Jelena Kosztyucsenko orosz újságíró: Szeretném, hogy Ukrajna nyerjen, számomra ez a hazám iránti szeretet része
Akkor döntötte el végleg, hogy újságíró lesz, amikor elolvasta a később meggyilkolt legendás újságíró, Anna Politkovszkaja egyik cikkét a független Novaja Gazetában. Ennél a lapnál dolgozott 17 éven át annak bezárásáig. A háború második napján már Ukrajnából tudósított. Az orosz fenyegetések miatt menekülnie kellett, túlélte, hogy megmérgezték, Németországban él. Számára az írás nem csak munka, terápia is: „Élni akarok, ezért írok.” HVG-portré.
HVG: Meg akarták mérgezni, ezért kellett elhagynia Ukrajnát, de Oroszországba sem térhet vissza. Hogy van most, érez félelmet?
Jelena Kosztyucsenko: Félelmet nem érzek, inkább frusztrációt és dühöt, mert elvették tőlem a szakmámat. Leginkább Oroszországról szeretek tudósítani, most pedig Oroszországon kívül élek, és nem tudnék visszatérni anélkül, hogy ne kapnék halálos fenyegetéseket. Depressziós vagyok. De volt már ilyen, és tudom, van kiút belőle. Sokat segít a feleségem, a barátaim, a Novaja Gazeta munkatársai és az olvasóim, akik folyamatosan írnak nekem, hogy „itt vagyunk, hiányzol nekünk, szükségünk van rád, maradj erős”. Ami azért is segít, mert tudom, ez nem tart örökké.
Azt nem mondhatom ugyan, hogy drámaian megváltozott volna a kockázat, mert mindig is tudtam, milyen veszélyes független újságírónak lenni Oroszországban. Az újságomnál például hat kollégámat ölték meg.
Tavaly év végén egy másik orosz újságíró beszélt a hvg360-nak arról, milyen veszélyek leselkednek rá külföldön is:
HVG: Orosz emigránsként provokatívnak szánta nemrég megjelent könyvének címét: Szeretett hazám?
Jelena Kosztyucsenko: Tudom, hogy ez ellentmondásosnak, sőt provokatívnak hangozhat. De nem akartam senkit sem megbántani ezzel a címmel. Abban hiszek, hogy a szeretet a legerősebb erő az univerzumban. És nem szabad a hazaszeretetet elutasítani, csak azért, mert Putyin próbálja kisajátítani ezt a fogalmat. Mert amit ő képvisel, az egészen más.