„A hibák elkerülésének legjobb módja a tudatlanság.”
Rousseau

1. Minél több a megapixel, annál jobb digitális fotógép

© sxc.hu

Aki igazán jó képeket szeretne digitális gépével készíteni magas pixelszámú masinát vásároljon - ez tipikusan a kereskedők által elhintett tévhit, amellyel újabb és újabb gépeiket igyekeznek értékesíteni. Példaképp vegyünk egy 2,1 megapixeles digitális fényképezőgépet. Az ezzel készített képet átlagos 10X15 centiméteres fotópapírra nyomatatva gyakorlatilag egy hagyományos fotómasinával készített fotóval egyenértékű képet lapunk. Az átlag felhasználó jobban jár egy formás és kényelmes kis digitális géppel, mint egy megapixel bajnok csúcskütyüvel, amelynek adottságait az esetek többségében nem használná ki, kivéve ha óriásplakátot készít... A Sony digitális fotógép részlegének osztrák vezetője, Manfred Haider fényképvásárlás esetére a következőket tartja megszívlelendőnek: „Mindenekelőtt egy megfelelő fényérzékenységű zoom-objektívre, könnyen kezelhető menürendszerre és gyors processzorra érdemes áldozni”.

2. Fotóink kinyomatatása olcsóbb, mint laborban előhivatni őket

© sxc.hu

A legmodernebb fotónyomtatók hat-kilencféle  különböző színű festékpatronnal dolgoznak, kiváló minőségben és megfizethető eszköz árakkal. Akkor miért nem nyomtatjuk minden képünket otthon magunknak? A válasz a magas költség. Mindent összevetve ugyanis az otthon nyomtatott képek ára a patronokat, a fotópapírt és a nyomtatót is belevéve képenként 135 és 350 forint közötti áron jönnek ki. Ellenben egy előhívó laborban képenként 40 forinttól bármilyen képet előhívnak 10X15 cm-es méretben. A laborban előhívott képeknek ráadásul megvan az az előnye is, hogy a kevés fényt kapott, elszíneződött, nem természetes bőrszínű, illetve vörös szemű képeket automatikusan korrigálják Csak akkor előnyös a házi fotónyomtatás, ha azonnal kellenek a képek, nagyobb mennyiség esetén a labor költségei verhetetlenek.

3. A digitális tükörreflexes fotógépeknél minőségromlás nélkül használhatóak az analóg gépek objektívjei

© sxc.hu

Logikusnak tűnik, hogy ha valaki sok százezer forintért a legkülönbözőbb objektíveket vásárolt, egy digitális tükörreflexes gépre váltás után is szeretné drága lencséit tovább használni megegyező márkájú új készülékén. Mindez azonban a minőség rovására mehet. Az analóg objektíveknél ugyanis a beérkező fénynyaláboknál a középre eső sugarak merőlegesen, míg a szélsők oldalról érik a film felületét. A digitális gépek ellenben jóval érzékenyebbek a fénynyalábok beesési szögére, amelynek eredményeként túlszínezés, csalóka árnyékok, túlégett képek, túl éles, illetve teljesen életlen fotók születhetnek.

4. A gyári tinta patron jobb, mint az utántöltött

Diszkontáron valamivel tízezer forint felett  már nyomtatók széles választéka áll rendelkezésünkre. Ehhez jön azonban az öt- és tízezer forint közt kapható tintapatron, típustól függően. A látszólagos aránytalanságra magyarázatul szolgál, hogy számos nyomtatókat gyártó cég úgy fejleszti printereit, hogy a festékpatron tartalmazza a nyomtató fejet, amely a teljes nyomtatási folyamat lelkét adja. Így amikor új patront vásárolunk, a nyomtatás szempontjából is új eszközt veszünk. A HP európai tartozékokért felelős vezérigazgatója, Kim Holm szerint áraik azért olyan magasak, mert a HP nyomtatók patronjai a nyomtatófejjel együtt értékesítik, ezzel pedig mindig újat vesznek a felhasználók.

