Az orosz közvélemény megosztott - állítja az interjúban Gudkov. “A lakosság kevésbé iskolázott, idősebb része, a vidéken élők, azok, akiknek az információforrásai rendkívül korlátozottak, ez a része alapvetően azt ismételgeti, ami a propagandacsatornákon, vagyis a televíziós csatornákon keresztül érkezik. Tehát a lakosság kétharmada helyesli a háborút” - mondta az igazgató. A lakosság másik, kisebb része, azaz a teljes lakosság alig több mint egynegyede, sokkal fiatalabb. “Ők többnyire a nagyvárosokban élnek, ahol már teljesen más információs környezet és más felfogás alakult ki. Ezek az emberek rendkívül negatívan ítélik meg az Ukrajnában zajló eseményeket, és természetesen negatívan viszonyulnak Putyin ottani politikájához” - vázolta a helyzetet.

Gudkov szerint összességében az emberek nagyon félnek a háborútól. És hogy mégis ennek ellenére miért támogatják Putyin megközelítését? Azért, mert az ő szemszögükből Putyin megvédi a népét az "ukrán náciktól", a "népirtástól", attól a sok rémségtől, amit a televízió közvetít - magyarázta meg az ellentmondást.

A háború következményei még nem nagyon látszanak

A háború kitörése óta Gudkov szerint a cenzúra sokkal keményebb lett, számos népszerű alternatív oldalt és internetes portált bezártak, ezért információs vákuum van. Még a Facebookot is kikapcsolták, és könnyen lehet, hogy általában véve az internetet is kikapcsolják. “Akkor nem kapunk mást, mint a hivatalos verziót. Mindezt azért teszik, hogy semlegesítsék az Ukrajnában zajló orosz agresszió növekvő tudatosságát, és ennek megfelelően a civil lakosság körében az áldozatok számát, valamint az orosz katonák körében azt a felismerést, hogy Putyin villámháborúja kudarcot vallott. Ez többé-kevésbé kezd világossá válni, de a következmények még nem nagyon látszanak” - mondta a közvéleménykutató intézet vezetője.

A kormány azért támaszkodik olyan erősen a második világháborús képekre és szlogenekre, mert az 1945-ös háborúban aratott győzelem kultusza az orosz nemzeti büszkeség és nemzeti identitás egyik legfontosabb pontja. “Nem sok minden más van, ami ne halványult volna el a múltban. Az űrsikerek és a büszkeség Gagarin szovjet űrhajós repülésére már a távoli múltban van. Az orosz tudomány helyzete siralmas. A Szovjetunió összeomlása és a nagyhatalmi státusz elvesztése okozta kollektív trauma is rendkívül fájdalmas a kollektív tudat számára. De a második világháborúban aratott győzelem erkölcsi tőkéjének érzése megmaradt. És ezzel a témával manipulálják a közvéleményt” - mondta Gudkov. Szerinte az oroszok nagyjából 60 százaléka azt gondolja, hogy az Egyesült Államok a hibás az Oroszország és Ukrajna közötti háborúért, 14 százalék szerint Ukrajna, és csak 3 százalék szerint Oroszország.

AFP/Sputnik/Iliya Pitalev

“Ami azonban a gazdasági válságot illeti, a lakosság egyelőre nem ismerte fel a helyzet hirtelen romlásának minden következményét. Csak a legnagyobb városokban, a legalább egymillió lakosú városokban, ahol az emberek jobban függnek az importtól. De a lakosság nagy része, mintegy 60 százaléka falvak és kisvárosok, valamint közepes méretű városok lakói. Ez a helyzet még nem érte el őket. Ezek szegény, depressziós tartományok” - magyarázta a szakértő. Szerinte néhány héten vagy akár hónapon belül a lakosság egésze számára a helyzet egyértelműbbé és érthetőbbé válik. Egyelőre persze a többség a Nyugatot hibáztatja, míg a megavárosok lakossága Putyin politikáját okolja.

