Hajnali negyed ötkor ismét hatalmas robbanásokra ébredt Kijev, a hatóságok pedig arra figyelmeztették az embereket, orosz diverzánscsoportok szivárogtak be a hárommilliós ukrán fővárosba. A légvédelem a főváros fölött lelőtt két orosz repülőeszközt, egyelőre nem tudni, hogy az ballisztikus rakéta, vagy manőverező robotrepülő volt-e. A hajnali támadás során lelőtt egyik eszköz darabjai egy kijevi lakóházba csapódtak be, a magasépület kigyulladt, és nem kizárt, hogy össze is fog dőlni.

⚡️ Two residential buildings in Kyiv are on fire from intercepted unidentified enemy aircraft.

According to the State Emergency Service of Ukraine, there is a risk of demolition. Buildings that were hit by the debris are on 7A Koshytsia Street.

Photo: Pravda Gerashchenko pic.twitter.com/ZBZbgL8sAY

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) February 25, 2022

Photos from Ukraine’s State Emergency Services Department show a multi-story building burning in southeast Kyiv. This is in the opposite side of the Dnieper river. pic.twitter.com/ExWd0Inlpr

— Christopher Miller (@ChristopherJM) February 25, 2022

Az utcák teljesen kihaltak, több tízezren töltötték az éjszakát óvóhelyeken. A várost éjszakára elsötétítették, s azt kérték a polgároktól, hogy ők is húzzák be otthonaik függönyeit. Kijevben düh és félelem érződik, árulásként élik meg, hogy a korábban testvérnépnek tartott oroszok általános háborút kezdtek ellenük. A fővárosban az éjszakai órákban a hatóságok több mint ezer gépfegyvert osztottak ki az önkénteseknek. Ezzel párhuzamosan a vezérkar újabb egységeket vezényelt Kijev védelmére. A városban éjszakai kijárási tilalom van érvényben este 10 és reggel 7 óra között.

������������ військові злочинці обстріляли мирні райони Києва.������������ ППО не дала долетіти двом смертельним подарункам "братів" до столиці.Зберігайте спокій,допомагайте один одному,отримуйте інформацію лише з офіційних джерел.https://t.co/isMCmS7367 pic.twitter.com/yY6b5ExbAa

— ЗС УКРАЇНИ (@ArmedForcesUkr) February 25, 2022

Éjszakai feltöltés

Az éjszakát a lőszer- és üzemanyagkészletek feltöltésére használták a támadók, ám hajnalban több helyszínről is érkeztek hírek újabb harcokról. Az ukránok azt állítják, az offenzíva első hullámát visszaverték, az összecsapásokban ukrán források szerint az oroszok harminc tankot, 130 páncélozott harcjárművet, hét repülőgépet és hat helikoptert vesztettek. Az észak-ukrajnai Szumi közelében az ukránok foglyul ejtettek 17 orosz katonát.

Az oroszok legmélyebben délről nyomultak be az országba, súlyos harcok folynak Mariupolnál, s az orosz állítólag elfoglalták azt a csatornát, amely korábban vízzel látta el a 2014-ben Oroszország által annektált Krímet. Mariupol jelentőségét az adja, hogy ha a város elesik, közvetlen szárazföldi összeköttetés jön létre Oroszország és a Krím félsziget között.

Élőben jelentkezett tudósítónk Kijevből

Továbbra is orosz ellenőrzés alatt van a Kijevtől északra lévő egyik fontos ukrán légitámaszpont, a Gosztomelt bázis, amit a harcok első óráiban orosz helikopteres deszantosok foglaltak el, így Moszkva légihidat hozott létre a hátország és az ukrán fővárost ostromló csapatai között. A bázis az Antonov repülőgépgyár mellett van, és alkalmas nagy szállítógépek fogadására is. A bázist körbe zárva tartják az ukrán erők. Ukrán források legutóbb arról írtak, hogy heves harcok zajlanak a bázisnál.

Heves harcok folynak a Moszkva által a hét elején elismert kelet-ukrajnai szakadár államok és az ukrán hadsereg közötti frontvonalon is, ott állítólag egyetlen pozíciót sem adtak fel az ukrán katonák. Elfoglalták viszont az oroszok a csernobili atomerőmű területét – a létesítmény közel egy évtizede teljesen leállították már az ukrán hatóságok – és állítólag túszként tartják fogva az ott elfogott embereket, aki felügyeltek az objektumra. Nincs hír arról, hogy megsérült volna az 1986-ban balesetet szenvedett 4-es blokk fölött épített új szarkofág.