© sxc.hu

A Német Termékminőség Ellenőrző Egyesület nemrég tesztelte 16 féle Canon, HP és Epson nyomtató működését - eredeti és utántöltött nyomtatópatronokkal. A teszt eredménye szerint ugyan akár 70 százalékkal is csökkenhetnek a nyomtatási költségeink utántöltött patront használva, ez azonban némely típusnál a minőség rovására megy. Az újratöltött nyomtatópatronok megmérettetésén a HP termékei szerepeltek a leggyengébben, a nyomtatványok minősége néhol silánynak is jó indulattal nevezhető. Ellenben a Canon és az Epson termékei az eredeti patronok minőségével megegyező printeket készítenek. Ráadásul, ha kiürült patronjainkat nem újratöltő boltokban töltetjük meg, hanem elérhető áron újratöltő szettet vásárolunk, a hatékonyság maximálisra növelhető.

5. A mobilkamerák képminősége megegyezik az egyszerű digitális gépekével

Egy megapixeles felbontású képek készítésére alkalmas digitális fotógépet manapság talán műszaki múzeumokban találhatunk. Mobiltelefonokban, ellenben mint technológiai non-plusz ultra adják el őket, a fogyasztók sokasága szerint ráadásul a mobilkamera helyettesíti a digitális fényképezőgépet is. Tény azonban, hogy pillanatnyilag sem a beépített optikák, sem a fényképezőgépes szoftverek vagy szenzorok nem tudnak lépést tartani a digitális fotógépek fejlődésével. A mobilkamerákból például olyan alap fotófunkciók hiányoznak, mint az autófókusz vagy az optikai zoom. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a mobilkészülékek fényképezőgépei a jelenlegi megoldásokat tekintve nem többek lyukkameráknál. Technológiai szakértők várakozásai szerint a két megapixeles felbontású felvételek készítésére alkalmas ketyerék piacra dobásával új korszak veheti kezdetét, amelyhez azonban a kezelőszoftverek fejlődése is elengedhetetlen.

6. Minél több megahertz, annál gyorsabb a komputer

© sxc.hu

„A processzorok sebessége nem kizárólag attól függ, hány megahertzen működnek” -figyelmeztet Hans Dufek, az osztrák IBM IT mérnöke. Processzor és processzor, valamint megahertz szám és megahertz szám közt számos eltérés lehet, amelyek értelmetlenné teszik két készülék efféle összevetését. Egy jobb felépítésű processzor ugyanis akár alacsonyabb órajellel is több művelet elvégzésére képes magasabb megahertz számú ellenfelénél. Jó példa erre az Apple, amely nem ment bele a PC-k világában másfél évtizeden át zajló megahertz-fokozási versenybe, helyette egyre-másra újabb építésű processzorokkal rukkolt elő. S hogy a megahertz növelés nem minden, jól mutatja hogy a világ legnagyobb processzorgyártója, az Intel, idén szakít eddigi hagyományaival, és a megahertz növelése helyett új processzor-architektúrával növeli számítógépei hatékonyságát. De talán ezeknél is fontosabb, hogy a számítógép hardverei mennyire képesek megfelelően együttműködni, a hardverakadások ugyanis még a leggyorsabb gépeket is feltűnően lelassíthatják.

7. A törölt fájlok a kuka ürítése után véglegesen elvesznek

© sxc.hu

Szinte mindenkivel megtörtént már, hogy olyan fájlt törölt le, amelyről a kuka ürítését követően derült ki, hogy arra még szüksége lett volna. Semmi pánik, egy fájl törlése ugyanis nem jelenti automatikusan azt, hogy a winchester többé nem tartalmazza azt. Amikor ugyanis letörlünk egy fájlt, a merevlemezen megváltozik az elnevezése azon területnek, ahol addig a dokumentum volt. Az adatok azonban egészen addig nem törlődnek le, míg a helyre nincs szükség, és felül nem írja az immáron szabad jelzésű területet a winchesteren. Speciális programokkal ennek ellenére lehetséges a szabad jelzéssel ellátott területeken fellelhető adatok visszahozása és megnyitása. „A törölt fájlok helyreállítása még akkor is lehetséges, ha formáztuk a meghajtót, esetleg megszüntettük a partíciót” - hívja fel a figyelmet az adatmentéssel foglalkozó Kürt Rt. szakértője. A merevlemezen tárolt adataink végleges törléséhez tehát külön adatmegsemmisítő szoftver alkalmazása a megfelelő megoldás, amelynek használata után nincs többé lehetőség a tárolt adatok előhívására.

