Hetvenöt éves korában meghalt Vlagyimir Zsirinovszkij, a Szovjetunió szétesése óta eltelt három évtized egyik legismertebb orosz politikusa. A halálhírt Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke jelentette be, emlékének a képviselők egyperces csenddel adóztak, az alsóház megszakította ülését.

Zsirinovszkij legutóbb azzal vétette magát észre, hogy tavaly decemberben egy parlamenti beszédében közölte, Oroszország 2022. február 22-én fog újra talpra állni. Ezzel gyakorlatilag bejelentette az Ukrajna elleni orosz inváziót, ami végül két napos késéssel február 24-én indult meg. Korábban már annyiszor beszélt össze-vissza, hogy valószínűleg senki sem vette komolyan a beszédét.

A kazahsztáni Almatiban született Vlagyimir Zsirinovszkij volt Oroszország posztszovjet időszakának legellentmondásosabb politikusa: a szélsőségesen nacionalista pártvezér számtalanszor fenyegette a Nyugatot atomháborúval, egyszer még azt is javasolta, hatalmas ventilátorokat kellene telepíteni az egykori szovjet balti tagállamok határára, amelyek átfújnák a radioaktív szennyezést az 1986-ban felrobbant csernobili atomerőmű környékén lévő tiltott övezetből. Indult az elnökválasztásokon is, azt ígérte, ha ő lesz az államfő, azonnal diktatúrát vezet be és visszaszerzi Oroszországnak Finnországot és az Egyesült Államokhoz tartozó Alaszkát.

Vlagyimir Zsirinovszkij 1991-ben

AFP / DMITRYI DONSKOY

2014-ben az elsők között nevezte „juntának” az ukrajnai kormányt, és néhány héttel később – amikor Moszkva elcsatolta az Ukrajnához tartozó Krímet és katonai támogatást nyújtott a kelet-ukrajnai szakadároknak – Zsirinovszkij Ukrajna teljes elfoglalását szorgalmazta. Azt is közölte: el kell törölni Lengyelországot és a balti államokat a föld színéről, ha a Nyugat Ukrajna védelmére kel. Egy évvel később már arról beszélt, hogy ha a Nyugat Oroszország ellen támad, akkor égni fog Párizs, s az oroszok ismét megostromolják Berlint. Amikor pedig 2016-ban egy török vadászgép a szír-török határ közelében lelőtt egy orosz repülőt, Zsirinovszkij azt javasolta, hogy Moszkva robbantson fel egy atombombát a Boszporusznál, s így a keletkező szökőár legalább kilencmillió isztambulit ölne meg.

Vlagyimir Zsirinovszkij 2016-ban

AFP / MAKSIM BLINOV

Bár politikai bohócnak tartották, megvolt a maga fontos szerepe: azon választók voksait gyűjtötte be, akiknek Vlagyimir Putyin nem volt eléggé szélsőséges, s így a nacionalista voksok nem az ellenőrizetlen ellenzékhez kerültek, hanem a Zsirinovszkij-féle sem nem liberális, se nem demokrata Orosz Liberális Demokrata Párthoz (LDPR). A hivatalosan ellenzéki LDPR pedig valamennyi olyan törvényjavaslatot megszavazott a parlamentben, amely fontos volt az országot kormányzó erők számára. A politikai show része volt az is, hogy Zsirinovszkij számtalanszor keveredett verekedésekbe a kamerák előtt, s ha éppen nem öklözött, akkor durva szavakkal esett neki vitapartnereinek.

Vlagyimir Zsirinovszkij, a nacionalista orosz Liberális Demokrata Párt elnöke beszédet mond a párt kongresszusán Moszkvában 2021. szeptember 13-án

AFP / MAKSIM BLINOV

Zsirinovszkij annak ellenére vált véresszájú orosz nacionalistává, hogy félig zsidó származású volt. Egy ideig ezt titkolni igyekezett, és amikor egyesek származása felől érdeklődtek, azt válaszolta, „apám ügyvéd volt, anyám pedig orosz”. Végül elismerte családi hátterét, ám sohasem vette fel apja családnevét (Edelstein), hanem kitartott a Zsirinovszkij név mellett (Zsirinovszkijnak hívták a politikus édesanyjának az első férjét.)

A politikus halálát valószínűleg a koronavírus-járvány okozta: már tavaly megfertőződött és hosszú ideig kórházban ápolták. Egy ideig úgy tűnt, felépül, ám februárban állapota ismét rosszabbodni kezdett és kómába esett.