Zsugorodik a piac, hamarosan csak két magánnyugdíjpénztár marad, és kezeli 51 ezer, a kormányban nem bízó ügyfele megtakarítását. Hogyan működik majd a két megmaradt pénztár? Domokos László írása.
Nem is értjük, miért nem jött rá eddig senki, hiszen olyan egyszerű, hogy iskolai szertárban is elvégezhető – írták felfedezésükről a Marylandi Egyetem kutatói.
Erdélyt és az ott élőket sokan egzotikumnak látják, és úgy is kezelik, írja szerzőnk, aki föl is teszi a kérdést: jót tesz ez Erdélynek? Az egzotikum politikailag egyszerűen gyarmat, szavazómedence, s a cinikusabbak másra sem használják, teszi hozzá. Szeretettel Erdélyből című sorozatunk cikke.
Jesmyn War Most leszállunk innen című mágikus realista regénye romantikus színek nélkül ábrázolja az Afrikából Amerikába elhurcolt rabszolgák kegyetlen életét, akik harcosnők leszármazottaiként őriznek hagyományokat korábbi kultúrájukból.
A magyar kormány gátolja Ukrajna támogatását, feltartja az uniós döntéshozatalt, ezzel foglalkozik számos európai lap. A német kancellár Ukrajna ügyében elfoglalt pozícióját támadja a Die Welt. Akcióba lendült az orosz dezinformációs gépezet az EP-választások előtt. Az amerikai diplomácia kettős erkölcséről ír Gideon Rachman a Financial Timesban. Paul Lendvai Ausztria jobbratolódásáról beszél a Der Standardban.
A pályáztatás nélkül, egyedi kormánydöntésekkel odaítélt munkahelyteremtési támogatások fejében tavaly alig pár cégnek kellett állást teremtenie. A kormány főleg akku- és autóipari multik bővítéseit finanszírozta, valamint Mészáros Lőrinc cégeinek energiahatékonyságát.
Nő a düh az EU-ban amiatt, hogy Orbán Viktor hónapok óta blokkolja a kifizetéseket az Ukrajnának fegyvervásárlásra szánt pénzalapból. A NATO-ban is egyre ingerültebbek a magyar kormány miatt.
Eldőlt, hogy Kapu Tibor lehet a következő magyar űrhajós Farkas Bertalan után, de nem csak ez jelzi, hogy az űrkutatásban az elmúlt években már kis költségvetésű szereplők is labdába rúghatnak. Magyarország 2018 óta veszi komolyan az űripart.
A Musée d’Orsay bizonyítja, hogy ma is lehet még újat és újszerűen mondani a képzőművészet történetének egyik legnépszerűbb, 1874-ben egy tárlattal indult izmusáról.
Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia. A fajok eredetétől kezdve a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is. A HVG Könyvek által megjelentett kiadványból több részt is közlünk.
Idén sem számít fellendülésre a szakma a tavaly zsugorodó teljesítményű, minden hatodik vállalkozást eltartó építőiparban, amelyet olykor a kormány hoz hátrányos helyzetbe.
Az új típusú dohánytermékeket kevésbé káros alternatívaként és leszokási segédeszközként állítja be a marketing, pedig sok esetben épp a rászokásnak az előszobája. Az EU ajánlással korlátozná a dohányzást, ám a nemzetközi példák alapján erősen kétséges a jogszabályi tiltás hatékonysága.
A RomisTV alapítói közül több is jól ismert a filmes szakmában.
A politikusnak, akinek a megítélése ellentmondásos, még három éve van a hatalomban, és ez az időszak döntőnek bizonyulhat az EU számára, írja a német lap publicistája, Matthias Krupa.
Daniel Kehlmann, a legrangosabb német irodalmi elismerés, a Kleist-díj kitüntetettje legújabb regényében Georg Wilhelm Pabst osztrák filmrendező élettörténetét eleveníti meg egy állítólag elkészült, de aztán eltűnt film apropóján.
A világ több pontján, különösen a sportág egyik fellegvárának számító Kínában, kutatják az asztaliteniszezők képességeit, és az eredményeket bevetik az Alzheimer-kór elleni harcban is.
Az Orfeusz és Euridikét az új énekesgeneráció misztikumtól megtisztított drámaként mutatja be.
Vlagyimir Putyin nem tud mit kezdeni az orosz gázzal – írja a Frankfurter Rundschau. A Die Weltben megszólaló katonai szakértő azt latolgatja, jelent-e valós veszély Putyin Oroszországa a Baltikumra. A Nádas Péter körüli irodalmi vita is előkerül a német lap egy másik cikkében. Egyre inkább elszigetelődik Izrael – írja a Financial Times. A Daily Telegraph szerint az iráni rezsim az összeomlás szélére került. Válogatás a világlapok cikkeiből.
A közszereplők gyűlöletkeltő beszéde fokozza a társadalom megosztottságát, ami pedig növeli annak veszélyét, hogy tettlegességig fajuljanak az indulatok.