8. A szoftverek frissebb verziója mindig jobb az előzőnél

Hiba azt gondolni, hogy egy szoftver legfrissebb verziója csupán előnyökkel jár a felhasználónak. Nicholas Negroponte internetes guru szerint: „Minden újabb szoftver kiadás lassabbá és megbízhatatlanabbá teszi a gépet. Az lenne a legkevesebb, hogy a felhasználó a szoftverek minden komponenséről egyenként eldönthesse, szüksége van-e az adott szolgáltatásra vagy sem” - vázolja a szoftvercégek ügyeskedését Negroponte. Ilyen például az egzotikus nyelvek helyesírás ellenőrzője, amely az áltag használók nagy része számára teljességgel felesleges.

Érdemes megfontolni a programok update-jének telepítését, ugyanis néhány újabb funkcióért cserébe számos kellemetlenséget okozhatnak használójuknak. A Nokia 7610-as okostelefon készülékén például, nemrég egy szoftver frissítése után – amely a telefonnal készített fotókat rendezte kronologikus sorrendbe – a telefon teljes operációs rendszerét újból kellett telepíteni a gyanútlan felhasználónak.

A frissítések közül kivételt képeznek a biztonsági javítások, amelyek telepítése mindenképp javasolt, telepítésükkel ugyanis a biztonsági rések száma csökken, ezzel pedig mindenképp nő az eszköz biztonsága.

9. A CD-k és DVD-k sohasem mennek tönkre

Húsz évvel ezelőtt a cd megjelenése kapcsán mindenki arról beszélt, hogy az új technológia nem romlik el, nincs adatvesztés. Egészen pontosan, ha hőtől, karcolástól és szennyeződéstől megóvjuk a kis ezüst korongokat, azok örökké szólnak majd lejátszónkban.

Nem sokkal később világossá vált, hiába tartjuk szépen rendben CD-tokban korongjainkat, az adatvesztés így is bekövetkezhet. Az egyszer írható DVD-k például egy rétegben szerves festékanyaggal, úgynevezett dye-jal viszik fel az adatot a korongra. Ez a szerves anyag pedig érzékenyen reagál hőre és fényre. A többször írható lemezeknél a dye-t egy kevésbé érzékeny, szervetlen festékanyaggal helyettesítik, amely azonban csak többszöri írás után válik stabillá a lemez felületén. Csak ezután lehetséges az adatok időálló rögzítése. A gyártók előrejelzései szerint a mai CD-k és DVD-k élettartalma a tárolástól és az adathordozók minőségétől függően 5 és 200 év közé tehető.

10. Az interneten anonimitást élvez a felhasználó

© sxc.hu

A világhálót használva mindenki nyomokat hagy maga után, amelyekből sokszor egyértelműen azonosítható a felhasználó személye, ráadásul teljesen jogszerűen. Itt vannak például az úgynevezett cookie-k (kicsiny azonosító kódok), amelyeket egy online shopban való vásárláskor, emailek olvasásakor vagy egyéb védett övezetbe lépéskor generál a gép. A cookie-k funkciója, hogy a következő látogatáskor az oldal azonosítani tudja az előzőleg már ott járt látogatót, így annak nem kell ismét felhasználónevét és jelszavát megadnia. Az online boltokat üzemeltetők az oldalak látogatásából és a vevők internetes vásárlási szokásaiból részletes statisztikákat készítenek, s így még személyre szabott marketing ajánlatokkal is megtalálhatják a felhasználót. Ezen túlmenően szinte miden szörfölő több-kevesebb helyen megad magáról személyes adatokat, email címet, amelyeket az internetes pr-ral foglalkozók szintén hirdetési célokra használnak. Anonimitásunk a kibertérben tehát teljes illúzió.

11. Az ADSL mindig ugyanolyan gyors

Az ADSL (Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal) gyors terjedésének köszönhetően a szélessávú internetelérés szinonimájává nőtte ki magát, annak ellenére, hogy csak egy a szélessávú internetelérési típusok közül. Ráadásul adatátviteli sebessége sincs normához kötve. Ennek a jelentősége abban áll, hogy ADSL előfizetés megkötésekor nincs szabályozva, milyen minimális adatátviteli sebességet garantál a szolgáltató. Magyarországon 2005 nyarán indul be a kedvezményes 5-6 ezer forint havi díjért elérhető ADSL, amelynek az a sajátossága – amelyet a reklámhadjáratban nem propagálnak a cégek –, hogy fél megabites elérést tesz lehetővé, míg akik több éve szélessávú előfizetők egy és négy megabit közti előfizetéssel bírnak.

