Ha elégedett lenne a fővárosi programkínálattal, most könyvet írna, nem a választáson indulna Vitézy Dávid listáján. Merker Dávid városiséta-szervező azt mondja, nem pozícióra vágyik, számukra a Fővárosi Közgyűlés nem kampányterep lenne, hanem kizárólag Budapestről, a város jövőjéről szólna. HVG-portré.
A társadalomban feltörő erőszak kérdése aktuális téma, a filmben mindezt európai, francia közegben látni még inkább sokkoló.
Egymilliárd forintra pályázhatnak a „vendéglátózós” zenekarok. A pénz soknak tűnik, de a műfaj megmentéséhez kevés.
Hiába vannak rossz tapasztalatai valakinek, ezek alig vannak hatással a világnézetére és az ideológiai meggyőződésére – szűrték le kutatásaikból brazil szakemberek.
Önkormányzatonként, elszigetelten nem lehet sem hitelesen, sem értelmesen kampányolni számos ügyben – az önkormányzati ügyek igen nagy részében, írja szerzőnk, és mindezt alátámasztandó egy budapesti-Pest megyei példát is hoz. Vélemény.
A Financial Times szerint bár a magyar kormány megszavazta a fegyvervásárlási támogatásról szóló döntést, de nem fogadja el a részletes szabályokat, amelyek a pénz folyósításához szükségesek. Orbán Viktor egyensúlyoz a nyugati kötelezettségek, illetve az Oroszországgal kialakított pragmatikus politikája között, olvasható a Frankfurter Rundschauban. Ukrajnában csupán idő kérdése, mikor kötnek tűzszünetet – véli a Die Presse szerzője. Ha Ausztriában a Szabadságpárt kerül hatalomra, a már amúgy is Moszkva-barát Magyarország és Szlovákia mellett bekerül az orosz érdekövezetbe. Válogatás a világlapok írásaiból.
Az USA és Nagy-Britannia elítéli a Hamászt és Putyint, de akadályozza az izraeli vezetők elleni fellépést. De senki nem állhat a törvény fölött – írja több orwelli utalást is tartalmazó véleménycikkében Simon Tisdall.
Az egyik lebefolyásosabb, legtöbb követővel rendelkező magyar influenszer lépésének okait csak találgatni lehet egyelőre
Kevésbé stresszes, mint a rakétás utazás, és biztonságosabb is, igaz, a turbulencia ellen nincs garancia.
Burgenlandban, a magyar határ szomszédságában nemcsak Esterházy-kastélyok, gyűjtemények láthatók, hanem mögöttük működő gazdaság is feltűnik, amit herceg helyett igazgatók, hitbizomány helyett alapítványok működtetnek.
Közeleg az önkormányzati választás, Ceglédi Zoltán pedig egy sajátos Best Of Budapest összeállítást készített. Vannak itt indokolatlan önbizalom-túltengésben szenvedő wannabe főpolgármester-várományosok, orrlyukkal támadó önjelöltek, és különös nevet viselő szervezetek. Van, aki csak akkor mosolyog, amikor Brüsszelről van szó, végül pedig a valódi esélyesek is előkerülnek. Elek Péterről azt is megtudhatjuk, hogy van az a helyzet, amikor Tindernek nézné a szavazólapot.
Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia. A fajok eredetétől kezdve a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is. A HVG Könyvek által megjelentett kiadványból több részt is közlünk.
Tucatnyi tudományos és számtalan etikai kérdést is felvet a fejátültetés lehetősége, egy amerikai startup cég, a BrainBridge viszont azt állítja, nyolc éven belül elvégezhetik az első ilyen beavatkozást.
Egy robotkutya vagy robottaxi kétségkívül izgalmasabb, de olasz kutatók nagy reményeket fűznek a robotnövényükhöz is.
Azahriah korszakos zseni? Hogyan sikerül a ma sztárjainak “desztillálni magukban a zeitgeistot”? Válságban van a kultúra? Lehet szabadon alkotni, amikor nem tetszik a rendszer? Hogyan látjuk majd a mai kulturális életet 50 év múlva? A művek torzulnak vagy személyiségünk? Miért fontos a fókuszált mélyolvasás, miközben ömlik ránk a digitális betű? Ezúttal ez volt terítéken a HVG Címlapsztori-szalonjában, ahol a szerkesztők kéthetenként az Eötvös 10. színpadán beszélgetnek vendégeikkel.
A Teleki Téka alapítója 200 éve hunyt el, az évfordulóra rendezett tudományos ülésszak anyagát Musis patriis… (A haza múzsáinak) címmel adták ki.
Az, hogy az 1995-ös srebrenicai eseményeket népirtásként határozzák meg, az egész balkáni térségre veszélyes ellentéteket szít – állítják azon országok képviselői, köztük Magyarország politikusai, amelyek nemmel szavaztak a második világháború utáni korszak legvéresebb európai tömeggyilkosságát genocídiumnak nyilvánító ENSZ-közgyűlési határozatra. A baj csak az, hogy nem a világszervezet határozata éleszti és mélyíti az ellentéteket, hanem azok a boszniai szerb vezetők, akik jelenleg is a sokat szenvedett Bosznia szétverésén munkálkodnak.
A világhírű amerikai politológus azt mondta a Die Pressének, Trump úgy jelenik meg, mint kívülálló, aki szembemegy az elittel és megszegi a normákat. Kapóra jön neki, hogy mint általában a nyugati világban, a hatalom az Egyesült Államokban is népszerűtlen.
