A Világbank tudja, milyen a jó nyugdíjrendszer
Átlátható, fenntartható, a demográfiai helyzethez jobban igazodó rendszer, vagy a magyar viszonyokra nem átültethető, az öngondoskodás alól felmentő, a lényegi problémát nem orvosló szisztéma? A Világbank az egyéni számlás nyugdíjrendszer mellett érvel, de kétséges, hogy nálunk működne-e.
Nincs könnyű helyzetben az, aki ma a magyar nyugdíjrendszer megreformálásáról szeretne párbeszédet folytatni. A kormány a kötelező magánnyugdíjpénztárak felszámolásával, majd az egyéni nyugdíjszámlák kialakításának elvetésével, a jelek szerint konzerválja a jelenlegi felosztó-kirovó rendszert. Pedig a reform égető lenne: ha nem lépünk hamarosan, akkor a mostani 30-40 évesek komoly gondokkal szembesülhetnek majd, amikor nyugdíjba vonulnak, illetve 20-25 év múlva a magyar gazdaságot is könnyen megboríthatja a nyugdíjkassza egyensúlytalansága – hangzott el szerdán a Társadalomkutatási Intézet (Tárki) konferenciáján, ahol bemutatták a Világbank idén nyáron megjelent, a névleges egyéni számlás nyugdíjrendszerek (NDC) tapasztalatait összegző könyvét (Nonfinancial Defined Contribution Pension Schemes in a Changing Pension World).
Először el kellene dönteni, hogy hová szeretnénk jutni
Az a vita, hogy kell-e Magyarországon bármilyen fajta nyugdíjreform, teljességgel értelmetlen mindaddig, amíg alapvető kérdések maradnak megválaszolatlanul – fejtette ki Fehér Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető elemzője. Ameddig a nyugdíjrendszer céljairól, korlátairól nincs konszenzus, addig nem nagyon érdemes azon gondolkodni, hogy milyen rendszer is szükséges. El kell először is döntenünk, hogy mekkora jövedelem-átcsoportosítás szükséges például. Fehér az NDC-re kitérve elmondta, a rendszer előnyei között általában azt említik, hogy az megköti a politikusok kezét, automatikusan igazodik a változó demográfiai és termelékenységi körülményekhez. Ez azonban szerinte csak részben igaz.
"A svéd NDC azonban nem azért sikeres, mert NDC, hanem mert svéd" – mondta Fehér, aki szerint a siker kulcsa az volt, hogy az északi ország intézményei és lakói jól vették át és alkalmazkodtak a rendszerhez. Vagyis átgondolt kormányzati előkészítés és pénzügyi megalapozottság nélkül a még jól működtethető rendszerek is bukásra vannak ítélve. "Ha egy ország képtelen arra, hogy egy hagyományos társadalombiztosítást fenntartható pályán tartson, akkor mekkora az esélye annak, hogy egy ennél jóval bonyolultabb NDC-t megcsináljon és működtessen?" – tette fel a kérdést az MNB vezető elemzője, aki szerint egy nyugdíjreformnál fel kell tenni a kérdést, hogy a változás elfogadható-e a társadalom számára, és hogy a nagyobb átláthatóság hozzájárul-e ahhoz, hogy többen fizessenek járulékot.
Fehér szerint itthon nem lenne jó megoldás az NDC bevezetése, mert szerinte a magyar demográfia rendkívül változékony, nehezen kiszámítható és az NDC túl gyorsan és túlságosan hosszú időre rögzít kötelezettségeket, miközben semmilyen biztosítékunk nincs arra, hogy 40-50 év múlva mi várható. Emellett nincsenek olyan állami tartalékaink sem, amiből az átmenet éveit finanszírozni lehetne, ami nélkül ez nem megy. Emellett az NDC-be rendkívül nehézkes belerakni egy szegénység elleni pillért, ellentétes a logikájával.
| Mi is az a névleges egyéni számlás nyugdíjrendszer (NDC)? |
A svéd modell, vagyis az úgynevezett névleges egyéni számlás rendszer (Notion Defined Contribution, röviden NDC) ugyanolyan felosztó-kiróvó rendszer, mint a jelenlegi magyar állami nyugdíjrendszer: a munkavállalók nyugdíjjárulékaiból fizeti ki a nyugdíjasok járadékait. Az NDC-ben azonban egyéni számlán tartják nyilván minden munkavállaló befizetett járulékait, amit folyamatosan növelnek egy kamattal. Ilyen rendszert tart fenn Svédország mellett Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország és Olaszország.
