Taktikai szempontból igencsak jól jött Andrej Plenkovic horvát kormányfőnek, illetve a mögötte álló HDZ-nek a koronavírus-járvány. Mielőtt megjelent volna Horvátországban a betegség, a nacionalista tömörülés már hosszú ideje 2-3 százalékkal az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) mögött kullogott a közvélemény-kutatásokban, ám a pandémia sikeres kezelésének köszönhetően április vége óta ismét a HDZ vezeti a felméréseket. A párt jelenleg 30-31 százalékon áll, míg az SDP a határozott választók 28-29 százalékára számíthat. A védekezés hőse a meggyőzően érvelő, mindig nyugodtnak tűnő Vili Beros egészségügyi miniszter volt, aki annak ellenére alacsonyan tartotta a fertőzöttek és a halottak számát – 2300, illetve 107 –, hogy csak januárban vette át a tárca vezetését. Ráadásul márciusban olyan komoly földrengés rázta meg Zágrábot, hogy napokig nem lehetett mindenütt megtartani az emberek közötti biztonságos távolságot.

Twitter

A sikeres védekezés gyümölcse

Plenkovic most a jelek szerint igyekszik aprópénzre váltani a népszerűsége növekedését. Decemberről július 5-ére hozta ugyanis előre a parlamenti választást, és abban bízik, hogy a Covid-19 kezelése adta lendület még kitart a következő hetekben - mielőtt még inkább érezhetővé válnak a járvány kedvezőtlen gazdasági következményei. A koronavírus-epidémia miatt ugyanis idén jelentősen csökkennek a GDP negyedét-ötödét adó turizmusból származó bevételek, s emiatt horvátok százezreinek csökken az életszínvonala.

A horvát parlamentet május végén oszlatták fel, s az alig két és fél hetes kampányban a kormányzó párt a talpraesettségét igyekszik hangsúlyozni, míg az ellenzék azon lovagol, hogy a Plenkovics-kormány nagyon keveset ért el a gazdaság élénkítésében. De persze megjelentek a nacionalista szólamok is, illetve a „családvédelmi” jelszavak. A nacionalista megnyilvánulások fő célpontjai elsősorban a szerbek. Néhány nappal az után, hogy a legnépszerűbb horvát csapat, a Dinamo Zagreb ultrái olyan molinót feszítettek ki, amelyen azt hirdették, hogy „megb... a szerb nőket és gyerekeket”, olyan graffiti jelent meg az egyik zágrábi házfalon, amelyen egy lincselést örökítettek meg, és angolul ez volt aláírta „The Serbian Family Tree” (Szerb családfa) A felirat igencsak emlékeztet arra a jelszóra – Srbe na vrbe (Fűzfára a szerbekkel) –, amit a második világháborús horvát usztasa állam létezése idején ismételgettek a helyi fasiszták. A horvátországi szerbek szerint az utóbbi hónapokban általában is jelentősen megnőtt a szerbellenesség az országban, s a gyűlölet több alkalommal tettlegességig fajult.

There does not seem to be a rock bottom: "We'll f*** Serbian women and children" decorated with Ustaša symbolry & HOS flags incl. "Za dom spremni" pic.twitter.com/jmBKfQRgay

— Dario Brentin (@DarioBrentin) June 12, 2020

A „családok védelmének” jelszavával a nők is megkapták a maguk beosztását: a jobboldaliak kampányában mind többen szorgalmazzák az abortusztörvény megszigorítását, és akadnak, akik a nemi erőszak esetén sem engedélyeznék feltétel nélkül a művi terhességmegszakítást.

Konzulból pártfőnök

Utóbbit vallja Miroslav Skoro, az év elején alakult nacionalista, radikális jobboldali Haza Mozgalom (DP) élén álló folkénekes is, aki szerint a megerőszakolt nőknek az abortusz előtt családtagjaival kellene egyeztetniük arról, mi legyen a terhességgel. Skoro – aki 1962-ben Eszéken született, és 1995-1997 között hazája pécsi főkonzulja volt – egyre népszerűbb konzervatív és nacionalista programjával. A felmérések szerint a voksok 9-10 százalékát kapná, ha most lenne a választás, amivel a párté lenne a harmadik legerősebb frakció a 151 fős száborban.

