A klímaváltozásnak nem csak szélsőséges jelenségek egyre gyakoribbá válását tudják be, de azt is, hogy az évszakok korábban megszokott időjárása megváltozik. Egy ilyen „tünet” az, hogy a korábban egész télen behavazott síterepeken nincs hó. A síturizmusból élő vidékeken ezen ugyan tudnak segíteni, ám a hóágyúzás negatív spirálhoz vezethet: az energiafaló berendezések használata ugyanis megint csak elősegíti az üvegházhatású gázok terjedését, így a klímaváltozást.

Hogyan lehet ebből kitörni? Az egyszerűbb módszer az, hogy havat nem igénylő téli időtöltések felé terelik a turistákat, ám ez nem megoldás azok számára, akik síelnének. Az osztrák síközpontok mást választottak, erről a téli programokat ismertető sajtótájékoztatóján számoltak be az Österreich Werbung vezetői, köztük Lisa Wedding, a turisztikai szervezet vezetője.

A technológiai fejlesztések révén ma már csupán 1-3 kilowattóra energiát használnak fel egy köbméter hó előállításához.  A hóágyúzáshoz hektáronként és évente körülbelül 15 000 kilowattóra energiára van szükség, naponta és síelőnként pedig 4,2 kWh energiával számolnak – összehasonlításképp: ez nagyjából egy hűtőszekrény két napi fogyasztása, egy autónak pedig hat kilométer megtételéhez elegendő.

A másik fontos elem a víz: évente évente körülbelül 3000 köbméter vizet használnak fel egy hektárnyi sípálya hóágyúzásához. Mintegy 420 víztározó (elsősorban összegyűjtött olvadék- és csapadékvíz) biztosítja a kellő mennyiségű vizet a hóágyúzáshoz.

Egy köbméter vízből optimális körülmények között körülbelül három köbméter havat lehet előállítani. Kiemelik azonban, hogy a hóágyúzás során a vizet nem fogyasztják, hanem használják, a hó olvadásával és a párolgás révén ugyanis a víz visszakerül a természetbe. Azt is hozzáteszik: Ausztriában tilos adalékanyagokat tenni a vízbe, hogy magasabb hőmérsékleten is lehessen havat előállítani.

A síterepeken felhasznált villamos energia mintegy 90 százalékát megújuló forrásokból állítják elő, ám van olyan terep is, ahol az energiaellátáshoz is hozzájárulnak. Riesneralmon egy vízerőművet építettek, amelyet a meglévő hóágyúrendszer csőrendszeréhez csatlakoztattak. Így az erőmű egyszerre termel havat és villamos energiát. Az erőmű építését középtávon a villamos energia értékesítéséből finanszírozzák – két és félszer annyi villamos energiát termelnek, mint amennyire a hegyi felvonók működéséhez és a hóágyúzáshoz szükséges.

Az ischgli terepet működtető Silvrettaseilbahn AG 2021. január 1. óta az összes felvonót és ülőliftet, hegyi éttermet vagy hóágyút 100 százalékban zöld árammal üzemelteti. A napenergia- és hővisszanyerő rendszerek évente mintegy 80 000 liter fűtőolajat takarítanak meg a vállalatnak. A pályakarbantartó gépek digitális hómélység-mérése lehetővé teszi, hogy csak ott hóágyúzzanak, ahol szükséges. Ezenkívül a felhasznált élelmiszert igyekeznek a helyi termelőktől beszerezni, a völgyben pedig az autóforgalom csökkentése érdekében a Silvrettaseilbahn AG társfinanszírozza a síbuszokat.

A közösségi közlekedés előmozdítása szintén fontos eleme a síterepeken az energiahatékonyság növelésének. Ennek része több helyen például az, hogy a vasúttól taxival szállítják el a turistákat a síterepekre. Vorarlbergben minden vendég, aki legalább egy éjszakát eltölt a Brandnertalban, Bludenzben vagy a Klostertalban, ingyen utazhat vonattal és minden vorarlbergi autóbusszal. Öt alpesi üdülőhely pedig a forgalommentességet tűzte ki célul, így aki fenntartható üdülést foglal, az helyben túra-, völgy- és síbuszokra, valamint túrataxikra és lovas kocsikra is támaszkodhat, nyáron az e-bringák és a kerékpárkölcsönzés is ingyenesen vehető igénybe.