1970 óta nincs egyensúlyban a föld energiamérlege: több energiát nyel el az éghajlati rendszer, mint amennyit vissza tud verni vagy kibocsátani – írt  a Másfélfok.hu. A kilengés a 2000-es években nagyobb volt, mint az 1985 és 1999 közötti időszakban. Ez az eltérés ugyan nem tűnik soknak, ha azt nézzük, hogy plusz 0,5 watt jut minden négyzetméterre, ám tartósan fennáll, és a föld felszíne nagy.

Az emberi tevékenység ráadásul nem csak magában növeli az energiabevitelt, hanem hozzájárul ahhoz, hogy a föld a kintről érkező energiából is többet nyeljen el:

az éghajlatrendszert terhelő energiatöbblet már 25-szöröse az emberi társadalom által 1971 és 2018 között felhasznált primer energia mennyiségének.

Ez abból fakad, hogy az emberi tevékenység által a légkörbe kerülő szén-dioxid és más szennyező anyagok, aeroszolok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a bolygó kevesebb energiát tud visszasugározni a beérkező napsugárzásból (az üvegházhatás miatt).

De hova kerül ez a pluszenergia? 91 százalékát az óceánok nyelik el, vagyis felmelegednek, 5 százaléka a szárazföldet melegíti, 3 százaléka a jégtakarók és a gleccserek olvadását okozza, és egy százalékát nyeli el a légkör.

Az óceánok – különösen annak felső két kilométere – esetében már most drámai hatása van a felmelegedésnek a tengeri ökoszisztémákra, és áttételesen arra a több százmillió emberre, akik közvetlenül ebből élnek. Várható azonban, hogy a mély óceán is tovább melegszik és tágul akár évszázadokig vagy évezredekig, ami hosszú távú tengerszint-emelkedéshez vezet – még akkor is, ha a légköri üvegházhatású gázok szintje csökkenni kezd.

410 millió embert üldözhet el a tenger, ha nem állítjuk meg a globális felmelegedést

A digitalizációt elutasító kisvállalkozások nagy része vélhetően unja, hogy az üzleti cikkek évek óta rá akarják beszélni arra, hogy megtegye, amihez semmi kedve, és forgassa fel a mindennapjait. Pedig még 2021-ben sem kell páros lábbal berúgni az ajtót - cikkünkben megvizsgáljuk, mi az, amit ma már kötelező meglépni a vállalkozás érdekében, mi az, ami elvárás helyett előny, és mi az, ami hab lehet a digitális tortán.

Az egyensúly visszaállításának kulcsa, hogy minél előbb elérjük a nettó nulla kibocsátást

– írja a Másfélfok szerzője, Pieczka Ildikó, meteorológus, a földtudományok doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének adjunktusa.

A meteorológus figyelmeztet: ha csak annyira csökkentjük a kibocsátást, hogy a szén-dioxid-koncentráció a jelenlegi szinten marad (vagyis csak annyit bocsátunk ki, amennyit természetes úton meg lehet kötni), attól a melegedés még nem áll le, mert először el kell érnie a rendszernek az új koncentrációhoz tartozó egyensúlyi hőmérsékletet.

Ha viszont elérjük a nettó nulla kibocsátást (mérsékeljük kibocsátásainkat, amennyire csak lehet, a fennmaradó részt pedig kivonjuk a légkörből), a felmelegedés többé-kevésbé leáll. Ebben az esetben ugyanis csökkenésnek indul a koncentráció, vagyis még megválaszthatjuk az éghajlati jövőnket.