12. Az emailek mindig megérkeznek

Sajnos, az emaileknél, sms-eknél és mms-nél is hasonló a helyzet, mint a jó öreg postai leveleknél, előfordulhat, hogy nem érkezik meg rendeltetési helyére. Josef Weber a Telecom Austria technikai igazgatója, 1,2 millió előfizetőjének levelezéséért felel: „Nekünk ez napi szinten 9 millió elküldött levelet jelent, melyek célba juttatásáért a cég felelősséget vállal. Amennyiben a levél valamilyen oknál fogva nem ér el a címzetthez, a feladó a kézbesítetlen levélről értesítést kap.” Az esetek nagy részében a meg nem érkezett levelekért nem az internetszolgáltatók a felelősek, gyakori hogy a teli postafiókok nem képesek több levelet fogadni, rosszul adták meg a címet vagy az internetkapcsolatba csúszott hiba.

Ha biztosra akarunk menni leveleink célba érésében, érdemes visszaigazolást kérni levelező rendszerünktől, amely nem csak a kézbesítésről, de arról is tájékoztat, hogy a levél fogadója elolvasta-e azt.

13. A jogvédett tartalmak megosztása mindig büntetendő

A nemzetközi szerzői jog értelmében a fájlmegosztó rendszereken keresztül történő zene vagy film közzététele illegális és büntetendő. Arról azonban a mai napig nincs megállapodás, hogy a megosztott zenék és filmek letöltése legális-e. A magyar szerzői jog értelmében a fájlok letöltése és magáncélú adathordozóra írása legális. Ellenben a szerzői jog köteles anyagok közzététele – tehát fájlmegosztó programokon történő közreadása - büntetendő.

14. A zenei portálon vásárolt dalok szabadon másolhatóak

© sxc.hu

Vásárlóként a legtöbben elvárjuk, hogy a legálisan megvásárolt zenéket letöltés után tetszőlegesen másolhassuk, vagy írhassuk ki cd-re. A valóság ellenben az, hogy a zenei portálok fenntartói mindinkább igyekeznek korlátozni a megvásárolt hang- és képanyaggal kapcsolatos felhasználói jogokat, így azok másolása és írása egyre szigorúbban szabályozott a zeneáruházak többségénél. Ilyen szempontból az orosz AllofMP3.com vagy zvuki.ru a legengedékenyebb, mert nem szab korlátokat a másolásnak, ráadásul a fellelhető zenéket számos formátumban és minőségben le lehet tölteni. Az Apple cég által fenntartott iTunes zeneáruház más módszert választott. Az Apple saját fejlesztésű formátumát, az ACC-t használják, melyet csak az iTunes lejátszók és iPod hordozható lejátszók képesek felismerni. Ellenben az msn.music például korlátozza a letöltött anyagból írható CD-k számát.

15. Az internetes banki szolgáltatások biztonságosak

„Sokkoló, de sajnos az interneten igénybevett banki szolgáltatások több ponton veszélynek vannak kitéve” – mondja az orosz internetes vírusszakértő Eugene (Jevgenyij) Kaspersky. Amennyiben a számítógépünk vírusok és egyéb kártevők ellen nincs megfelelően védve, kellemetlen meglepetésekben lehet részünk az internetes bankolás terén is. Kaspersky azonban rögtön hozzáteszi: „Nem arról van szó, hogy a banki rendszerek nem nyújtanak kellő védelmet, hanem hogy a crackerek a pc-használó adatait képesek könnyű szerrel megszerezni olyan trójai vagy phishing – adathalász – szoftverekkel, amelyekkel azután legális úton, a megfelelő jelszavakkal belépve bankszámlánkra, módszeresen kipucolják azt.”

A számlaszámunkkal és a jelszavainkkal való visszaélések elkerülésének a legjobb módja,a legfrissebb vírusdefiníciók szerinti víruskeresés rendszeres futtatása, a spyware és spybot programok irtása, levelezőrendszerünkben egy spam szűrő működtetése s lehetőség szerint tűzfal fenntartása.

16. A bankkártyás fizetés a neten nagyon veszélyes

© sxc.hu

Egyvalamit érdemes szem előtt tartani annak, aki a világhálón keresztül kártyaszámainak megadásával vásárol: „Légy mindig nagyon óvatos, és sose oszd meg egy harmadik személlyel hitelkártyád adatait és kódjait.” Ennek ellenére az online vásárlás ma már nem rejt magában nagyobb kockázatot, mint amikor az étteremben kártyával fizetve odaadjuk a pincérnek a bankkártyánkat. Nehézséget legfeljebb annak eldöntése okozhat, melyek a pénzem számára megfelelő biztonságot nyújtó oldalak. Ami pedig végképp biztonságossá teszi a technológiát, hogy a számlatulajdonos kérésére minden tételt külön könyvel a bank, amelyeket jóvá kell hagynia, különben megtagadja a fizetést, így óvva az ügyfél kontóját.

