Finnország és Svédország egyszerre kíván csatlakozni a NATO-hoz, dacára annak, hogy Törökország egyelőre blokkolja a svéd folyamatot, a megkezdett utat „kéz a kézben” kell folytatni – jelentette ki Sanna Marin finn kormányfő csütörtökön Stockholmban, svéd hivatali partnerénél, Ulf Kristerssonnál tett látogatása alkalmával.

„Finnország és Svédország közösen kérték felvételüket, és mindenki érdekét szolgálja, hogy közösen lépjünk is be a NATO-ba” – húzta alá a finn miniszterelnök.

Sanna Marin hangsúlyozta: nincs ínyére, hogy Svédországot „problémás diáknak” bélyegzik. Mint mondta, Finnországhoz hasonlóan Svédország is teljesíti a tagság feltételeit, így bíznak abban, hogy hamarosan valamennyi NATO-tagország ratifikálja a csatlakozási jegyzőkönyveket, és az észak-atlanti szövetség júliusban Vilniusban megrendezésre kerülő csúcstalálkozójára már mindketten teljes jogú tagok lesznek.

„Közösen indultunk el ezen az úton. És közösen is fogunk végigmenni rajta” – emelte ki Ulf Kristersson.

Finnország és Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét a transzatlanti katonai-politikai szövetség mind a 30 tagállamának jóvá kell hagynia. A két észak-európai ország tavaly különmegállapodást írt alá Törökországgal ennek érdekében.

Ankara a svéd és finn NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a többi között terroristának nyilvánított emberek, többnyire kurdok kiadását szabta. Mindemellett az elmúlt hetekben Svédországban több utcai provokáció – köztük a török elnököt ábrázoló bábu felakasztása és a Korán elégetése – is útjába állt annak, hogy Törökország ratifikálja Svédország csatlakozását.

Recep Tayyip Erdogan török államfő szerdán megismételte azt az álláspontját, hogy beleegyezne Finnország NATO-csatlakozásába, de Svédország nélkül. Az Ilta-Sanomat című finn lapban csütörtökön megjelent felmérés szerint a finn megkérdezettek többsége úgy véli, hogy Helsinkinek nem kell Stockholmra várnia a svéd csatlakozási kérelem ratifikációjának elhúzódása esetében.

Jelenleg mindössze két NATO-tagállam törvényhozó testülete nem ratifikálta még a svéd és finn közös csatlakozást, ez pedig Törökország és Magyarország, bár hogy az utóbbi miért húzza az időt hónapok óta, arra csak teóriák léteznek:

Miért húzza ennyi ideig Orbán a finn-svéd NATO-csatlakozás ratifikálását?

Az oroszokkal szembeni különutas magyar külpolitika, a török elnök felé tett gesztus vagy a Brüsszellel való alkudozás is magyarázat lehet arra, hogy Magyarország miért nem sieti el Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását.