Nyerhetne az ország azzal, ha eltörölne egy ünnepnapot?
8 perc
2023.03.15. 08:30
Dániában idén eltörölnek egy tavaszi ünnepnapot, hogy annál több pénz jusson a hadseregre, de a példát más egyelőre nem követi. Logikusnak tűnik, hogy amikor egy hétköznapon nem kell dolgozni, azon bukik a gazdaság, de újabban azt is ki lehetett számolni: valójában még jól is járnak azok az országok, ahol sokat engedik pihenni az embereket.
„A jelenleg is érvényben lévő munkaszüneti napok számának növelése gyengítené a versenyképességet és GDP kiesést is okozna, érzékenyen érintené a nemzetgazdaság teljesítményét és a költségvetés bevételeit is.” Ez volt a válasz a magyar kormánytól, amikor arról kérdezték őket, miért nem lesz december 24-e munkaszüneti nap. Amikor pedig 2017-ben a nagypénteket munkaszüneti nappá nyilvánították, a Vállalkozók és Gyáriparosok Országos Szövetsége számolt úgy, hogy ezzel 20-25 milliárd forint esik ki a gazdaságból. Bezzeg a dánok egészen más irányt választottak: ők idén eltörölték egy tavaszi munkaszüneti napjukat, méghozzá azért, hogy az így megtermelt pénzt befizessék a honvédelmi kasszába.
Azt remélik, hogy nagyjából 150 milliárd forintnak megfelelő összeget nyer az állam, ha a Store bededag – magyarra Nagy Imanapként fordítható – napon is dolgozni kell. Ez a nap a dánoknál nagyjából a mindenszentek protestáns változata, a XVII. században összevontak rengeteg kisebb jelentőségű vagy csak az ország egy-egy helyén tartott egyházi ünnepnapot, azóta egész mostanáig a húsvét utáni negyedik pénteken nem kellett dolgozni. És ahhoz is hasonlított mostanáig, amilyen nálunk a pünkösdhétfő: az ünnep vallási része sokakat nem érdekelt, de mindenki örült annak, hogy jó időben lehet munka helyett mást csinálni.
De komolyan nyerhet ennyi pénzt az állam azon, ha egy nappal többet kell dolgozni? Vagy reálisabb a magyar számítás a néhány tízmilliárdos kiesésről? Sok közgazdász próbált meg választ találni erre a kérdésre, amit persze nagyban nehezít az is, hogy élesben nagyon ritkán lehet tesztelni, mi történik egy-egy új munkaszüneti nappal vagy egy pihenőnap kiesésével.
A GDP-t 365-tel leosztva arra jutunk, hogy például Magyarországon egy napon átlagosan nagyjából 181 milliárd forintnyi értéket termelnek a gazdaságban, de nyilvánvaló, hogy ebből több jut egy-egy dolgos hétköznapra. De mennyivel?
A legjobbat szeretné a munkahelyének? Menjen el nyaralni, és eszébe se jusson a munka!
Nemcsak a dolgozók, hanem a cégek és a teljes nemzetgazdaság is sokat nyerhet a nyári szabadságokkal. Közgazdászok és pszichológusok abban egyetértenek, hogy nagyjából egy hét szabadság után már érezhetően javul a munkahelyi teljesítmény, és még a visszatérést követő harmadik-negyedik hétben is jobb lehet, mint a pihenés előtt volt.