A CERN nagy hadronütköztetőjének 2008-as üzembe helyezéséig a Tevatron volt a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítója. A 6,4 kilométer kerületű gyűrűben folyó kísérletek az ősrobbanás utáni állapotokat voltak hivatottak újrateremteni - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

"A Tevatron fenomenális felfedezéseivel járult hozzá a részecskefizika fejlődéséhez" - hangsúlyozta Rolf Heuer,a  CERN főigazgatója, aki mindenekelőtt az úgynevezett top kvark felfedezését emelte ki.

A gyorsító érdemei azonban nem korlátozódnak a részecskefizikára. A Tevatronnak köszönhetően terjedt el az orvosi diagnosztikában a mágneses rezonancia. Az MRI-ben alkalmazott szupravezető vezetékek igen ritkák és drágák voltak mindaddig, míg a Fermilab valóságos iparágat nem teremtett, óriási mennyiségben rendelve ezeket a Tevatron számára: e vezetékek hossza elégséges ahhoz, hogy 2,3-szor körbeölelje a Földet.

A továbbiakban Fermilab új felfedezései a három új projekt keretében születhetnek. Tudósai jelenleg a feketeenergia észlelésére alkalmas kamera megépítésén dolgoznak, amely képes lesz gyorsabban pásztázni a világegyetemet, mint bármely más teleszkóp. Segítségével azt szeretnék megérteni, hogy miért tágul egyre gyorsabb tempóban a világegyetem, ahelyett, hogy terjeszkedésének üteme lassulna.

A Fermilab kutatói a világ legerősebb neutrinónyalábját tervezik létrehozni, e kísérlettel arra akarnak választ kapni, hogy a világegyetemben miért több az anyag, mint az antianyag, valamint jobban megérteni az univerzumot benépesítő részecskék természetét.

Az X-projekt viszont a világ legnagyobb protongyorsítója megépítését tűzi célul. A három kísérletet részlegesen a Tevatron leállítása után felszabaduló évi 50 millió dollárból (10,76 milliárd forintból) akarják finanszírozni.