Ki kell szélesíteni az ukrajnai békefolyamatban résztvevő országok körét – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök Svájcban az ukrajnai háború lezárásával foglalkozó békekonferencia első napján. Macron leszögezte: Ukrajnában nem lehet olyan békét kötni, amely az ország kapitulációjával járna együtt.

Olaf Scholz német kancellár pedig jelezte, hogy Oroszországnak muszáj részt vennie a békefolyamatban. “Nem lehet elérni a békét Oroszország bevonása nélkül” – mondta. Hozzátette: “Oroszország ezt a háborút akár ma befejezheti, ha leállítja a támadásokat, és visszahívja csapatait Ukrajnából”. Ezzel megismételte előzőleg már közölt álláspontját, melyben elutasította az orosz elnök békeajánlatát:

A svájci tanácskozáson Karl Nehammer osztrák kancellár azt emelte ki, hogy “nem elegendő a Nyugat kórusában prédikálni” arról, hogy még nagyobb nyomást kell gyakorolni Moszkvára, hanem feltétlenül be kell vonni a folyamatba a globális Dél országait is. Méghozzá azért – fogalmazott –, mert “mindannyian egyetértünk, de ez nem elég, Ázsia, Afrika és Dél-Amerika bizonyos részei nélkül nem leszünk képesek rávenni Oroszországot arra, hogy változtasson a hozzáállásán”.

Kamala Harris amerikai alelnök szintén visszautasította az orosz elnök pénteken meghirdetett békejavaslatát, amely alapján szerinte világos, hogy Vlagyimir Putyin nem tárgyalni akar, hanem megadásra szólít fel. “Amerika Ukrajna mellett áll, nem jótékonyságból, hanem stratégiai érdekből” – tette világossá Harris, aki a nap folyamán amúgy bejelentett egy 1,5 milliárdos segélycsomagot Ukrajnának:

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója “teljességgel abszurd elképzelésnek” nevezte az orosz békejavaslatot, amely szerinte Ukrajna még kiterjedtebb leigázásához vezetne. Újságírók előtt azt a véleményét is kifejtette, hogy Kína valószínűleg Moszkva kérésére maradt távol a konferenciától.