Egész pályás védekezésbe szorul a Fidesz, aminek leglátványosabb bizonyítéka, hogy a falvak lakóit is célba vette Orbán Viktor a 2026-os kampányt felvezető kommunikációjában. Pénzt adnak a kocsmáknak, az idős falusiaknak, de a Fidesz évtizedes vidékpolitikájának haszonélvezői korántsem a falvak, hanem azok a földbirtokosok, akiket az „állami földrablás” során helyzetbe hoztak a helyi gazdálkodókkal szemben.
Egy tatai molnár atomnagyhatalommá akarta tenni 1925-ben a Trianon miatt gyászba borult országot, feldühödött matyók pedig máglyára vetették a cseh és osztrák giccset, ha lehet hinni az akkori lapok tudósításainak. Észak-Magyarországot károkat okozó, súlyos földrengés rázta meg, Nagyváradon pedig elképesztő hanyagság miatt robbant fel egy vonat. Száz éve arra is kereste a választ a sajtó, hogy spiritiszta volt-e Kossuth Lajos, és hírt adtak arról a holdfogyatkozásról, amiről még a csillagászok is megfeledkeztek.
Az ukrán geológiai szolgálat már ez előző amerikai elnök idején házalni kezdett egy csinos prospektussal, függetlenül attól, hogy az ország valóban tekintélyes ásványkincse mennyire van kitermelhető állapotban.
Jakab Ernő és fia immár féltucatnyi magyarországi és több külföldi bejegyzésű vállalkozással vesz részt a légibizniszben.
Nullára csökkentené a Trump-kormányzat Irán olajexportját, amely a szankciók kijátszásával évi több mint 50 milliárd dollár bevételt hoz. Ez azonban vissza is üthetne, így egyelőre kivár az amerikai elnök.
Trump viselkedésének megértéséhez nem árt elmélyülni a gyereklélektanban. Ettől még teljesen reménytelen, hogy a világot meg lehet szabadítani az atomháború veszélyétől – olvasható a Times kommentárjában.
Az Európába menekülő ukránok száma nő, a hazatérési kedvük azonban csökken. A Magyarországra kényszerült ukránok között egyre több a felnőtt férfi, de legnagyobb csoportjukat ma is a nők és a gyermekek alkotják. Az ő életüket megnehezíti a lakhatási válság és a megroppant egészségügy.
Sokakat érint, mégsem igazságos a kormány újabb szavazatvásárló társadalommérnökösködése.
Donald Trumpnak gratulálnak többfelől, hogy összehozta a francia–német együttműködést, az Economist viszont a sikeres európai fegyverkezés gyenge esélyeit latolgatja. Akárhogy is, most Friedrich Merz leendő német kancelláron a világ szeme, vajon tud-e élni a lehetőséggel. Nemzetközi lapszemle.
Hiába beszélt a miniszterelnök szuperlatívuszokban az anyák kormányzati támogatásának mértékéről. A döntés hosszú távon így is káros és igazságtalan.
Korábban ezt a tárca háttérintézménye is rossz ötletnek tartotta, a Belügyminisztérium mégis osztályozná a kompetenciaméréseket. Mit szólnak ehhez a tanárok? Hogyan tudnák elérni, hogy ne legyen a diákok számára túl rossz egy ilyen lépés?
Hogyan eszkalálhatja a helyzetet Putyin, ha az amerikaiak kivonulnak? Hová vonulhatnak be az oroszok, és miért nem akar Európával foglalkozni az USA?Az egyik legismertebb katonai szakértő adott interjút.
Trump mandátuma az, hogy tegye újra naggyá Amerikát, és hogy Amerika érdekei az elsők. Ezzel máris megbukott. Vélemény.
Orbán Viktor tákolmánya mézesmadzaggal és korbáccsal, Rogán Antal vigaszága, Eurózsika, sztahanovisták és a Fehér Lótusz gazdagjai. Ajánlónk a HVG e heti számából.
Hét évig vezette a Decathlon magyarországi cégét, országossá ismertté azonban egy 2017-es, „a viszkető tenyerű” Orbán Viktort kritizáló Facebook-posztja tette. Most a Tisza Párt operatív igazgatójaként egészen más építkezésbe kezdett. Portré.
Új tagok a Hunguest láncában.
Antiszemita megjegyzésekkel nap mint nap találkozik a neten, árulta el a hollywoodi sztár, akit új filmjéről, a Rokonszenvedésről kérdeztünk. Eisenberg írója, rendezője és főszereplője a több Oscarra jelölt filmnek, amelyben két amerikai unokatestvér indul holokauszttúrára Lengyelországban. Musk félelemkeltő kijelentéséről, Szabó István napfényes klasszikusáról, egy gyermekkori traumáról és a Saul fiáról is beszélgettünk.
Egy nemrég megszavazott törvény szerint aki kilép a titkosszolgálatoktól, azt még két évig hazugságvizsgálatra kötelezhetik, és ez nem minden: akik állományban vannak, azoknak például be kell számolni arról, hol járnak munkaidejük letelte után, a szabályoknak ezzel pedig nincs vége. Így jött a kérdés, hogyan sztrájkolna például James Bond vagy egy alvóügynök, mit tehet az a titkosszolga, aki erotikus nyaralásra utazna, és vajon nekünk gyanút kell-e fogni, ha valaki munkahelyének Az élet iskoláját vagy a Rozsdás Rákollót jelöli meg?
Hiányzó tekintet címmel látható a Kassák Múzeumban Révai Ilka 20. század eleji avantgárd fotóművész kiállítása. A múzeum rendhagyó vállalkozása egy szinte teljes egészében eltűnt életművet és életutat tárt fel: egy olyan haladó szellemiségű alkotóét, akinek karrierjét többször akasztotta meg a történelem, s akinek még legalapvetőbb személyes adatait – születési nevét, idejét vagy halálának idejét és körülményeit – is csupán „régészeti jellegű” kutatás során sikerült azonosítani és rekonstruálni. Az élete nagy részét Budapesten és Franciaországban leélő Révai Ilkáról a kiállítás két kurátorával, Cserba Julia művészeti író-kutatóval és E. Csorba Csilla művészettörténésszel beszélgettünk.
Egy új, kis- és középvállalatokat célzó pályázat jelent meg. Egy futó programnál pedig kitolták a beadási határidőt.
