szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nem száll el a költségvetés pénzforgalmi hiánya - reagált a Kormányszóvivői Iroda a hvg.hu cikkére. Az indoklásból viszont kiderül, hogy mégis elszáll.

A sajtó által exponált 300 milliárd forintos többlethiány félreértésen, téves kalkuláción alapul - reagált a Kormányszóvivői Iroda a hvg.hu cikkére, melyben a Brüsszelnek kiküldött legutóbbi túlzotthiány-jelentés alapján azt valószínűsítettük, hogy a kormány idén 300 milliárd forinttal nagyobb pénzforgalmi hiányt vár a központi költségvetésben a törvényben rögzített összegnél.

Mint a Kormányszóvivői Iroda közleményéből kiderül, ez az állítás nem volt megalapozatlan. A közlemény ugyanis elismeri, hogy a túlzotthiány-jelentés alapjául szolgáló várható pénzforgalmi hiány valóban eltér a Mol-részvényvásárlás után módosított 2011-es költségvetési törvényben megjelölt 1184,2 milliárd forintos pénzforgalmi hiánytól. Az eltérés fő oka, hogy a kormány „255 milliárd forint egyenlegrontó ÁFA-visszautalással számol, amely tételt az EU Bírósága általi döntést követően még ebben az évben kell számításba vennünk” – fogalmaz a Kormányszóvivői Iroda.

A kormányzat ezzel együtt új pénzforgalmi hiányszámot is közöl: a kormány szerint mégsem 1451 milliárd forint lesz a központi költségvetés pénzforgalmi hiánya (mint ahogy Brüsszelnek a túlzott hiány-jelentésben írták), hanem 1410,7 milliárd körül alakul, ugyanis „a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértőinek számítása 28,5 milliárd forinttal kedvezőbb várható egyenleget mutat a módosított előirányzatnál” – írja a közlemény.

A Mol-csomag megvételével a pénzforgalmi hiánynak az előzetes kommunikáció alapján a GDP-hez mérten 4,1 százaléknak kéne lennie, de a Kormányszóvivői Iroda által közölt hiány így is 5 százalék körüli a GDP-hez mérten.

Orbán Viktor és Matolcsy György egy korábbi sajtótájékoztatón
MTI / Soós Lajos

Az áfa miatt száll el a hiány

Bár a Kormányszóvivői Iroda elismeri, hogy magasabb lesz a hiány, azt állítja, „a félreértés bizonyára abból adódik, hogy az EDP Jelentés más rendezőelvek mentén csoportosítja az államháztartás szervezeteit, ezért eltérően mutatja be a pénzforgalmi egyenleget, vagyis természetes módon eltér a hazai költségvetési törvényben szereplő adatoktól. Magyarország 2004 óta - európai uniós tagságából kifolyólag - minden évben elkészíti az EDP Jelentését. A különböző elszámolási rendszertanból kifolyólag az elmúlt 7 év mindegyikében különbséget mutatott e két szám”.

Először egy megjegyzés: az EDP-jelentés nem az uniós tagságunkból következik, hanem azért kell elkészíteni, mert rögtön, a belépésünk évében túlzottdeficit-eljárás alá kerültünk.

A kormányzat állítása másfelől megalapozott. Valóban minden évben eltért ugyanis a törvényi előirányzattól a túlzott hiány-jelentés adott évre vonatkozó pénzforgalmi előrejelzése, de soha nem ilyen mértékben. Kivéve épp az idei évet, amikor már az áprilisban elküldött jelentésben is közel a kétszeresét jelezte előre a kormány a törvényben rögzített pénzforgalmi hiánynak. Idén áprilisban ugyanis a pénzforgalmi hiányprognózis 1252 milliárd forint volt a költségvetési törvényben szereplő  685,7 milliárd forint helyett.

2010-ben pédául 836 milliárd forint volt a központi költségvetés tervezett pénzforgalmi hiánya. A tavaly október 7-én elküldött túlzotthiány-jelentés 2010-re 814 milliárd forintos hiányt várt a központi költségvetésben. Az idei évig a legnagyobb eltérés a 2009-es jelentés és a 2009-es központi költségvetés tervezett pénzforgalmi hiánya között volt, amikor a pénzügyi válság miatt többször is módosítani kellett a költségvetési pályát.

A 2009. október 19-én elküldött EDP-jelentés 816 milliárd forintos pénzforgalmi hiányt jelzett előre a központi költségvetésre, miközben a törvényben csak 660 milliárd forintot rögzítettek.

Vagyis a mostani különbség mindenképpen csúcs.

Mi az EDP-jelentés?

Az Európai Stabilitási és Növekedés Paktum alapján túlzotthiány-eljárást (Excessive Deficit Procedure, EDP) indítanak azon uniós tagországok ellen, amelyek túllépik a megszabott 3 százalékos GDP-arányos hiányt. Magyarország az unió éllovasa ebből a szempontból, ugyanis az egyedüli ország, amely uniós csatlakozása óta ilyen eljárás alatt áll.

 

Az eljárás keretében évente kétszer jelenteni kell az unió statisztikai hivatalának a kormányzati szektor hiányának és adósságának alakulását. A KSH a honlapján közzéteszi az Eurostatnak átadott jelentést. Az EDP Jelentés időpontjai: április és október elseje. Az Eurostat ellenőrzéseket folytat, tisztázó kérdéseket tesz fel a tagországoknak az EDP Jelentésben foglaltakkal kapcsolatban, amiket a magyar állam megválaszol.

A Kormányszóvivői Iroda kitér arra is, hogy a jelentés Egyéb korrekciók című részében szereplő több mint 130 milliárd forintos egyedi tételek semmiképpen nem a pénzforgalmi hiányt növelik, a társadalombiztosítási alapok 95 milliárd forint összegű likviditási hitelének elengedése egyáltalán nem növeli a hiányt, mert a társadalombiztosításnál ez pozitív korrekciós tényező. Ez a rész a hazai és az európai uniós elszámolási korrekciókból adódik, ezért is sorolják fel külön őket.

"A kormány elkötelezett a 3 százalék alatti hiánycél tartása mellett 2011-ben, célja az eredeti hiánycél teljesítése az egyszeri tételek nélkül. Elemzéseink szerint a jövő évi 2,5 százalékos hiánycél is biztonsággal tartható" – fogalmaz a kormányzat közleménye.

A Brüsszelnek küldött jelentésben szereplő pénzforgalmi hiányt tekintve azonban a kormány eredeti, 2,94 százalékos hiánycélja nem lenne tartható a magányugdíjpénztáraktól átvett egyszeri, 2700 milliárd forint körüli tétel nélkül, ami hiány helyett idén 3,7 százalékos GDP-arányos többletbe fordítja a költségvetés egyenlegét.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!