Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Jelenlegi fizetőeszközünk, a forint, 1946. augusztus elsején, a második világháború utáni hiperinflációt követően váltotta a pengőt. Azóta igazi pénzzé vált, konvertibilis lett, és már az utódja is ismert, csak a "nyugdíjba vonulásának" dátuma nem.
A forint a középkor leghíresebb aranyérméi közé tartozott. Az aranyforint nevét Firenze városról kapta, ahol 1252 óta vertek aranypénzt. A firenzei aranyforintokat Európa majdnem összes pénzkibocsátója bevezette, így Magyarország is. Károly Róbert az 1320-as évek elején honosította meg Magyarországon az arany pénzeket, melyek értékükben, súlyukban, finomságukban, sőt éremképükben is hűen követték a mintául szolgáló firenzei aranyat, a fiorino d’orot. A forint nevet 1892-ig rendszeresen használták. A második világháborút követően vált ismét magyar fizetőeszközzé: 1946. augusztus 1-jén vezették be a pengő helyett, az 1945-1946 évi, a kor legnagyobb mértékű hiperinflációját követően.
Hiperinfláció. Az árak 15 óránként dulpázódtak © Wikipedia |
Nyilvánvalóvá vált, hogy radikális lépésekre van szükség, olyanokra, amelyek hosszabb távon is visszaszerzik a pénz iránti bizalmat, nem engedik továbbélni az inflációt és helyreállítják a tényleges gazdasági teljesítmény és a nominális jövedelmek közötti megbomlott arányt. 1946. augusztus 1-jén, az új fizetőeszköz bevezetésekor, 4 x 1029 pengő ért egy forintot.
A pénzváltás áldozatokkal is járt. Az új pénzben meghatározott bérek a háború előtti reálkeresetek 45-55 százalékát tették ki. Cserébe viszont megszűnt az áruhiány, újra lehetett élelmiszert, iparcikkeket vásárolni a boltokban és az árak vágtató emelkedése megszűnt. A gazdasági vezetés a forint védelme érdekében mesterségesen előidézett pénzszűkével támogatta a folyamatot: nagyon vigyáztak arra, hogy ne kerüljön a kelleténél több pénz a forgalomba, és igyekeztek hatósági lépésekkel is kordában tartani az árakat. Szigorú börtönbüntetéssel, sőt olykor kivégzéssel is fenyegették a spekulánsokat, valutázókat. Az intézkedések eredményeként túlsúlyba került az árukínálat és egyszerre megszűnt az inflációra jellemző féktelen áruvásárlás.
A forintvaluta megszilárdításában a fent említett intézkedések mellett nagy szerepet játszott, hogy részleges fedezetként szerepelt a Magyar Nemzeti Bank 30 tonnányi monetáris aranykészlete is, amelyet a magyar állam kérésére 1946. augusztus 6-án szállítottak vissza az amerikaiak. (Ez a szállítmány 28,8 tonna – 2663 darab – aranyrúdból, 1,5 tonna különféle aranypénzből és 20 kilogramm aranygranulátumból állt. Az akkori hivatalos árfolyamon számolva 374 millió forintnak vagy 32 millió amerikai dollárnak felelt meg.)
A forintnak megállapították ugyan az aranytartalmát – 1 kilogramm színarany 13 200 forintot ért – de a lakosság számára már nem adták meg a lehetőséget az esetleges beváltásra, az aranytartalom elsősorban a külföldi fizetőeszközökhöz mért árfolyam kialakításában számított mérvadónak.
Elsősorban az általános közfelfogásnak és a fizetőeszközbe vetett bizalomnak köszönhetően az új pénz bevezetése sikeresnek bizonyult. A bizalom fenntartását segítette az aranykészlet visszatérése, az új pénz neve, a forint, amit Károly Róbert erős és stabil pénzétől, az aranyforinttól örökölt. Bár a valutastabilizációt Magyarországnak teljes egészében saját erőből kellett megoldania, a háború utáni pénzügyi talpraállás egész Európában itt volt a leggyorsabb.
© sxc.hu |
Az évtized második felétől azonban ez fokozatosan megszűnt, a forint egyre erősödött, míg végül 2001-ben teljesen konvertibilissé nyilvánították. Ezzel véget ért a devizakorlátozások hetven éve, hiszen ezek nemcsak a forintot, hanem már a pengőt is érintették, bevezetésükről még a nagy világgazdasági válság hatására, 1931-ben döntött az akkori kormány és a jegybank, időszaki intézkedésnek szánva a rendelkezéseket.
A konvertibilis forint mára elérte az árstabilitást is, ezzel jelezvén teljes „nagykorúságát”. Utódja minden bizonnyal az euró lesz, ám az európai közös valuta bevezetésének időpontja még nem ismert. Elemzői véleményekből azt a következtetést lehet levonni, hogy megszokott fizetőeszközünk „korkedvezményes nyugdíjazására” egyelőre nem számíthatunk.
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Mit mutatnak a kutatási adatok? Kell aggódni a munkahelyek elvesztése miatt?
Változásokat jelentettek be a Demján Sándor Tőkeprogramhoz kapcsolódó Demján Sándor Tanácsadási Voucher Programban.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat, vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Donald Trump hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és több európai vezetővel találkozik Washingtonban, miután múlt héten Alaszkában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. A téma az orosz-ukrán háború lesz, illetve annak a lezárása.
Februárban a hírhedt, összeveszésbe torkolló találkozón a Fehér Házban szóvá tették, hogy az ukrán elnökön miért nincs öltöny.
„Állnak már az úttörősátorak, de ti mindig legyetek bátorak” – szóviccelt Geszti.
Tíz éve kapcsolták hálózatra az első piaci alapon, uniós támogatás nélkül épített napelemes erőművet.