Folytatódik a küzdelem a lengyel jogállamért: a 2023 végén alakult kormány és parlamenti többsége megpróbálja rendbe tenni, amit az előző kormány szétvert, az utóbbi politikusai viszont ellenzékből azt tartják az alkotmány felrúgásának ami most folyik. Bogdan Swieczkowski alkotmánybírósági elnök, akit decemberben nevezett ki Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök, feljelentést tett Donald Tusk miniszterelnök, a parlament két házának elnöke és az összes kormánypárti képviselő és szenátor ellen, mert szerinte bűnszervezetet alakítottak az alkotmányos rend megdöntésére, és akadályozzák az alkotmányos szervek, köztük az Alkotmánybíróság működését. Csakhogy az az országos főügyészhelyettes, aki a feljelentés hatására állítólag nyomozni kezdett, a kormány szerint már rég elvesztette tisztségét.

Swieczkowski a Jog és Igazságosság (PiS) vezette, a 2023 őszi választáson megbukott kormány radikális belső ellenzékeként fellépő és a közelmúltban történt egyesülésig a PiS-től elkülönülő pártot vezető Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter jobbkeze volt előbb minisztériumi helyetteseként, majd az ügyészség operatív irányítójaként. Lengyelországban az igazságügyi miniszter egyben a legfőbb ügyész is, de az előző többség olyan törvényt hozott, hogy az ügyészséget ténylegesen irányító helyetteseit csak a köztársasági elnök hozzájárulásával lehessen felmenteni. Márpedig ő ilyen hozzájárulást nem adott. Tehát az új kormány minisztere, akit szintén az elnök nevezett ki, köteles lenne számára nem elfogadható emberekkel vezetni az ügyészséget. Erre válaszul az a döntés született, hogy a helyetteseket még az előző kormány idején szabálytalanul nevezték ki, és így nem leváltották őket, amit Duda elnök nem engedett, hanem csak megállapították, hogy megbízatásuk nem érvényes. Vagyis aki most állítólag az Ab-elnök feljelentésére nyomozni kezdett, arról nem tudni, hogy ezt hol teszi, mert a Legfőbb Ügyészségre biztosan nem teheti be a lábát.

Az Alkotmánybírósággal az a helyzet, hogy az új parlamenti többség már 2024 márciusában lemondásra szólította fel, mert a határozat szerint a testület tevékenysége az utóbbi években „olyan mértékben sértett alkotmányt és jogot, hogy képtelenné vált a normakontrollal összefüggő feladatainak teljesítésére”. Júniusban arról határozott a szejm, hogy nem ismeri el az alkotmánybíróság döntéseit, és ezeket nem hirdetik ki a hivatalos közlönyben, így nem léphetnek hatályba.

Aztán törvényt is hoztak az alkotmánybíróság átalakításáról, de ezt a köztársasági elnök nem írta alá, és éppen az érintett alkotmánybírósághoz küldte. Az Ab tehát működésképtelen, ráadásul a kormányzó többség azzal is kifejezte bizalmatlanságát az Ab-val szemben, hogy a 2025-ös költségvetésből törölte az alkotmánybírák fizetésére szánt összeget. A költségvetést az elnök aláírta, mert nem merte megakadályozni például a közalkalmazottak béremelését, csak utólag vizsgálja majd – előre tudható eredménnyel, de hiába – az Ab. Hasonlóan vitatott az Országos Bírósági Tanács és a Legfelső Bíróság néhány kollégiumának legitimitása is. A bírói és ügyészi karon belüli ellentmondás egyre inkább az igazságszolgáltatás megbénulásához vezet. Előfordul ugyanis, hogy súlyos bűncselekmény gyanúsítottját nem tartóztatják le, mert az egyik ügyész kétségbe vonja, hogy a másiknak joga van-e ezt indítványozni, vagy gyilkos jogerős elítélése marad el, mert a fellebbviteli bíróság kétségbe vonja az egyébként helyes ítéletet az azt aláíró bíró jogállása miatt.

A helyzet javulására most nincs kilátás, a kormány egyetlen reménye az, hogy az ő jelöltjük győz a májusi államfőválasztáson és egy új, őket támogató elnök feloldja a patthelyzetet. De ez a választás természetesen nagyon is kétesélyes. Ráadásul az elnökválasztás érvényességét a Legfelső Bíróságnak kell kimondania, ha van akár csak egyetlen panasz, és sokan félnek attól, hogy ez a bonyodalmat okozhat.

Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke teljesen egyetért a feljelentéssel, ő is többször nevezte már alkotmánysértő bűnbandának az egész jelenlegi kormányzatot. Donald Tusk miniszterelnököt ezzel szemben nem nagyon izgatta fel, hogy az Ab-elnök puccsistának tartja. „Hagyjanak békében, van fontosabb dolgom” – mondta, amikor értesült a vádról.