Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A japán kormány büntetőintézkedéseket fogadott el az ukrajnai háború miatt Oroszországgal szemben. Ezek között szerepel az orosz nemesfémek – egyebek között az arany – importjának tilalma, valamint 57, a moszkvai kormányhoz köthető kormányzati tisztségviselő és vállalkozó ember vagyonának befagyasztása.
A japán külügyminisztérium közlése szerint Tokió szankciókkal sújtotta Dmitrij Grigorenko miniszterelnök-helyettest, valamint a Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmasának, illetve offshore-vagyonkezelőjének tekintett Szergej Roldugin csellóművészt és feleségét, Jelena Mirtovát. Emellett
megtiltották az exportot 65 orosz és 25 fehérorosz vállalat számára.
Japán korábban felfüggesztette azoknak a félvezetőknek és mikrochip-alkatrészeknek az exportját, amelyeket az orosz hadiipar is használ, valamint betiltotta a luxusautók kivitelét Oroszországba. Az ázsiai ország az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta több mint 560 embert és 40 vállalatot vett fel szankciós listájára.
(Nyitóképünkön Vlagyimir Putyin orosz elnök)
