Költséghatékony vizes világbajnokságot ígérnek a magyar szervezők, amikor beugrottak Fukuoka helyett az idei vb megrendezésére. Wladár Sándor, a szervezőbizottság elnöke elmondta:

abban állapodtak meg a nemzetközi szövetséggel, hogy nem lesz óriástoronyugrás, és hogy az úszásra kivételesen nem, csak a vízilabdára biztosítják a 10 ezer fős lelátói kapacitást.

Wladár arra is kitért, hogy a vízilabdának otthont adó Margitszigeten, illetve a hosszútávúszás helyszínén, a Lupa-tavon kívül sehol nem építenek pótlelátót, azt használják, ami most is adott.

Wladár Sándor

Túry Gergely

Azért is érdemes Magyarországon vizes világbajnokságot tartani, mert mi másokhoz képest rendkívül olcsón meg tudjuk oldani a szervezést. Ez az ígéret nem csak most hangzott el a szervezőktől, hanem már 2015-ben is, amikor szintén beugróként elvállalták a 2017-es vb megrendezését. Hogy ez mennyire nem volt komolyan vehető, az nagyon korán kiderült: amikor elvállalták a rendezést, a szervezők még 24,5 milliárd forintos összköltségről beszéltek, amikor pedig két hónappal később megjelent az első kormányhatározat a vb-ről, ott már 49 milliárd forintról volt szó. A végleges ár pedig nettó 120 milliárd forint fölött volt.

Hogy ezt össze tudjuk hasonlítani másokkal, két számot érdemes ide tenni: a 2015-ös vizes vb Kazanyban forintba átszámítva 16 milliárdba került, méghozzá úgy, hogy a városfejlesztést nem a vb költségei között számolták el, és sok pénzt nem költöttek a létesítményfejlesztésre – épp úgy, ahogy most Budapesten sem kell. 2019-ben Kvangdzsuban már nem jöttek ki ennyire olcsón, ott 56 milliárd forintnak megfelelő összeg volt a költségvetés.

A fő érv most az olcsóság mellett az, hogy a létesítmények gyakorlatilag készen állnak, csak minimális átalakításokra van szükség ahhoz, hogy jöhessenek a nézők és a versenyzők. A 2027-es rendezési jog is Budapesté maradt, tehát nem lehet úgy kalkulálni, hogy most csak előrehozták a kiadásokat.

Ahhoz, hogy így mennyi lehet az összköltség, Seszták Miklós egy olyan korábbi nyilatkozata ad kapaszkodót, amit 2017-ben a politikusi mellébeszélés ijesztő példájaként lehetett mutogatni, de legalább konkrét szám volt benne. Amikor ugyanis az akkori fejlesztési minisztert, aki az előző vb-t kormánybiztosként felügyelte, megkérdezték, hogy drágulhatott akkorát a rendezvény, azt válaszolta: a Duna Arénát, az utakat és a mélygarázsokat „a vb költségeibe beszámítani teljesen felesleges, túlzás”. Akkor úgy számolt: alig 46 milliárd forint volt a 2017-es vb összköltsége, ha az olyan apróságokat, mint a központi uszoda vagy a létesítményekhez vezető utak, nem számítjuk oda. (Az akkor bemondott többi szám alapján nem biztos, de gyanítható, hogy bruttó összegre gondolt, ez nettóban 33,5 milliárd lenne.)

A Duna Aréna és a Dagály fürdő a Népfürdő utcában

hvg.hu

Az igaz, hogy a létesítményekre most annyira sokat nem kell már költeni. A Duna Aréna 46 milliárd forintját – vagyis pont ugyanannyit, amiből Seszták szerint a teljes vb kijött – most meg lehet spórolni, ahogy a Hajós Alfréd Sportuszoda és a Széchy Tamás uszoda együtt 4, a Császár-Komjádi 3,8, valamint a szinkronúszó létesítmények 4,9 milliárdja sem lesz most ott a költségek között. Persze valamennyit így is kell majd költeni az uszodákra, de legalább nem a nulláról kell indulni. Olyan uszodák is bemutatkoznak, amelyek az öt évvel ezelőtti vb helyszínei között nem voltak ott: Debrecen, Sopron és Szeged is fogad több vízilabdameccset.

