A szavazatok közel száz százalékának megszámolása után közzétett adatok szerint a Szabadságpárt (FPÖ) 28,9 százalékot kapott, míg az Osztrák Néppártra (ÖVP) a résztvevők 26,3 százaléka voksolt. A harmadik Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) 21 százalékon áll. “Ausztria polgárai történelmet írtak ma. Világosan látszik, hogy megindult a változás” – ezt Michael Schnedlitz az FPÖ társ-főtitkára mondta. A másik főtitkár, Christian Hafenecker lemondásra szólította fel Karl Nehammer néppárti kancellárt.

A mostani az FPÖ valaha volt legjobb eredménye, miközben az SPÖ sohasem szerepelt ilyen rosszul, az ÖVP pedig eddig nem szenvedett el a mostanihoz hasonló mértékű voksvesztést: 11,2 százalékponttal zuhant a pártot támogatók aránya, így a tömörülés 19 képviselői helyet veszít. A szociáldemokraták ugyanakkor nincsenek elkeseredve, arra számítanak, hogy bekerülnek az új koalíciós kormányba.

Néppárti remények

Az ÖVP-politikusok igyekeznek jó arcot vágni a kudarchoz, és azt hangsúlyozzák, hogy hajrájuk sikeres volt. “Nem tudtuk megszerezni az első helyet, de az utóbbi hetekben csökkentettük a lemaradást. A kormányzás azt jelenti, hogy szembe kell nézni, mi ezt tettük” – mondta Christian Stocker, az ÖVP főtitkára.

A kancellári posztot betöltő néppárti Karl Nehammer beszédében azt hangsúlyozta, hogy 21 százalékon álltak, amikor átvette a pártot. Nagyot küzdöttek, most nem sikerült, de mindenkinek nagyon köszöni az elvégzett munkát, legyenek büszkék magukra. De azon azért el kell gondolkozni, hogy miért kapnak több szavazatot a szélsőségesek, mint a középen lévő pártok – számolt be a pártelnöki beszédről a helyszínen tartózkodó HVG-tudósító, Bábel Vilmos. Az is elhangzott az egyik pártvezető szájából, hogy Nehammernek mennie kell a vereség után. “Egy ilyen vereség után egy út van” – mondta az egyik politikus.

Koalíciós lehetőségek

Az előrejelzések szerint a 183 tagú parlamenti alsóházban, a Nemzeti Tanácsban az FPÖ 57 helyet szerezhet, míg az ÖVP-nek 51, az SPÖ-nek pedig 41 hely jut. A parlamentbe még a Zöldpárt és az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) juthat be 16, illetve 18 képviselővel. A számok azt mutatják, hogy az ÖVP és az SPÖ összesen 92 helyet szerez, ami szűk parlamenti többséget jelent. Bécsi források szerint az a legvalószínűbb, hogy az ÖVP, az SPÖ és a NEOS köt koalíciót, ennek a szövetségnek a jelenlegi adatok alapján 110 képviselője lesz. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy végül a két nagy párt, az ÖVP és az SPÖ lép koalícióra.

Herbert Kickl FPÖ-vezér a többi párttól érkezett elutasítások ellenére bizakodó. “A többi párt, különösen a Néppárt politikusai annyi mindent mondtak már, hogy azután minden másképpen alakuljon. Kész vagyok mindenkivel tárgyalni. Azok a válságok, amelyekkel a hagyományos pártok a vereségüket magyarázzák, nem az égből hullottak le, azok az eddigi politikájuk következményeinek tekinthetőek” – mondta a politikus. Arra utalva, hogy a többi párt kizárta a koalíciót a győztes politikai erővel, hozzátette: meg kellene kérdezni a többi tömörülés vezetőjét, mit gondolnak a demokráciáról.

Érkeznek a gratulációk

Alice Weidel, a német szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt társelnöke máris gratulált az FPÖ-nek. “Az FPÖ a legerősebb, gratulálunk” – írta a politikus. Megszólalt a Fidesz is, László András, a párt EP-képviselője ezt írta: “Nagyon szép. Miután Csehországban győztek a Patrióták, gratulálunk az FPÖ-nek az ausztriai parlamenti választások megnyeréséhez. Csak a Patrióta EP-képviselők képesek változást elérni Brüsszelben”. Az FPÖ eredményváróján képviselteti magát a Fidesz is, Schaller-Baros Ernő EP-képviselő személyében. A HVG helyszínen tartózkodó tudósítója szerint a hangulat – nem meglepő módon – kiváló, a jelenlévők jókedvűen pezsgőznek.

A Fidesz után Geert Wilders, a holland Szabadságpárt vezetője is gratulált, a francia szélsőjobbot képviselő Nemzeti Tömörülés (RN) EP-frakciójának vezetője, Jordan Bardella pedig azt hangsúlyozta, a FPÖ által alakított osztrák kormány Ausztria szuverenitását, a prosperitását és az identitását kezeli majd prioritásként. “Büszkék vagyunk arra, hogy az EP-ben egy frakcióban ülünk” – tette hozzá.

Bár a választókörzetek délután öt órakor zártak be, az országos teljes eredményeket várhatóan este tíz óra körül teszik majd közzé. Az eddigi adatok szerint az FPÖ elsősorban Karintiában tarolt, de jól szerepelt Stájerországban is. A Néppárt Alsó-Ausztriában kapta a legnagyobb támogatást. Bécsben a szociáldemokraták szerepeltek a legjobban 29,8 százalékkal, a második helyre az ÖVP futott be 20,8 százalékkal, míg az országos győztes FPŐ-nek csupán 17,4 százalék jutott.

FPÖ – foltos múlt

Az 1956-ban alapított FPÖ Európa második világháború utáni időszakának egyik legrégebbi szélsőjobboldali tömörülése, a párt élén az első években egykori náci funkcionáriusok álltak. Ennek ellenére a párt viszonylag liberális elveket vallott, az FPÖ Jörg Haider elnöksége alatt indult el a szélsőjobb irányába.

Az FPÖ kétszer is tagja volt egy-egy koalíciós kormánynak – 1999-2002, majd 2017-2019 között – ám egyik alkalommal sem tartott ki négy évig a többpárti együttműködés. Az FPÖ 1999-ben 27, 2017-ben pedig 26 százalékos eredményt ért el. Ausztriában egyébként utoljára az 1980-as években fordult elő, hogy egy párt önállóan megszerezte a parlamenti többséget, azóta folyamatosan koalíciós kormányok állnak az ország élén.

A párt élén most Herbert Kickl áll, s a karizmatikus politikus a “Szabadság erődjévé” kívánja változtatni Ausztriát. Az FPÖ meg kívánja szigorítani a bevándorlás szabályait és meg akarja nehezíteni a családegyesítést. A párt az adók csökkentését és a munkát terhelő egyéb járulékok csökkentését ígéri, a külpolitika terén pedig ellenzi Ukrajna támogatását, illetve az újabb, Oroszország elleni EU-szankciók elfogadását. Az FPÖ-nek együttműködési egyezménye van a Vlagyimir Putyin orosz elnök mögött álló Egységes Oroszország párttal.

Cikkünk frissül