Idén csak azért nem számít rendes munkanapnak december 24-e, mert vasárnapra esik, a munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló népszavazási kezdeményezés elbukott. Persze ilyenkor valójában sokkal kevesebben és kevesebbet dolgoznak, mint ahányan egy átlagos hétköznapon tennék, így nagyjából 20-25 milliárd forintot nyer a gazdaság azzal, hogy van, akinek munkába kell mennie. Ez soknak tűnik, pedig valójában nagyon kevés, ha úgy számolunk, hogy  - a GDP-t leosztva a munkanapok számával – egy átlagos hétköznapon nagyjából 130 milliárd forintot termelünk meg.

Amikor a szakértők azt számolgatják, mit vesztenénk vagy nyernénk, ha lenne egy extra szabadnap, érdemes óvatosnak maradni. Sok gyár, megannyi közműszolgáltató például ilyenkor sem áll le, de több olyan munka is van, amit előre el lehet végezni, vagy épp az ünnep utánra halasztani. Ráadásul azt nagyon nehéz mérni, hogy ha a dolgozók eggyel több pihenőnapot kapnak, mennyit nyer a gazdaság azon, hogy kipihentebben mehetnek vissza a munkába –  mindenesetre akkor, amikor 2012-ben a britek a királynő koronázásának 60. évfordulójára kaptak egy plusz szabadnapot, akadt olyan elemzés is, amely szerint ebből pluszban jött ki a gazdaságuk.

Akárhogy is jöjjön ki a munkamennyiség, az biztos, hogy a hivatalos statisztika szerint idén többet kerestek a magyarok. Az élet persze nem mindig igazodik a számokhoz, azt pedig már részletesen bemutattuk, hogy ha valaki úgy érzi, a saját vagy ismerősei fizetésének köze sincs a 300 ezer forintot közelítő átlagbérekhez, miért van igaza. Miután a héten megjelentek a legfrissebb kereseti adatok (az átlag bruttó 295 800 forint, ami 12,8 százalék emelkedés egy év alatt), arra kerestük a választ: többet is költenek-e a magyarok?

Az elemzők abban már hetekkel karácsony előtt biztosak voltak, hogy a decemberi kiskereskedelmi forgalom át fogja lépni az ezermilliárdos álomhatárt, valószínűleg 1050 milliárd forint körüli összeget hagyunk ott a boltokban. Főleg az iparcikkekből vásárolunk be, a tavalyihoz képest közel tíz százalékkal nő ezeknek a forgalma. A KSH adatai szerint 10 százalékkal több bútort, 13 százalékkal több informatikai cikket vásárolunk, de a használt termékek már kevésbe vonzóak.

Nem újdonság, hogy ha sokan vásárolnak, akkor sokan trükköznek is. A trükkök pedig, amelyekkel még a Fekete Péntekre készülve próbálták átverni a gyanútlan vásárlókat, maradtak a karácsonyra készülve is. Ősi módszer például, hogy megadnak egy elképesztő magas, eredeti árnak hirdetett kamu számot, ahonnan látványosan leakciózzák az árut. Az is gyakran előfordul, hogy egy leértékelés után egész véletlenül kint felejtik az akciót hirdető táblát, amikor szó sincs már a kedvezményről.

AFP / Sputnik / Natalia Seliverstova

Gyakran előfordul az is, hogy az ember elállna a vásárlástól, például ha az időben megrendelt ajándékot csak valamikor a két ünnep között szállítanák ki. Fontos tudni, hogy ezt ilyenkor is meg lehet tenni, a vevőt pedig alapesetben egyedül az áru visszaküldésének költsége terheli – persze ezért is kell mindig alaposan átolvasni a csomagküldés és a jótállás feltételeit.

