Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Hosszú közleményben válaszolt szerdán a Gazdasági Versenyhivatal élelmiszerüzleti ár-razziáira a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). Röviden az a lényege, hogy az áremelések mögött nem nyerészkedés áll, hanem az, hogy a boltok csak így tudják a felszínen tartani magukat.
A dolog előzménye, hogy február 8-án razziába kezdett az élelmiszerüzletekben a GVH, hogy „megtalálja az áremelkedések okát." A gyorsított ágazati vizsgálatokról Gulyás Gergely kedden azt mondta, a gyorsított ágazati vizsgálatok sora „professzionális, minden befolyásolástól mentesen zajlik”. Rigó Csaba Balázs GVH-elnök szerint már a határozott fellépésüknek is van visszatartó ereje, önmagában ezzel is képesek a lakosságra nehezedő inflációt mérsékelni. Az árstopos razziák közvetlen előzménye az volt, hogy a hazai élelmiszergazdaság gyakorlatilag minden fontos szereplője, még a kormányhoz hűek is közös nyilatkozatban kérték az ársapkák kivezetését.
Gulyás Gergely: Nagyobb az árstopok előnye, mint a hátránya
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elment a GVH-hoz, és megállapította, hogy nem ők a hibásak.
A VOSZ azt írja, hogy a hazai cégek jövedelmezősége valószínűleg nem nőtt jobban sem a korábbi időszakokhoz képest, sem az európai átlagos értékekkel összehasonlítva, sőt sok esetben ezek alatt maradhatott. A Központi Statisztikai Hivatal szerint ugyan itthon a bruttó működési eredménye és vegyes jövedelme (BME) közel 34 százalékot emelkedett 2021 azonos időszakához képest, ami duplája az EU átlagnak és a legmagasabb az európai közösségben, de ez nem veszi számba az adózást, értékcsökkenést, amortizációt, szóval nem ad teljes képet a cégek állapotáról.
A nehézségek:
- 2021-ben mintegy 860 milliárd forint volt a vállalati adóteher,
- azóta nőttek az adókulcsok, jött az extraprofit-adó, 2022-ben a fenti összeg meg is duplázódhatott, ágazati szinten akár veszteséges is lehet a tavalyi év,
- 2023-ban a kormány csak társasági adóból 35 százalékkal magasabb bevétellel számol,
- „tavaly adóból 100 milliárddal többet fizethetett be az ágazat, mint 2021-ben, míg az idei befizetés elérheti a 250 milliárdot is (a kormányzat jelenleg 205 milliárddal számol)",
- a beszerzési költségek a boltoknál bőven 20 százalék feletti mértékben növekedhettek,
- rezsiszámla növekménye az ágazatban háromszoros energiadrágulással számolva: 472 milliárd,
- benzinárak: 78 százalékos növekmény – további 160 milliárdnyi többletkiadás.
A VOSZ megjegyzi, hogy segítséget jelentett, de nem tudta ellensúlyozni a nehézségeket a kormányzat 8 milliárdos támogatási programja. Mindezek eredményeként 2022-ben több ezer bolt bezárás indult el, vagy zárult le.
A VOSZ szerint az élelmiszerboltok azért emelnek árat, hogy tartalékot képezzenek, mert a kockázatos nemzetközi folyamatok miatt bármikor további elvonásokra kényszerülhet a kormány. A közlemény ennél még sokkal több részletbe belemegy, akit érdekel, itt elolvashatja.
Ezzel zárul:
„A magyar infláció egészségtelenül magas, ezért közös munkával, összehangolt cselekvéssel minél előbb a fenntartható szintre kell csökkenteni. Az infláció elleni fellépésnek semmiképpen nem lehet eszköze az értékteremtő és az elosztható jövedelmeket létrehozó, a társadalmi költségeket finanszírozó, az embereknek munkát biztosító vállalkozások nehéz helyzetbe hozása, gyanúsítása, sokkal inkább a komoly és felelős szakmai párbeszéd!"