Kell-e nukleáris sugárzástól félni a csernobili erűmű romja körül zajló harcok miatt?

Cél Kijev és a tengerpart

Az ukrán vezérkar szerint Moszkvának két fő célja van, Kijev körülzárása, illetve egy Oroszországot, a Krímet és a Moldovához tartozó, magát függetlennek nyilvánított Moszkva-barát Dnyesztermenti Köztársaságot összekötő tengerparti folyosó megteremtése. Ez egyben azt is jelentené, hogy Ukrajnát Oroszország elvágná a Fekete-tengertől.

Moszkva közben ultimátumot hirdetett Kijev felé, Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin szóvivője közölte, a Kreml megállítja az offenzívát, ha Ukrajna szavatolja, hogy semleges marad, és beleegyezik az ország demilitarizálásába. Peszkov szerint Putyin csak így tartja megszüntethetőnek azt a fenyegetést, amelyet szerinte Ukrajna jelent Oroszország számára.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem fogadta el az ultimátumot, és azt is közölte, bár tudja, hogy az orosz támadásnak ő és a családja az egyik célpontja, nem menekül el Ukrajnából. „Megkérdeztem Európa vezetőit arról, Ukrajna a NATO tagja lesz-e. Nyíltan kérdeztem, de ők félnek és nem válaszolnak. Mi nem félünk semmitől, és védjük államunkat. Oroszországtól sem félünk, és a semleges státusról sem félünk beszélni, hiszen nem is vagyunk NATO-tagállam. De kérdés, milyen garanciák lennének, s főleg az, azokat ki adja majd” – nyilatkozta Zelenszkij, arra utalva, hogy Oroszország a mostani támadást is annak ellenére követte el, hogy több korábbi szerződésben is szavatolta Ukrajna területi sérthetetlenségét és szuverenitását.

Ukrán elégedetlenség

Ukrajnában ugyan üdvözlik, hogy az USA és az EU újabb, valóban súlyos szankciókat vezetett be Moszkva ellen, azt kérik, hogy a Nyugat lépjen tovább, és zárja ki Oroszországot a nemzetközi fizetéseket lebonyolító SWFT-rendszerből. „Ha ezt nem teszik meg, ukrán férfiak, nők és gyermekek vére fog a kezükön száradni” – hangsúlyozta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Oroszország SWIFT-ből való kizárását egyébként egyre többen támogatják annak ellenére, hogy az egyebek mellett gyakorlatilag ellehetetlenítené azt is, hogy az európai államok fizessenek az orosz energiahordozókért: Boris Johnson brit kormányfő és az ír kormány is támogatja az ötletet, elismerve, hogy arról vita van a nyugati szövetségesek között.

Csak „tiszta” forrásból

Oroszországban sok városban – köztük, Moszkvában, Irkutszkban, Permben és Szentpéterváron is – sokan tüntettek az orosz agresszió miatt, a hatóságok több mint ezer embert őrizetbe vettek. Közben az orosz hatóságok bejelentették: arra kötelezték az ország médiumait, hogy csak hivatalos orosz forrásokból számoljanak be az ukrajnai eseményekről, mert míg a külföldi források közül sok álhírt közöl, „egyedül az orosz hivatalos tájékoztatás ad valós képet az ukrajnai eseményekről”.

Borítóképünkön (amely az AFP még csütörtökön készült felvétele) a Gosztomel bázis és az Antonov reptér környékén zajló harcok nyomai láthatók.

Hírfolyamunkat az ukrán háborúról itt olvashatja:

Az orosz erők Kijev körbezárására készülhetnek, a Nyugat óvatosan büntet - az ukrajnai háború percről percre

Aligha fér kétség hozzá csaknem egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin parancsára orosz csapatok indítottak támadást Ukrajna ellen: a Kreml célja nemcsak Kijev megtörése, hanem egyenesen annak bevétele is. Közben az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia is szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben, de a nagyon kemény, nagyon fájdalmas döntések elmaradtak, jobb esetben késnek.