Az Aszad-rezsim bukása után a lázadók behatoltak Damaszkusz hírhedt börtönébe, a Szednajába, amelyet a szíriaiak „emberi mészárszékként” emlegettek – írja a The Guardian. 

A főváros szélén lévő börtön épülete alatt egy öt emelet mély föld alatti „kínzókomplexumot” találtak, ahol az Aszad-rezsim utolsó foglyait tartották fogva. A helyiek között terjedő pletykák szerint mintegy 1500 ember raboskodott a mélyben, ahol levegő is alig volt.

A behatoló tömeget alkotó szírek közül a legtöbben olyan családtagjaik felkutatása reményében vonultak a Szednajához, akiket az Aszad-rezsim rendőrsége tartóztatott le. A lázadók megpróbálták megakadályozni, hogy az emberek bejussanak a börtönbe, és többször is a levegőbe lőttek, de a tömeg tántoríthatatlanul tört előre. A bejutók mobiltelefonjaik lámpáit bekapcsolva árasztották el a föld alatti folyosókat, amelyek a közösségi médiában terjedő videók tanúsága szerint a rabok segélykiáltásaitól és üdvrivalgásától zengtek. 

Emin Sansar / Anadolu / AFP

„A családomból hárman eltűntek. Azt mondták nekünk, hogy négy szint van a föld alatt, és hogy az emberek fuldokolnak odalent. Akik eddig innen kijöttek, úgy néztek ki, mint a csontvázak. Képzeljék el, hogyan fognak kinézni azok a föld alatt” – mondta egy férfi The Guardiannek egy férfi. 

A lázadó harcosok szerint a Szednaja mindegyik szárnya a kínzás más-más formájára specializálódott. A szűk, legfeljebb néhány méter átmérőjű cellákba több mint egy tucat embert zsúfoltak be, a rabok lefeküdni sem tudtak. 

Az Amnesty International szerint a Szednajában akár 20 ezer embert is fogva tarthattak, akiknek többségét néhány percnél nem hosszabb koncepciós perek után börtönözték be. A túlélők beszámolói szerint a börtönőrök napi szinten verték és kínozták őket, sokan bele is haltak a tortúrákba. 

A börtön felszabadítása után jogvédő csoportok arra figyelmeztettek, hogy a nyilvántartásokat rendezetten kell megőrizni, hogy dokumentálni lehessen az Aszad-rezsim által letartóztatott mintegy 136 ezer ember sorsát.  

A Szíriában történtekről és a várható következményekről alábbi cikkünkben írtunk bővebben:

Nyitókép: Emin Sansar / Anadolu / AFP