A torlaszok elkerültek Koszovó határáról, a válság azonban marad
Bár a szerb tiltakozók elvitték az útakadályokat a szerb–koszovói határról, miután a pristinai kormány elhalasztotta az új határátlépési rend bevezetéséről szóló rendelet életbe léptetését, a koszovói válság megoldása semmivel sem került közelebb.
A hét végére ismét háborús övezetre hasonlított Szerbia és a függetlenné vált egykori dél-szerbiai tartomány, Koszovó határa. A fő átkelőhelyeket a szerbek kövekkel és sóderrel megrakott teherautókkal torlaszolták el, a levegőben helikopterek köröztek, s ismeretlen fegyveresek több alkalommal is tüzet nyitottak a térségbe vezényelt koszovói rendőrökre. Aleksandar Vucic szerb államfő válságtanácskozást tartott a vezérkar tagjaival, s a megbeszélés után kijelentette: országa hosszú idő óta nem volt ennyire veszélyes helyzetben, majd hozzátette: ha fegyveres összecsapás tör ki, Szerbia győzni fog. A helyzet néhány óra alatt annyira elmérgesedett, hogy az 1999 – a Szerbia elleni NATO-légiháború vége – óta Koszovóban állomásozó békefenntartó erő, a KFOR is megszólalt, és közölte, kész közbeavatkozni, ha veszélybe kerül a térség stabilitása.
Járművekkel zárták el az utat a koszovói-szerb határon, harci gépeket is riasztottak
Koszovói szerbek kezdtek tiltakozásba, ennek eredménye lett a blokád is.
A válságot az idézte elő, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnök bejelentette, augusztus elsején bevezetik azokat az új szabályokat, amelyek szerint a szerb állampolgárok csak akkor léphetnek be Koszovó területére, ha a határon kiváltanak egy ideiglenes koszovói személyi igazolványt. Azt is közölte, be fogják tartatni azt a rendeletet is, amelynek az értelmében a 2008-ban függetlenné vált, albán többségű ország északi részén, Mitrovica környékén élő szerbeknek le kell cserélniük a még a szerb hatalom idején kiadott, és azóta is használt szerbiai rendszámtáblákat. Belgrádban annak ellenére tiltakoztak a döntés miatt, hogy a Koszovó államiságát el nem ismerő szerbiai hatóságok maguk sem engednek be Szerbiába koszovói rendszámmal rendelkező járműveket, s nem ismerik el a szomszédos országban kiállított dokumentumokat sem.
Ismétlődő jelenetek
Nem először sodródott a háború szélére Szerbia és Koszovó, hasonló jelenetek játszódtak le tavaly szeptemberben is, amikor Pristina először próbálta meg bevezetni a szerbeket sújtó intézkedéseket. S ahogy akkor, az eszkalációt most is azzal sikerült megelőzni, hogy Kurtiék – amerikai és EU-s nyomásra – végül elhalasztották a szigorítások életbe léptetését. A mostani helyzet ugyanakkor jelentős mértékben különbözik az egy évvel ezelőttitől. Míg tavaly egy évre szólt az intézkedés felfüggesztése, Pristina most csak egy hónapba ment bele, azaz már most borítékolható, hogy szeptember elején újra megnő a feszültség a térségben.
A másik jelentős különbség az, hogy Koszovó és Szerbia vitája részben a Nyugat és Oroszország közötti szembenállás egyik elemeként is értelmezhető. Oroszország ugyanis Szerbia fő szövetségesének számít: Moszkva sem ismeri el az egykori tartomány függetlenségét és közben igyekszik elejét venni annak, hogy Belgrád közeledjen az EU-hoz, illetve a NATO-hoz. Most, hogy az ukrajnai orosz agresszió miatt minden korábbinál mélyebbé vált az Oroszország és a Nyugat közti szakadék, félő, hogy Moszkva igyekszik majd életben tartani a szerb–albán ellenségeskedést annak érdekében, hogy megossza az Ukrajnát támogató nyugati államok figyelmét a Balkán és a posztszovjet térség között.