Aki pedig karácsonyi vacsorát is próbál összerakni, annak egész biztos, hogy többet kell költenie, mint tavaly. Ráadásul annál is jóval többet, mint amennyit az éves infláció indokolna. Az ünnepre készülve megnéztük, mennyiből lehet kihozni egy karácsonyi menüt a különböző boltokban – négy emberre átlagosan 9920 forintból lehet főzni. Ez körülbelül 400 forinttal több, mint tavaly ilyenkor.

Fülöp Máté

A karácsonyi menü fontosabb összetevői közül a vaj, a ponty és a tojás számottevően drágább, mint 2016 végén. Voltak viszont komoly árcsökkenések is, például finomlisztet most már száz forint alatt is lehet találni, míg tavaly ilyenkor 140 forint körül járt az ára.

A hét képe: ezt a karácsonyfát volt képes megvenni Róma önkormányzata 40 ezer euróból. A helyiek valamiért nem felhőtlenül örülnek neki.

AFP / NurPhoto / Andrea Ronchini

Az összes drágulás közül a leglátványosabb az, ahogyan a tojás ára robog az egekbe. Néhány hete még az sem volt alaptalan félelem, hogy százforintos tojást vehetünk karácsonyra, de a 60 forint körüli ár is jókora drágulást jelent.

Stiller Ákos

Sokan féltek a madárinfluenza hatásaitól, de a kényszervágásokat a legtöbb vállalkozás el tudta viselni. Valójában az dobta meg nagyon az árakat, hogy egy bolhairtószer használata miatt óriási hiány lett holland tojásból a német piacon, ennek a következményei pedig elérték Közép-Európát, így a termelők gond nélkül tudnak több pénzt elkérni a tojásokért a kereskedőktől.

Persze jó esetben 24-ére már majdnem mindenki túljutott a bevásárláson, lehet nagyban sütni-főzni, és annyi bejglit enni, amennyit csak kibírunk. A Nébihtől kértünk tanácsokat, mi mindenre kell figyelnie annak, aki bejglit venne – sokan nem tudják, de valójában szigorú szabályok érvényesek azokra a termékekre is, amelyeket hivatalosan bejglinek nem lehet nevezni, csak tekercsnek. A szavatossági idő és az étel épsége mellett arra érdemes figyelni: amit bejglinek hívnak, annak elvileg legalább 40 százaléka a töltelék kell, hogy legyen.

Több ilyen édességet mi is teszteltünk a hvg.hu szerkesztőségében, és arra jutottunk: nem feltétlenül baj az, ha valami csak tekercsnek számít. A tesztelt termékek közül a legolcsóbb fél kilós rúdja 700 forintnál is kevesebbe került, de persze ez vaj helyett növényi zsiradékokból készült. A cukrászdák 1500 forinttól már kínálnak elfogadható minőségű bejgliket, de egy piacon találtunk 3200-ért is.

De vajon a jövőben hogy fogunk bevásárolni? Arra például a mostani, egyre terjedő okoshűtők is alkalmasak, hogy ellenőrizzék, mi minden van bennük, így ha a tulajdonos a boltban bolyongva épp nem tudja, kell-e még egy adag vaj a karácsonyi vacsorához, elég lehet a mobiljáról belenéznie a hűtőbe. Innen pedig már csak egy lépés az, hogy a hűtő maga rendeljen, ha valami épp kifogyni készül.

AFP / Jason Ogulnik

Ez viszont jó pár fogyasztóvédelmi kérdést is felvet. Mi alapján döntse el például a gép, hogy milyen terméket rendeljen? Hogyan lehet kikerülni azt, hogy a boltok személyre szabottan árazzanak? És persze: hol van a privát szféra határa, örüljünk, vagy ijedjünk meg akkor, ha a keresési előzményeink alapján ajánl fel a telefonunk akciókat a boltokból, amelyek mellett elsétálunk? A verseny tisztaságát védő szervezetek próbálják tartani a tempót, és időben reagálni a technikai változásokra – a törvényhozók már annál lassabbak, ha egy új technológiát kell beletuszkolni a meglévő szabályozási környezetbe.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!