A Rogán Antal elleni amerikai szankcióra nem reagált, de Indiából is kiállt Csád szuverenitása és biztonsága mellett Orbán Viktor. Az afrikai ország elnöke kirakatválasztásokkal legitimálná a hatalmát, és a távozásra felszólított francia katonák helyett magyarokat vár a stabilitás érdekében.
Az ausztriai és németországi populista jobboldal nyomulásáról ír a Spiegel. A leendő osztrák kormánynak a nemzetközi színtéren elsősorban Ukrajna kapcsán kell világossá tennie, hogy a jó oldalon áll, írja a Die Presse. A Bloomberg szerint itt az idő a demokratikus intézmények védelmére összpontosítani Ausztriában. Kína, Irán, Oroszország és Észak-Korea összezár, az Egyesült Államok jól teszi, ha felkészül a veszélyre, mondja Hal Brands, a Johns Hopkins Egyetem tanára. Donald Trump ugyan kinyilvánította, mire készül a diplomáciában, de a várható eredmény vegyes, írja a Wall Street Journal.
Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.
A miniszterelnök nyilván nem véletlenül próbálta a népes indiai kiruccanást titokban tartani. Nem azért, mert ez magánügy, csak a kínos kérdéseknek akarta elejét venni. Vélemény.
Nem éri meg huszadik születésnapját az Ügyfélkapu. A 2005 tavaszán indult állami elektronikus azonosító rendszer helyét átveszi az Ügyfélkapu+, illetve jövőállóbb megoldásként a digitális állampolgári rendszer. Az átmenet békés, de nem mindenki számára egyértelmű. Segítünk.
Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.
Hunter Biden, az amerikai elnök fia megússza a börtönt, ugyanis apja, a még regnáló prezident elnöki kegyelemben részesítette. Mekkora ziccer, hogy drogfogyasztásra hivatkozva időlegesen el lehet bliccelni az adóbevallást, jegyzi meg KAP. Előkerül természetesen Joe Biden legendás memóriája is, valamint kiderül, miféle Hunter Biden-hunter kerül az FBI élére.
Racionális férfiak és érzelmes nők – hangzik a sztereotípia, hogyan válhat így a férfiból lelki társ? Úgy, hogy kissé alaposabban megvizsgáljuk az előítéleteket.
Izrael hosszabb katonai berendezkedésre készül a Gázai övezetben, hogy esélye se legyen az újraszerveződésre a Hamásznak, amelynek a szövetségesei is elfogytak.
„Elértük azt a pontot, ahol túl sok a hiba és túl sok a cenzúra” – a Meta az X-hez hasonlóan leáll a független tényellenőrzéssel, helyette a Trump adminisztrációval együttműködve képzeli el a szólásszabadságot. Az Európai Unió vezetői felvonták a szemöldöküket, de nem lesz egyszerű dolguk.
A Tisza elnöke az elmúlt három hónapban azt bizonyította, hogy a médiaépítés helyett elég lehet a maga javára fordítani az online közösségi tereket.
Hulladékgazdálkodásban kaphat szerepet Schatz Péter új cége.
A legfrissebb vizsgálatok arra utalnak, hogy az életmód változásával a költekezés hatásai is módosulnak: míg korábban a készpénz mint fizikai létező odaadása okozott stresszt, most már a digitális fizetést követő értesítő.
A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.
Ha a Szabadságpárt uralomra kerül, akkor Bécs, Pozsony, Budapest, és ha Babis győz az idén, akkor minden bizonnyal Prága is Moszkvával rokonszenvez majd, írja a Politico. Divatba jött a szélsőjobb, írja ugyancsak az ausztriai helyzetet értékelve a Die Presse. Mindenütt szorul vissza a politikai közép, ezt a Die Zeit publicistája jegyzi meg. Az Economistban véleménycikket közlő finn külügyminiszter szerint Ukrajnában az idő nem Oroszországnak dolgozik, a szankciókat pedig fokozni kell. Soros György életrajzírója virtigli antiszemitizmusnak minősíti, ahogyan Elon Musk Soros nemrég kapott kitüntetését kommentálta. A Financial Times szerint Musk az európai demokráciát veszélyezteti. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Hogy a demokratikus közösség nem tudta megfelelő formában büntetni Putyin agresszióját, összefügg azzal, hogy a Nyugat, mint olyan, már nincs többé. Hogy ez így van, abból Moszkva is kivette a részét. Ezt fejti ki cikkében az egyik legismertebb német újságíró, Gabor Steingart.
Nem a jószándékunkon vagy a vágyainkon múlik, hogy nem sikerül betartani az újévi fogadalmakat, hanem a helytelen hozzáállásunkon. Milyen tipikus hibák miatt buknak el sokan már januárban? Miért nem jó a „mindent vagy semmit” gondolkodásmód? Milyen mentális és gyakorlati trükkökkel vehetjük rá magunkat a tartós életmódváltásra?
A következő amerikai elnök már a hivatalba lépése előtt elárulja, miként akarja felforgatni a világot. Nyomást fejti ki, hogy behódoljanak neki, kényszerít, nagyzási mániába esik. Ez az ember veszélyesebb, mint idáig bármikor – mutat rá Stefan Kornelius, a politikai rovat vezetője.
