A lényeg a számlálás során nem változik, már a vasárnap esti exit poll is meglepően pontos volt: ismét a 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) lett a legerősebb párt, de várhatóan 196 mandátuma kevés a 460 tagú szejmben a többséghez. Még az együttműködési szándékot egyébként tagadó szélsőjobboldali Konföderáció 15 képviselőjének csatlakozása sem segítene ezen.

Lengyel választás: közeledik a végeredmény

A PiS vezet, de ez még mindig nem lenne elég a többséghez.

Így bár Andrzej Duda köztársasági elnök először valószínűleg a PiS mint legnagyobb frakció képviselőjét bízza meg kormányalakítással, de az ő várható kudarca után minden bizonnyal a kormányt 2007 és 2014 között irányító Donald Tusk kerülhet újra a miniszterelnöki székbe egy három, egyenként is több pártból álló tömörülésből álló koalíció élén: ezek az általa vezetett jobbközép Polgári Koalíció, a Parasztpárt és a Lengyelország 2050 nevű, szintén jobbközép formáció szövetsége és az Új Baloldal.

A hírek arról is szólnak, hogy az ellenzék győzött a kétkamarás lengyel parlament felsőházának, a szenátusnak a választásán is. Ott 2019 óta egyetlen fős ellenzéki többség volt, most viszont kétharmados fölény várható. Mivel azt a testületet nem listáról, hanem egyéni választókerületekben választják, a demokratikus ellenzéki pártok egyeztettek, és mindenütt közös jelöltjük indult a PiS ellen, ami a jelek szerint bevált. A szenátus hatásköre szűk, de gyorsíthatja vagy lassíthatja a törvényhozást.

Irgalmatlan pofon Orbánnak a lengyel választás, de nem valószínű, hogy a magyar ellenzék adja a másikat

Trump bukása óta nem mostak be ekkorát a populistáknak, mint most, és ahogy érkeznek a lengyel választási adatok, Orbán Viktor szeme a leglilább: Jaroslaw Kaczynski bukása azt jelentené, hogy nemcsak a visegrádi, de a brüsszeli magyar politikának is lőhetnek, Amerika sem fogja kevésbé kóstolgatni az Orbán-rezsimet, és újra kiderült, nem reménytelen nem fair választáson is megverni az autokráciát.