Közben a koszovói albánok is kijátsszák a „Moszkva-kártyát”, Albin Kurti például közölte, azért sem találkozik szívesen újra Vuciccsal, mert az nem hajlandó eltávolodni Vlagyimir Putyintól és nem csatlakozik az Ukrajna elleni agresszió után Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciókhoz. A helyzetet súlyosbítja, hogy Koszovó és Szerbia is komoly belső problémákkal küszködik: a gazdaság mindkét országban egy helyben topog, s ilyen helyzetben mindig jól jön az, ha külső ellenségek felmutatásával elterelhetik a figyelmet a polgárokat sújtó nehézségekről.
Látszatpárbeszéd
Bár Koszovó és Szerbia is hivatalosan elkötelezte magát a párbeszéd mellett, az EU közvetítésével évek óta folyó tárgyalásokon gyakorlatilag semmiféle komoly eredményt nem sikerült elérni. Nem alakult meg a szerbek lakta térségekben működő önkormányzatokat egy ernyő alá gyűjtő érdekvédelmi szervezet – Pristinában attól tartanak, hogy ez Szerbiához való csatlakozást célzó törekvéseket erősítené – évek óta nem találtak megoldást a dokumentum- és redszámmizériára sem. Közben a közeledést személyes ellentétek is lassítják: a fiatal kora óta függetlenségpárti Kurti hosszú időt töltött szerbiai börtönökben, s 1999-ben akkor verték félholtra és ítélték 15 év fegyházra a Jugoszlávia területi egysége elleni szervezkedés vádjával, amikor Vucic éppen Slobodan Milosevic akkori jugoszláv elnök szövetségese és a kormány tagja volt. Ennek fényében nem meglepő, hogy a Kurti–Vucic-találkozók eddig személyes vitákba torkollottak.
A helyzetet jól jellemzi az a megállapodás, amelyet – ugyancsak EU-közvetítéssel – hoztak tető alá a szerb többségű koszovói települések áramellátásának ügyéről. Az alkut ugyanis a felek eltérően értelmezik, s bár elméletben megegyeztek arról, miként fognak fizetni a koszovói szerbek az eddig ingyen használt áramért, és hogyan fér hozzá a koszovói elektromos cég egy fontos alállomáshoz, semmiféle határidő sem szorítja az aláírókat kötelezettségeik teljesítésére.
Ködös jövő
Miközben a részletkérdésekről való megegyezés is vontatottan halad, a legfontosabb kérdésről, Koszovó esetleges szerb elismeréséről egyáltalán nem tárgyal Belgrád és Pristina. A kérdés megoldatlansága pedig akadályozza mindkét ország EU-tagságának a megadását, s egyre inkább úgy tűnik, hogy Koszovó és Szerbia is feláldozná az uniót a „nemzeti érdekek” oltárán. Koszovóban már alig kerül szóba az EU-ba való belépés, s Szerbiában a közvéleménykutatások szerint most először kerültek relatív többségbe azok, akik nem támogatják az unióhoz való csatlakozást.
Az Ipsos cég adatai szerint áprilisban a megkérdezettek 44 százaléka mondta azt, hogy Szerbiának nem kellene belépnie az unióba, és csak 35 százalék vélekedett úgy, hogy az országnak az EU-ban a helye. Amíg korábban a szerbiai ellenzék egyértelműen EU-párt volt és azt hangsúlyozta, Belgrádban bele kellene törődnie Koszovó elvesztésébe, most a Vucic-ellenes erők jobbról támadják az elnököt, és hibának tartják a Koszovóval folytatott párbeszéd fenntartását.
Nyitóképünkön teherautók Zvecan városában, a koszovói Mitrovica Jarinje határátkelő közelében 2022. augusztus 1-jén. Fotó: AFP / Erkin Keci / Anadolu Agency
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