17. Az email mindig a feltüntetett feladótól érkezik

© sxc.hu

„Ez egy alapvető tévedés” - tisztázza a helyzetet Alexis Kahr, a McAfee biztonsági cég osztrák vezetője. Ez az egyik kedvenc trükkje a vírus- illetve spam-küldőknek, olyan feladók címét adják meg, amelyeket a levél címzettje ismer, ezzel véve rá a felhasználót a levél gyanútlan megnyitására és a terjeszteni kívánt kártevő aktiválására. A módszer röviden a következő: a vírus terjesztője küld egy vírust tartalmazó levelet „A” felhasználónak. Amennyiben „A” megnyitja a levelet és aktiválja a vírust, az úgy van definiálva, hogy a megtámadott gép levelezőrendszerében található összes címzett (kontaktszemély) címére továbbítsa a vírust, méghozzá az általuk nagy valószínűséggel ismert „A” címéről, így a címzettek is nagy eséllyel nyitják ki a levelet, amely így a végtelenségig gyűrűzhet tovább.

18. Csatolt állomány nélküli levél megnyitása veszélytelen

Ezt a tézist a technológia régen túlhaladta, ma már ugyanis olyan script vírusok léteznek, melyek láthatatlanul, a háttérben futva aktiválódnak, és semmiféle csatolt fájl megnyitását nem igénylik a működésbe lépéshez. Alexis Kahr McAfee-vezető szerint egyes vírustípusok már a levelezőrendszerek által használt előnézeti formátumában képesek aktiválódni, sőt a linket tartalmazó spamek úgy is definiálhatóak, hogy a linkre kattintás nélkül is megnyílhat a rá mutató oldal, és már települ is a kártevő program.

19. Illetéktelenek nem férnek hozzá a levelezéshez

„Nem érdemes megijedni, de az email olyan, mint egy képeslap, az olvassa el útközben, aki csak akarja, az internetszolgáltatótól az informatikai részlegekig” - tájékoztat Hans Zeger, az Arge Daten adatvédelemi vállalat feje. Az egyéb privát adataink megszerzésére írt más backdoor (hátsó bejárat) programokhoz hasonlóan léteznek magán emailjeink olvasását lehetővé tevő programok is. Ehhez pedig ugyan magasabb szintű internetes ismeretek sem szükségesek, de elég ha az adattolvaj kellően ismeri az internetes portok és routerek világát.

20. A modemes elérés megvéd a kórokozók támadásaitól

Az interneten töltött idő rövidebb a modemmel csatlakozók esetében, eszerint logikusan kevesebb esélyünk van kártevők futtatására személyi számítógépünkön. A kapcsolat típusa azonban teljesen jelentéktelen a kártevők működése szempontjából, sőt bizonyos esetekben a modemes elérés komolyabb veszélyt hordoz magában. A világhálón terjedő úgynevezett betárcsázó programok ugyanis az internetről lecsatlakozott, de bekapcsolt gépen képesek maguktól külföldi telefonszámokat elérni, ezáltal pedig égbeszökő telefonszámlákat produkálni a gyanútlan használónak.

21. A modern mobiltelefonok nem hallgathatóak le

A GSM-rendszer elterjedésével a kilencvenes években a készülékgyártók a lehallgathatatlanságot hangsúlyozták. Azóta tartja magát az a szóbeszéd, hogy a mobilon bonyolított beszélgetések lehallgatására nincs lehetőség. Tény ellenben, hogy a mobilkészülékek ugyanúgy lehallgathatóak, mint vonalas társaik. Az állami szervek évente néhány száz alkalommal élnek is ezzel a lehetőséggel, vagy közvetlenül a szolgáltató rendszerén keresztül, vagy egy kifejezetten erre a célra fejlesztett IMSI-fogó eszközzel. Ezek a szerkezetek egy mobiljel-vevőállomásként üzemelnek, amely a körzetében fellelhető összes készülékről bonyolított beszélgetések lehallgatására alkalmasak. A titkosszolgálatok és a katonai elhárítás is előszeretettel alkalmazza a megfigyelés ezen módszerét.