Az ugrótornyot nem építik meg újra – az a 2017-es vb egyik leglátványosabb, egyben legpazarlóbb beruházása volt. A Batthyányi téri tornyot 3,2 milliárd forintból építették meg, nyolcszor annyi pénzből, mint a két évvel korábbi vb-n Kazanyban. Ez volt az egyik olyan létesítmény, amely még a vb után is tovább drágult: abban a pár hónapban, amíg nem bontották el, az eredetileg tervezettnél 103 millió forinttal többet költöttek rá. Azzal a furcsa indoklással, hogy kiderült, a Dunán lehetnek árhullámok, ráadásul bizonytalan, hogy mikor lehetnek azok és meddig tarthatnak.

A 3,2 milliárd forintos ugrótorony

MTI / Szigetváry Zsolt

9 milliárd forintba került 2017-ben a Margitsziget átépítése, és szintén 9 milliárdból fejlesztették a létesítmények környékén a közlekedési lehetőségeket. Erre most nem kell valószínűleg ilyen sokat költeni, de nem lehet pár száz millióból megúszni.

És ott vannak azok a tételek is, amelyeket mindenképp ki kell fizetni függetlenül attól, hogy a létesítmények és az utak jó része készen áll. A média ellátására és a kommunikációs szolgáltatásokra együttvéve 7,6 milliárd forintot szántak öt éve. Ebből 3,4 milliárd forintot a nyitóünnepségre költöttek el – a CeeLo Green fellépésével megrendezett egyetlen esti műsor drágább volt, mint a Sziget nagyszínpadának egy teljes heti műsora.

A szállodai szolgáltatások biztosítására 6,7 milliárd forint ment el, a rendőri és biztonsági szolgáltatásokra pedig 2,4 milliárd. Ez utóbbiból 1,4 milliárdot a Valtonnal kötött szerződések tettek ki, a maradék nagy részéből pedig a rendőrség vásárolt be járőrhajókat, tűzszerész robotokat vagy épp az informatikai rendszerük frissítésére is a vb-re hivatkozva írtak ki közbeszerzést – itt sokan felvetették, hogy a vb csak jó ürügy volt a költésekhez. De a 2017-es vb-vel kapcsolatos közbeszerzések listáján ott volt kétmilliárd forint komplex rendezvényszervezési feladatokra is.

Wladár Sándor arról is beszélt, hogy több mint 40 ezer vendégnappal számolhatnak a vendéglátóiparban, annyi turista érkezhet. 2017-ben jókora melléfogás lett a vb ilyen szempontból. A szervezők sokkal több szobát foglaltak le a sportolóknak és a médiának, mint amennyit kellett volna, amikor pedig kiderült, hogy nincs akkora érdeklődés, mint amit vártak, nem mondták le azokat, így a szobák tömegei üresen álltak a vb alatt. A végeredmény kimondottan csúnya lett:

2017-ben a vizes világbajnokság (és a napokkal későbbi Forma–1) hónapja, a július volt az egyetlen hónap, amikor a külföldiek kevesebb vendégéjszakát töltöttek el Budapesten, mint egy évvel korábban.

Az öt évvel ezelőtti világbajnokság sportszakmailag sikeres volt, pénzügyileg nem – az egyik legemlékezetesebb része az anyagiaknak pedig egyértelműen az volt, ahogy szinte napi szinten nőtt egyre tovább az ár. Sőt, a legutóbbi, tavaly májusban leadott céges beszámolók szerint még addigra sem ért teljesen véget a 2017-es vb drágulása: akkor még négy per is folyamatban vagy kilátásban volt a szervező cég ellen tartozások miatt.

A 2017-es vizes vb megnyitója a magyar csapattal

Túry Gergely

Még rosszabbul járt azóta a szervező Bp2017 Kft. gazdasági igazgatója, Balogh Sándor – aki amúgy Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős miniszter volt férje –, őt más üzletei miatt költségvetési csalás miatt körözik, 2019-ben Dubajba szökött.