Gyökérkezelés
Roots Manuva, 15. hétfő, 18.00, Nagyszínpad
Mögötte egy igazi zenekar Roots Manuva © sziget.hu |
Ő a brit hip-hop királya: ezt állítottuk korábban. Most élőben is megbizonyosodhatsz arról, hogy a wan2 nem beszél összevissza.
Szinte törvényszerű, hogy aki nehéz körülmények között, egy sivár lakótelepen nő fel, az előbb utóbb beleütközik a hiphopba. És ha már így történt, akkor az ambiciózusabbak maguk is készek arra, hogy elmondják a véleményüket. Roots Manuvával is ez történt. Már három „rendes” nagylemezen csodálhatjuk meg tudását. Angliában, aki él és mozog, elhívja egyet szövegelni. Utoljára Damon Albarn kérte fel, hogy gurítson egyet a Gorillaz Demon Days lemezének az All Alone című számban. Ám mint minden érmének, ennek is két oldala van. Ha tényszerűek akarunk lenni, akkor bizony be kell vallanunk, Manuva igazából a stúdióban van elemében. Élőben… hát, nem egy tigris. Ezt többek között arra alapozzuk, hogy az Awfully Deep lemez turnéján Bécsben a Felség színe elé járultunk, és annyira nem voltunk elájulva. De csak tőle nem. Nem, nem őrültünk meg, nem lebeszélni akarunk a koncertről, éppen ellenkezőleg! Minden bizonnyal főhősünk is tisztában van azzal, hogy nem egy frontfiú, ezért egy igazi zenekar kíséri fellépésein. Mégpedig egy nagyon jó zenekar. Dobbal, basszusgitárral, kütyükkel, DJ-vel, és egy baromi jó MC-vel. És így már mindjárt más a lány fekvése, mert amit Roots Manuva a bandájával közösen csinál, az egészen fantasztikus. Sztorizik, poénkodik, ha kell, csendben marad és átadja társának a terepet, aki nem csak szövegelni tud nagyon, hanem kimondottan szépen énekel is. Egy az egyben hozzák a számokat, és ha megfeszülnénk, akkor sem tudnánk jobb Best Of kazit készíteni a műsoránál.
Eddig nagyon bejöttek a Sziget Nagyszínpadán azok a délutáni előadók, akik nem számítottak annyira ismertnek, gondoljunk csak mondjuk Rachid Taha vagy a Herbaliser koncertjeire. Most sem lesz ez másképp.
Szenvedő szerkezet
Nick Cave, 15. hétfő, 21. 30 , Nagyszínpad
Hanyag, elegáns, dark Nick Cave © sziget.hu |
Nick Cave munkásságának tekintetében el kell hinnünk korábbi élettársának, diákkori szerelmének mondatát, aki kilencvenkilencben azt mondta, bárcsak sohasem ismerte volna ezt az embert.
Cave olyan személyiség, akit szerethetünk, gyűlölhetünk és félreismerhetünk. Minden tette, minden gondolata, minden mondata rászolgál arra, hogy ne menjünk el mellette a legvadabb érzelmek nélkül. Nincs köztes állapot, csak a szélsőséges elutasítás, vagy végtelen, határok nélküli, hibákról, bűnökről tudomást sem vevő rajongás. Cave 1957-ben született Ausztráliában. 12 évesen erőszakos nemi közösülésben való részvétel miatt kirúgják az iskolából. Szülei büntetésből Melbourne-be küldik, egy 130 mérföldre lévő kollégiumba. 18 évesen festészetet és zenét tanul. Első zenekara a Boys Next Door, majd néhány évig folyamatosan „ünnepel” a Birthday Party nevű krízis-rock brigádjával, hogy aztán – legalább is zeneileg megtisztulva – előálljon a Bad Seeds nevű művészegyesülettel.
Nick Cave minden időben aktuális, de ha új lemeze jelenik meg, akkor különösen az. És nemrégiben két új albuma is napvilágot látott.
Először is, tavaly publikálta a grandiózus Abattoir Blues és a The Lyre Of Orpheus című, egy dobozban megjelent lemezeit, majd idén egy koporsószerű tasakban három B-oldalas gyűjteményt is közkinccsé tett. Cave koncertjei mindig ünnepi pillanatok. Halotti pompa, és kopogtatás a Mennyország kapuján.