Plenkovicék nem is nagyon tudják, miként kezeljék a szinte semmiből támadt konkurenciát. A HDZ például ugyan elítéli a szerbellenes atrocitásokat, ám mindezt úgy teszi, hogy a „szerb” szó el sem hangzik, s a pártvezetők legfeljebb az újságírói kérdésekre válaszolva beszélnek a szélsőséges megnyilatkozásokról. A HDZ ugyanis ugyanarra a választói rétegre hajt, mint Skoro pártja, és Plenkovicék azt is tudják, ha a jelenlegi erőviszonyoknak megfelelően oszlanak meg a voksok július 5-én is, akkor leginkább a DP-vel léphetnek koalícióra. A többi párt, illetve pártszövetség ugyanis inkább független, illetve a baloldal felé húz, így a HDZ-nek több kompromisszumot kellene hoznia a megállapodás érdekében. Az is a DP és a HDZ koalícióját valószínűsíti, hogy a Haza Mozgalomban több olyan politikus van – maga Skoro is –, aki korábban a HDZ-ben tevékenykedett. Egyikük Zlatko Hasanbegovic volt kulturális miniszter, akinek végül azért kellett távoznia a tárca éléről, mert egyértelművé vált az usztasák iránti szimpátiája.

Skoro legújabb „szerzeménye” az ugyancsak ex-HDZ-s Ivan Penava, Vukovár polgármestere, aki évek óta sikeresen hadakozik azon törvény betartása ellen, melynek értelmében a szerb kisebbség által is lakott településeken cirill betűkkel is ki kellene írni a falvak, városok nevét. Penava azt hangsúlyozza: a szerbek annyi bűnt követtek el Vukovár 1991-es ostroma idején, hogy ennyi kollektív büntetést azért megérdemelnek az ott maradtak. „Ha majd az összes vukovári szerb háborús bűnös elnyeri a büntetését, akkor majd lesznek kétnyelvű táblák is” – üzente a nacionalista polgármester.

Láthatatlan EU-elnökség

Miközben a világ és Európa a Covid-19 járvány ellen harcolt, szinte fel sem tűnt, hogy Horvátország tölti be 2020. január elsejétől június 30-ig az Európai Unió soros elnöki tisztét. És nemcsak amiatt volt észrevehetetlen az elnökség, mert elmaradtak a látványos csúcsok, hanem azért is, mert Zágráb – eltérően elődjétől, Finnországtól – nem tett semmit az unió alapelveit sértő magyar és lengyel kormányok ellen: nem folytatódott a 7. cikkely szerinti eljárás előkészítése, és Horvátországot az orbáni felhatalmazási törvény sem zavarta. Míg több EU-s tagállam, s az USA néhány politikusa is elítélte a határidő nélküli rendkívüli hatalmat, Zágrábban azt hangsúlyozták, a Covid-19 járvány elleni védekezés az adott tagállam belügye.

A kétoldalú kapcsolatok ugyanakkor nem problémamentesek. Zoran Milanovic államfő – volt szociáldemokrata kormányfő – a napokban például azt mondta, annak ellenére sem hiszi el, hogy Orbán Viktornak nincsenek területi követelései Horvátországgal szemben, hogy a budapesti kormányfő többször is megerősítette, nem akar határrevíziót. Milanovic az után szólalt meg, hogy a horvát sajtóban félreértelmezték azt a Fiumének emléket állító magyarországi emléktáblát, amelyen a „Tengerre magyar” felirat szerepel. A 24sata horvát internetes lap ezt úgy fordította, hogy Fiume magyar tenger, s bár Milanovic végül elismerte, hogy a lap tévedett, kitartott eredeti álláspontja mellett, és közölte: „Tudjuk, hogy kicsoda Orbán és mit akar. Szerencse, hogy ez már nem az a nagy és erős ország, mint amilyen korábban volt. Ha valakinek reklamálnia kellene amiatt, hogy a háború elvesztése után összezsugorodott az ország, az Németország. De ilyen nem hallunk Németországból, csak Budapestről ismételgetik, hogy Rijeka (Fiume) és Erdély is magyar” – mondta a politikus. Meg is született a magyar válasz, Szijjártó Péter reakciójának lényege, hogy a szerinte migránssimogató Milanovic nem tudja megemészteni, hogy Orbán a kerítéssel megvédelmezte Európát a betelepülőktől.

AFP