„Egészen biztos voltam benne, hogy Putyin börtönében halok meg” – mondta el Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikus a BBC-nek adott interjújában.

Kara-Murzát még 2023-ban ítélte 25 év börtönre egy orosz bíróság, azóta egy szibériai fegyházban raboskodott. 11 hónapon át minden nap hajnali ötkor volt ébresztő és a családjával sem tarthatta a kapcsolatot, leszámítva azt a letartóztatását követő két alkalmat, amikor beszélhetett a gyerekeivel.

„Nagyon könnyű elveszíteni a józan eszünket, az időérzékünket, a térérzékünket, valójában mindent” – mondta. „Nem csinálsz semmit, nem beszélsz senkivel, nem mész sehova és így telik minden egyes napod”.

Mivel korábban többször is megpróbálták megmérgezni, ezért nem is volt a legjobb fizikai állapotban a börtönbüntetése megkezdésekor, egy börtönorvos meg is mondta neki, hogy ilyen körülmények között a legjobb esetben is maximum 18 hónapot élhet még.

Kara-Murza egyike volt annak a nyolc, Oroszországban raboskodó politikai fogolynak, akik hirtelen, minden előzetes tájékoztatás nélkül eltűntek a börtöneikből. Amikor az őrök berontottak a cellájába, Kara-Murza azt hitte, hogy kivégezni viszik. Erre már csak azért is gyanakodhatott, mert korábban felszólították, hogy kérjen elnöki kegyelmet Putyin elnöktől, ám ő nem volt hajlandó könyörögni az orosz államfőnek, akit ő „diktátornak, bitorlónak és gyilkosnak” tart.

A politikust Szibériából az FSZB őrizete alatt a moszkvai Lefortovo börtönbe kísérték, majd onnan szállították Németországba, ahol többek között Evan Gershkovich társaságában kicserélték őket olyan, az orosz állam számára fontos nyugaton fogvatartott figurákra, mint a németeknél gyilkosságért elítélt Vagyim Kraszikovra.

Kara-Murza szabadulása ugyanakkor keserédes élményt jelent a számára, egyfelől komoly kritikát váltott ki az ukránok részéről, amikor az egyik első megszólalásában a szankciók átgondolását javasolta. Most ezt a megszólalását igyekezett pontosítani is. Érthetetlennek nevezte, hogy egy orosz emberjogi ügyvéd nem utazhat be a balti államokba, miközben az oroszok nyugati chipekkel ellátott rakétákkal lövöldöznek Ukrajnára.

„A putyini rezsim Ukrajnában elkövetett bűneinek felelősségében osztozik az orosz társadalom is, melynek nagy része döntött úgy, hogy szemet huny az elnyomás és a visszaélések fölött. De ne feledkezzünk el a nyugati országok felelősségéről sem, amelyek inkább éveken át üzleteltek Putyinnal annak ellenére, hogy pontosan tudták, hogy ki ő és mit képvisel” – jelentette ki.

„Nem szabad hagyni, hogy Putyin megnyerje ezt a háborút. Ukrajnának kell győznie és ehhez még több nyugati támogatást kell biztosítani” – tette hozzá.

A történelem alapján szemlélve a demokratikus változás esélyét a súlyos katonai katasztrófák teremtik meg – fejtegette, majd ezzel kapcsolatban elmesélte, hogy amikor felszállt a gépe, az őt vigyázó símaszkos FSZB-s azt mondta neki, hogy nézzen ki az ablakon, mert most látja utoljára a szülőföldjét. „Azt válaszoltam neki, hogy történész vagyok, így tudom, hogy visszatérek még a hazámba. És ez hamarabb fog bekövetkezni, mint gondolná” – mondta Kara-Murza.