Trump szűkebb körben ünnepli a beiktatását, de a techcégek elitjének ott a helye a páholyban

8 perc

2025.01.20. 15:30

2025.01.20. 17:05

A hideg elől a Capitolium épületébe húzódva teszi le a hivatali esküjét Donald Trump, aki rekordösszeget szedett össze a rendezvényre a kegyét kereső cégektől.

A készülődés legapróbb részleteiről is tudósító amerikai sajtó tényként kezelte, hogy Orbán Viktor is meghívást kapott Donald Trump hétfői beiktatására, ám Budapestről az a válasz érkezett, hogy a magyar miniszterelnöknek aznap más programja van. Ott lesz viszont – a jelek szerint egyedüli európai uniós kormányfőként – az olasz Giorgia Meloni, akit Trump nem győzött dicsérni, amikor a minap a floridai Mar-a-Lago nevű birtokára látogatott. Ugyancsak élvezi a régi-új amerikai elnök kiemelt szimpátiáját Javier Milei argentin államfő, aki szintén biztosra ígérte a részvételét.

Közös bennük, hogy a radikális jobboldalt képviselik, ahogy azok is, akik nincsenek kormányzati pozícióban, de ott lesznek hétfőn Washingtonban. Ilyen Mateusz Morawiecki, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) volt miniszterelnöke, Tom Van Grieken, a szélsőjobboldali belga Flamand Érdek (Vlaams Belang) vezetője vagy Éric Zemmour, a francia pártpaletta jobbszélén álló, markánsan iszlám- és idegenellenes Visszahódítás alapító elnöke. Meghívót kapott Alice Weidel, a német szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) vezetője és kancellárjelöltje – akivel Elon Musk az X platformján nyílt támogatással felérően beszélgetett –, ám ő a február 23-ai választásra kampányol, így maga helyett Tino Chrupallát, az AfD társelnökét küldi.

Elon Musk, a SpaceX és a Tesla vezérigazgatója beszél a MAGA győzelmi gyűlésen a washingtoni Capital One Arenában 2025. január 19-én
AFP / Jim Watson

A számos hagyománnyal szakító Trump ahhoz sem igazodott, hogy az amerikai elnökök beiktatása világraszóló ugyan, mégis belpolitikai esemény, ezért azon általában az egyes országok nagykövetei vagy más diplomáciai képviselői vesznek részt. Legalábbis a szervezéssel megbízott kétpárti kongresszusi bizottság és a külügyminisztérium nem tud példát arra a múltból, hogy állam- és kormányfők a meghívottak között lettek volna. Hozzátették ugyanakkor, hogy természetesen a hivatalba lépő elnök azt invitál meg, akit csak akar.

Trump szerette volna például, hogy Hszi Csin-ping ott legyen Washingtonban, ám Pekingből határozott nemleges válasz érkezett, egy szarkasztikus vélemény szerint azért, mert a kínai pártfőtitkár-államfő – akinek minden külföldi útját katonai precizitással, jó előre megtervezik – nem szeretett volna biodíszlet lenni. Maga helyett Hang Cseng alelnököt küldte, akinek a hierarchiában elfoglalt szerepe ceremoniális, diplomáciailag határozottabb gesztus lett volna, ha Vang Ji külügyminiszter, Hszi egyik legfőbb bizalmasa érkezik Pekingből. Bár meghívást kapott, de nem lehet ott a beiktatáson a hivatali ideje alatt „a trópusok Trumpja” néven emlegetett Jair Bolsonaro volt brazil elnök sem, akitől elvették az útlevelét, mert puccskísérlet miatt vizsgálat folyik ellene, ezért a feleségét delegálta. Franciaországból – ha a politikai súlyukat nézzük – jobb választás lett volna Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés (RN) tényleges vezetője vagy Jordan Bardella, az RN elnöke. Ők valószínűleg nem hízelegtek eléggé Trumpnak ahhoz, hogy ott legyenek a kiválasztottak között.