A kamat mértékét a járulékok alakulása határozza meg: minél több nyugdíjjárulékot fizetnek a munkavállalók, annál több nyugdíjat tud a jövőben kifizetni az állam. A csökkenő járulékfizetés automatikusan kisebb nyugdíjakat eredményez vagy megemeli a nyugdíjkorhatárt, azért hogy egyensúlyban maradjon a rendszer. Előnyei között gyakran említik a saját nyugdíjváromány követhetőségét, az átláthatóságot és a politikai manipulációnak (pl. fedezet nélküli 13. havi nyugdíj) való ellenálló képességét az automatikus kiegyensúlyozó mechanizmus miatt. Utóbbi hosszabb távon egyensúlyba hozhatja a nyugdíjrendszer bevételeit és kiadásait. Viszont, ha rosszul működik a gazdaság, és romlanak a demográfiai mutatók, akkor ez sem segít. Varga Mihály a 2010-es választások előtt a Figyelőnek adott interjúban meglebegtette a svéd modellre épülő nyugdíjrendszer tervét – azonban a csökkenő nyugdíjak lehetősége miatt a Fidesz visszavonulót fújt. |
Fehér szerint az biztos, hogy a nyugdíjrendszerrel nem lehet 4-5 évente kísérletezni, az emberek pedig alapvetően bizalmatlanok minden iránt, ami állami, miközben a hitelesség és kiszámíthatóság a nyugdíjrendszer kérdésében különösen alapkövetelmény lenne. Fehér úgy látja, szükség lenne az alapnyugdíj intézményének a bevezetésére, amely egy egységesen meghatározott – nem túl magas – összeg, amit annak is kifizetnek, aki csak kevesebbre lenne jogosult. Erről döntést kellene hozni, mert így nagyon sokan könnyen egyszerűen nem fognak tudni miből megélni nyugdíjas korukban.
A nők mehetnének később nyugdíjba
Én attól tartok, hogy az NDC problémái erősödnének fel itthon – mondta Kovács Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) tanára. A magyar nyugdíjrendszer problémáira kitérve beszélt arról, hogy "furcsa korfánk van, nagyon cikcakkos". Két nagy hullám van benne, amikor sok gyerek született, Ratkó-korszakban, illetve azok unokái, a mostani 30-40-esek. Ez a két hullám indokolna kiegyenlítő mechanizmust, tartalékot, hogy az utóbbiak nyugdíjait is fizesse majd valaki, de ilyennel nem rendelkezünk. Igazán komoly problémáink 2040 körül lehetnek, amikor már mindkét "baby boom-generáció" tagjai elmentek nyugdíjba.
Az NDC-re kitérve Kovács elmondta, hogy azokban az országokban, ahol NDC-rendszer működik, például Svédországban vagy Olaszországban, 65 százalék körül van a helyettesítési ráta, nálunk ez 80 feletti. Az egyén szempontjából ez jó, de a rendszer fenntarthatatlanul sokba kerül – fejtette ki a BCE tanára. Kovács hozzátette, hogy ő egyetért azzal, hogy a nyugdíjkorhatárt emelni kell, ugyanakkor el tudná képzelni, hogy a nők nyugdíjkorhatára legyen magasabb Magyarországon, mivel szélesre nyílt az olló a nő és a férfi várható átlagos élettartama között, a nők átlagosan 4,5 évvel tovább élnek.
Az NDC, még ha vannak is hibái, alkalmazható lenne itthon
Az NDC jó nyugdíj-innováció, amely magyar viszonyok között is jól teljesítene – fogalmazta meg eltérő véleményét Bodor András, a Világbank tanácsadója. Szerinte az NDC minden hibájával együtt sokkal jobb, mint a jelenlegi szisztéma: pénzügyileg fenntartható, átlátható rendszer, jó munkaerő-piaci ösztönző (hiszen a befizetők nyomon követhetik, hogy mennyi nyugdíjra számíthatnak), az újraelosztás könnyen tervezhető. Nem elhanyagolható előny még Bodor szerint, hogy kiveszi a politika kezéből a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos szavazatmaximalizáló praktikákat. Bodor abban egyetértett, egy ilyen rendszert csak olyan országban lehet bevezetni, ahol stabil struktúrák működnek. Magyarország viszont nem ilyen – emelte ki a Világbank tanácsadója.
Bodor kitért arra a kormányzathoz közel álló szakértők által megfogalmazott tervre is, hogy a gyermekvállalást a nyugdíjrendszerben is premizálják. Szerinte meg lehetne fontolni, hogy egy nagyon kicsi, szimbolikus összeg a gyerekek NDC-nyugdíjszámlájáról a szülőkére mehetne.