22. Nincsenek vírusok mobiltelefonra

© sxc.hu

Először 2004 nyarán lettek figyelmesek a Symantec vírusirtó vállalat alkalmazottai olyan férgekre, amelyek mmsben és bluetoothon keresztül terjedve fertőzték meg az operációs rendszerrel működő mobilkészülékeket. A kezdetleges mobilvírusok különösebben nem kártékonyak – legalábbis egyelőre -, a Cabir néven terjedt első változat csupán a telefon háttérképét állította át, és gyorsította fel az akkumulátor merülését, főleg a bluetooth használata révén. Egy 2005 májusi mobilvírus, a Mabir azonban, a beérkező sms-ekre válaszul automatikusan önmagát küldi vissza mms formátumban, így terjesztve önmagát.

Hosszútávon olyan vírusok megjelenésére is számíthatunk, melyek a teljes telefonkönyv összes nevére szétküldik magukat, vagy emelt díjas sms-eket küldenek ipari méretekben – figyelmeztet az F-Secure cég mobilvírus szakértője.

23. A plazma jobb, mint az LCD-képernyő

© sxc.hu

Aki falra szeretné akasztani képernyőjét, kétféle technológia, a Plazma és LCD közül választhat. „Hagyományosan a plazma képernyők minősültek jobbnak, mára azonban a két technológiát továbbfejlesztették és kijavították a konstrukciós hibákat” - árnyalja a képet a Philips képernyő szakértője, Michael Weis. A hibák a következők voltak: (1.) A plazmatévék úgynevezett besülési effektusa, vagyis az, ha egy kép túl sokáig állandósult a plazma képernyőn, szellemképet hagyott maga után. (2.) Az LCD-k gyermekbetegsége volt, hogy lassan váltanak képet, például egy tenisz meccs megtekintése közben a képernyőn a labda helyett sárga csíkot látott a néző. Ez azonban már a múlté, az egyetlen megmaradt különbség, hogy egy 42 collos képernyő LCD kivitelben három és félszer kerül többe, mintegy egy ugyanekkora plazma monitor.

24. Az MP3-formátum CD-minőségű

Az MP3, mint a digitális hangtárolás legelterjedtebb formátuma mára fogalommá vált. Éppen ennek köszönhető, hogy sokan az univerzális digitális zeneformátummal azonosítják és elfelejtkeznek róla, hogy az MP3 egy a sok közül, amelyek hasonló minőségben de más formátumban tömörítenek. Valójában tehát az MP3 az egyik hangtömörítési eljárás, amelynek a minősége elsősorban attól függ, hány kilobiten digitalizáljuk a zenét. 192 kilobit/szekundum felett cd minőségű a hanganyag, alatta azonban gyengébb. A normál MP3-ba tömörített zenei fájlokat 128 kilobiten digitalizálják, míg a mobilkészülékek 64 kilobites formátummal dolgoznak. Ennek ellenére az MP3 minősége messze meghaladja például az audio kazetták minőségét, és a legtöbb teszt azt bizonyította, hogy az emberi fül számára hifitoronynál rosszabb lejátszókon nem érzékelhető az MP3 és az audio cd-k közti hangminőség.

25. A legnagyobb példányban eladott DVD-formátum egyben a legjobb is

© sxc.hu

A DVD-formátumok világában kétségbeesett zűrzavar uralkodik. A DVD-R és DVD+R formátumok mellet ugyanis néhány éve megjelent az újraírható DVD-RW és DVD+RW. Ehhez jött még a többre érdemes és méltánytalanul mellőzött DVD-RAM.

A DVD-RAM százezerszer írható újra, legalább harmincéves élettartalomra tervezték, és a többi DVD-formátumnál könnyebben kezelhető fájlstruktúrára támaszkodik. Működését tekintve egy merevlemezhez hasonlóan rögzít, vagyis nem egymás után veszi fel az adatokat körbe a lemezre, hanem oda, ahol szabad helyet talál, egy film szempontjából ugyanis mindegy, hová rögzítik, ha a lejátszó kezeli a fájlrendszerét. Emellett a DVD-RAM integrált hibajavító menedzserrel dolgozik, amely a hibás szektorokat átugorva nem hagyja, hogy néhány hibás bit miatt a teljes adatállomány elvesszen. A DVD-RAM egyetlen hibája, hogy körülbelül kétszer annyi időt igényel a megírása, mint egy normál DVD-nek, emellett pedig valamivel drágább hagyományos társainál.