Hiába okolják a fiatalok Putyint, előbb-utóbb ők is betagozódnak a rendszerbe

Az interjúban Gudkov arról is beszélt, hogy Putyin megítélése már a háború előtt is nőni kezdett, decemberben 65 százalék volt a támogatottsága, januárban 69 százalék, majd februárban már 71 százalék, de most a legfrissebb mérések azt mutatják, hogy nem nő tovább. És szerinte Putyin népszerűsége a közeljövőben csökkenni fog, mégpedig akkor, amikor egyrészt világossá válnak a Nyugat háborúra adott tényleges reakciójának első gazdasági következményei, másrészt amikor világossá válik a kép Oroszország katonai veszteségeiről.

Bár a fiatalok - különösen a 25-35 évesek - más korosztályokhoz képest valóban negatívan látják a közelmúlt eseményeit, ennek társadalmi hatása jelentéktelen, annál is inkább, mivel az elnyomás erőteljesen fokozódott. Nemcsak ez a törvény van, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy akár 15 évre börtönbe zárjanak embereket, hanem mindennapos rendőri akciók is vannak - a rendőrök járják azoknak a lakásait, akik aláírták a háborúellenes felhívásokat, vagy az interneten felszólalnak a háború ellen.

AFP / ALEXANDER NEMENOV

“A fiatalok feltétel nélkül toleránsabb, nyugatpártibb emberek. Ők demokratikus rendszert szeretnének Oroszországban, de mit tesznek velük a meglévő intézmények? Amikor az ember, függetlenül attól, hogy milyen meggyőződései voltak fiatalkorában, elkezd belépni a felnőttkorba, elkezd dolgozni, családot alapítani, részévé válik az őt körülvevő környezetnek, akarva-akaratlanul elkezdi elfogadni azokat a viselkedési szabályokat, amelyek az idősebbekre vonatkoznak. Ez arra kényszeríti, hogy az állam iránti hivalkodó lojalitást tanúsítson, még akkor is, ha mind gondolatait, mind bizalmatlanságát, mind az állam és hazugságai végtelen erőszakosságának érzését fenntartja. Ahogy oroszul mondjuk, "aki farkasok között él, megtanul úgy üvölteni, mint ők" - magyarázta Gudkov.

A rendszer nem holnap omlik majd össze

A szakember szerint a következő két évben mindenképpen a gazdasági helyzet erőteljes romlása várható Oroszországban, az elnyomó rendszer még keményebb lesz. “A legvalószínűbb, hogy az ukrajnai katonai művelet és háború kudarcával fogunk foglalkozni, és lehet, hogy Putyin belső köreiben is szakadás lesz. De a szakadás, mint minden összeesküvés, rejtve lesz. Csak a feszültségek és konfliktusok meglétét tudjuk megítélni, de magukat az összeesküvéseket nem. Úgy gondolom, hogy ez az elégedetlenség erős növekedéséhez, a gazdaság megbénulásához, és ezen túlmenően a Putyin által felépített rendszer összeomlásának kezdetéhez fog vezetni. De ne feltételezzük, hogy ez egy gyors folyamat lesz. Ennek a rendszernek elég nagy a tehetetlensége, és sok múlik a nyugati országok álláspontján, illetve azon, hogy mennyire mereven és következetesen viselkednek Oroszországgal szemben” - véli.

AFP / MIKHAIL KLIMENTYEV

Az interjú végén Gudkov emlékeztetett arra, hogy a szovjet rendszer összeomlott, de az intézmények egy része megreformálatlanul vagy változatlanul maradt: a hatalmi struktúrák, a hadsereg, a politikai rendőrség. Szerinte ezeknek a struktúráknak a tehetetlenségét a nyugati politikusok nem vették figyelembe. “Ez számomra nagyon nagy hibának tűnik” - mondta.