Az informális gazdaság is ludas
"Én négy szempontot jegyeznék meg, mely az NDC itthoni bevezetésével kapcsolatban problematikus lehet" – emelte ki Gál Róbert Iván, a Tárki vezető kutatója. Az első a nyugdíjrendszer szélsőséges politikai kitettsége. Gál szerint a nyugdíj mindenütt politikai kérdés, mindenhol jelentős választói tömböket képviselnek a nyugdíjasok, de nálunk ez a szegmens extrém mértékben fontossá vált. A második gyenge pont az alultőkésítettség. Itthon senkinek sincs pénze: se az államnak, se a nyugdíjrendszernek, se az embereknek. A harmadik az emberi erőtőke-beruházás deficit. A csökkenő népesség miatt 20-25 év múlva komolyan lelassulhat a gazdasági növekedés, mivel két széles táború generáció is nyugdíjba megy ebben az időszakban, és nekik valamiből nyugdíjat kell fizetni. A negyedik pont pedig a a járulékfizetés-elkerülés. Emellett pedig Gál szerint a magyarok úgynevezett pénzügyi tudatlansága nem butaság, ahogy azt sokan beállítják, hanem más körülményekhez, keretrendszerhez vagyunk hozzászokva. Ha emiatt nem vezetjük be az NDC-t, akkor 20 év múlva sem fogjuk – fejtette ki a Tárki kutatója.
| Hazánkban is működhetne rendesen egy NDC, de csak ha minden elemében jól valósítanák meg |
| A hvg.hu kérdésére Robert Holzmann, a Világbank tanulmánykötetének szerzője elmondta, hogy Magyarországon is alkalmazható lenne szerinte az NDC-rendszer, de csakis akkor, ha azt minden elemében jól valósítanák meg. A névleges egyéni számlás rendszer előnyei között Holzmann szerint az egyszerűség és az átláthatóság a legfontosabb szempont, ám a fő érv a bevezetés mellett az lehet, hogy a rendszer kellően lépést tud tartani a társadalom folyamatos elöregedésével, vagyis azzal, hogy egyre tovább élünk. Az NDC-rendszer pozitívumai közé tartozik még, hogy megbízható adatokkal tud szolgálni a várható nyugdíjváromány tekintetében, és ha minél több országban vezetik be, akkor könnyen át is lehetne vinni a számlákat egyik államból a másikba, vagyis megteremtődne a mobilitás – fejtette ki Holzmann. |
Abban szakértői szinten itthon egyetértés van, hogy a politikai kitettséget csökkenteni kellene. Ha lenne egy jól kialakított automatikus intézményrendszer, akkor az korlátozhatná a szavazatvásárlási beavatkozásokat. Ha itthon lett volna ilyen 2002-ben, akkor nem lehetett volna bevezetni a 13. havi nyugdíjat és az utóbbi 10 év "cukorkaosztogatása" sem valósulhatott volna meg – mondta Gál.
A Tárki kutatója szerint az is komoly probléma, hogy a kormány a mostani "eltőzsdézték a nyugdíjvagyont" retorikával megnehezíti bármilyen takarékoskodási program elindítását. Márpedig a kevesebb gyermekszám miatt felszabaduló forrásokat – a kevesebb gyerek miatt kevesebbet kell is költeni rájuk – megtakarításokra kellene fordítani: ha ez nem történik meg, akkor a magyar gazdaság a 2030-as évekre szerinte be fog ragadni.
Holtzer Péter nyugdíjszakértő, a már megszűnt Nyugdíj és Időskor Kerekasztal (NYIKA) elnöke – akivel a hvg.hu júliusban interjút készített – hozzászólóként azt mondta, hogy neki az NDC kapcsán rossz érzései vannak, mert mintha a történelem ismételné önmagát. Az 1981-es chilei nyugdíjreformot hozta példaként, mivel később a Világbank azt a rendszert "exportálta" a világ több részére, köztük Magyarországra is. Hasonló érzése van a ma látottakkal: az NDC is most kezd átsöpörni a világon. Holtzer elmondása szerint ő is azok közé tartozik, akik nem hisznek abban, hogy a transzparencia növelné a járulékfizetést. Egy ilyen szupertransparens rendszerben vagy az történik, hogy látják a résztvevők, hogy ez nekik baromira nem éri meg, vagy pedig szép magasak lesznek itt is a hozamok, és az isten pénzét is elköltjük nyugdíjakra, és másra nem lesz forrás – mondta kritikaként.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
