dokumentumokba. A hatóságok e mellett 3,2 millió egyalkalmas utazási engedélyt adtak ki. A helyzetet súlyosbítja, hogy a fővárosi rendelők és kórházak előtt a hét végére többórás sorok alakultak ki, ugyanis az egészségügyi hatóságok képtelennek bizonyultak a betegek – s nem csak koronavírus fertőzésben szenvedők – tömegeinek a felvételére és ellátására.

Az ellenzék szerint a hatalomnak pénzjuttatásokkal kellene segítenie a fővárosi polgárokat, illetve vállalkozókat, ellenkező esetben a csődhullám és a várható áruhiány miatt zavargások törhetnek ki.

Bár a hivatalos közlések szerint az ország elegendő védőfelszereléssel és lélegeztetőberendezéssel rendelkezik, orosz források szerint a több fővárosi kórházban, illetve a vidéki településeken komoly hiány alakult ki: nincs elég maszk és arcvédő, s a leltárban szereplő lélegeztetőgépek jó része működésképtelen.

ALEKSANDR KONDRATUK / SPUTNIK / SPUTNIK VIA AFP

Célkeresztben a külföld

A romló helyzet ellenére Oroszország rendületlenül folytatja a nyugati demokráciákba vetett bizalom aláásását célzó dezinformációs és propaganda-erőfeszítéseit, amelynek fontos része a különféle járványokkal, illetve az oltások állítólagos veszélyeivel foglalkozó álhírek és hazugságok terjesztése. A The New York Times szerint Putyin és környezete már egy évtizede folytat harcot az amerikai tudósok és tudomány ellen, és most, a koronavírus-járvány közepette is folytatódik ez a kampány.

A különbség annyi, hogy míg korábban jellemzően az orosz dezinformációs hálózatok maguk is gyártották az álhíreket, most inkább az a cél, hogy felerősítsék és továbbterjesszék az amerikai és nyugat-európai médiumokban már hónapok óta keringő összeesküvés-elméleteket. A New York Times arról ír, hogy a bizonyíthatóan az orosz államhoz és a Putyin belső köréhez tartozó vállalkozóhoz, Jevgenyij Prigozsinhoz köthető szentpétervári trollgyár ontja azokat a közösségi oldalakra feltett kommenteket, amelyek arról próbálják meggyőzni az olvasókat, hogy a koronavírust az USA-ban fejlesztették ki, és szándékosan szabadították rá Kínára. Az orosz médiumok minden csatornán terjesztik ezt a vádat, a közösségi oldalak mellett a Kreml propagandaadójának számító, több nyelven sugárzó RT tévéállomáson, illetve a közszolgálatinak nevezett csatornákon is gyakran elhangzanak az USA-t, illetve Donald Trump elnököt támadó hírek.

Új fegyver

„Moszkva új lehetőségként tekint a koronavírus-járványra, mivel úgy véli, hogy hasznot tud húzni az embereket félelembe taszító egészségügyi válságból” – mondta még márciusban Lea Gabrielle, az amerikai külügyminisztérium dezinformációs akciók elemzésével foglalkozó részlegének vezetője. Szerinte ebben a projektben az orosz dezinformációs rendszer valamennyi elemét bevetik, a médiumok mellett részt vesznek benne az álneveken kommentelő trollok milliói, valamint az orosz állam képviselői is. Amerikai vádak szerint Moszkva az USA-ban is fizet bérkommentelőket, hogy ezzel is csökkentse a dezinformációs akciók „digitális lábnyomát”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kesztyűjét segít levenni egy szakember, miután az államfő meglátogatta azokat a pácienseket, akiket koronavírus-fertőzés gyanújával megfigyelés alatt tartanak egy moszkvai kórházban 2020. március 24-én

MTI / EPA

Az orosz dezinformációs és propagandaakciók azokat is célba veszik, akik kétségbe vonják, hogy a komoly médiaeseményként kezelt orosz humanitárius akciók célja valóban a segélynyújtás lenne. Még mindig tart például az az orosz–olasz szópárbaj, amely azután robbant ki, hogy a torinói La Stampa újságírója olasz kormányzati forrásokra hivatkozva megszellőztette, hogy az Olaszországba szállított orosz segélyek négyötöde használhatatlan, és az akció mögöttes célja egyszerűen az volt, hogy Észak-Olaszországba küldjenek több tucat orosz hírszerzőt és ügynököt. Bár az orosz médiumok azt állítják, hogy a La Stampa vádjait az olasz politikai elit is cáfolta, csak annyi történt, hogy a lombardiai kormányzó politikai támadásnak nevezte az újságcikket, s – miközben nem cáfolta annak tartalmát – köszönetet mondott Oroszországnak, hogy szakembereket vezényelt a járvány által leginkább sújtott Bergamo térségébe.

Az USA-nak küldött, eleinte segélyszállítmánynak nevezett küldemény ügyében is jól láthatóak a mögöttes szándékok. Miután kiderült, hogy az amerikaiak fizettek a „humanitárius segítségért”, az orosz propaganda azt kezdte ismételgetni, hogy a járványtól való félelem felülírja az USA politikáját is, és Trump annak ellenére fogadta el a Moszkvából érkezett lélegeztetőgépeket, hogy azokat egy olyan vállalat küldte, amely rajta van az Oroszországot sújtó amerikai szankciós listán. A Kreml azt igyekszik sugallni, hogy ezzel lépéssel az USA közelebb került a büntetőintézkedések feloldásához.

AFP / PIER MARCO TACCA

Arról viszont nem beszélnek a kormánypárti orosz médiumok, hogy az ellenzéki pártok és a független orvosszakszervezet képviselői folyamatosan azt kérdezik a hatalomtól, hogy miért szállít dollármilliókat érő orvosi felszereléseket külföldre, miközben Oroszországban szemmel láthatóan nincs elegendő ilyen eszköze.