Egy cseppet sem klasszikus startup-sztori fiatal vállalkozóknak

Már több mint négy évtizede annak, hogy először nevezték Microsoftnak a céget, mely a ‘70-es évek közepe óta a világ talán legjelentősebb IT-nagyhatalmává nőtte ki magát. Az első alkalommal 1975. november 29-én így említett, majd egy esztendővel később, vagyis ezekben a napokban kereken negyven éve hivatalosan is levédett Microsoft nevet és az általa képviselt brandet hosszú évek óta a világ legértékesebb márkáinak egyikeként tartják számon. A számítástechnika fejlődésében betöltött meghatározó szerepét említve még a versenytársai is elismerően biccentenek. A cégnek ma 150 országban van irodája, világszerte 118 ezer alkalmazottat foglalkoztat, éves bevételei pedig meghaladják a 85 milliárd dollárt.

Hogy 1975. április 4-ei alapítása óta miként jutott el idáig Bill Gates és Paul Allen vállalata, arról lépten-nyomon olvashatunk az interneten, sőt több dokumentum- és mozifilm, illetve könyv is készült a témában; arról azonban lényegesen kevesebb szó esik, hogy a cég a számítástechnikai innováció, az IT-környezet fejlődésének egyik legfőbb indukátoraként, a digitális paradigmaváltás egyik főszereplőjeként miként segített megváltoztatni az üzleti világot. A Microsoft és termékei létének hatásai nem csupán az üzleti élet operatív területein, az irodai környezetben, az alkalmazások használatában keresendők, hanem stratégiai szinten is.

Startup-sztori, vagy mégsem?

Bár a Microsoft történetét – ellentétben az örök rivális Apple-lel – ritkán sorolják a klasszikus startup-sztorik közé, ráadásul ők nem is a sokat emlegetett San Jose–Palo Alto–San Francisco tengelyről, a Szilícium-völgyből indultak egykor, Bill Gates életrajza mégis sok párhuzamot mutat a mai értelemben vett startup-alapítókéval, és akár mintául is szolgálhat számukra – már ami a kitartást és a végeredményt illeti. Szenvedélyből, tehetségből, bukásokból és újrakezdésekből ugyanis kijutott neki is bőven.

A nehéz természetű gyerek bizonyos területen, történetesen a számítógép-programozásban rendkívüli tehetségnek bizonyult, tudását az iskolában is elismerték, külön feladatokkal bízták meg, ő pedig azokat teljesítve túlzott önbizalomra tett szert. Fiatalon megalapította első cégét, ám belebukott. Ezután inkább jogi tanulmányokba kezdett, ügyvédnek készült, ám az informatikához való vonzódása nem hagyott alább, sőt egy hirtelen lehetőségben fantáziát látva – az Altair számítógépekhez programnyelvet kerestek  – otthagyta a Harvardot és céget alapított, és ezzel megkezdődött a Microsoft (vagy ahogyan sokáig emlegették: Micro-Soft) története.

Inspiráló környezetet teremtettek

A Microsoft példája sokakat inspirált a cégalapításban, az Apple-lel való folyamatos versengésük pedig hatalmas tempót diktált a számítástechnika fejlődésének, és olyan piaci körülményeket termett, mely startupok százainak, talán ezreinek szolgált tökéletes táptalajul az induláshoz és az életben maradáshoz. Persze túlzás lenne azt állítani, hogy az 1994-es Yahoo vagy Amazon, az 1995-ben alapított Ebay, az 1997-es Netflix, az 1998-ban indított Google vagy a 2004-es Facebook – csak hogy minden idők legjelentősebb startupjait említsük – a Microsoft köpönyegéből bújtak volna ki, ám az bizonyos, hogy a nemzetközi IT-szektor egészen máshogy festene, könnyen lehet, egyfajta monopol piacon alapulna ma a kétszemélyes vállalkozásból lett cégóriás nélkül.

A Microsoft persze nem csupán saját példájával és a részben általa teremtett innovatív piaci környezettel tett és tesz sokat az induló vállalkozásokért, hanem támogatóként, befektetőként is rengeteg startupot felkarolt már, sőt startupok tucatjai esetében a sikeres „exit” is a Microsoft nevéhez fűződik. Idén nyáron például a Genee elnevezésű intelligens naptárt fejlesztő céget vette meg a szoftveróriás. Mindezek mellett vállalkozói akcelerátor-programok támogatójaként, aktív résztvevőjeként is feltűnik világszerte. Nem kell messze mennünk, hogy ilyet találjunk. Nemrég az induló magyar startupok számára meghirdetett Telenor Accelerate programban is szerepet vállalt a cég: a legjobbnak ítélt startupok munkatársai díjmentesen használhatják a Microsoft 25 ezer dollár értékű felhőszolgáltatásait és elérhetik a hozzá kapcsolódó szakmai támogatást is ennek keretében.

Új magyar startupok a siker útján

A Telenor Accelerate programban – melyben a távközlési szolgáltató nemzetközi startup-akcelerációs tapasztalatait ötvözik a magyar digitális iparág legjobbjainak szakértelmével – egyébként öt győztest hirdettek nemrég. Néhány év múlva némelyikük akár a startupok bölcsőjében, az Egyesült Államokban is gyökeret ereszthet majd, s talán a Microsoft is üzleti lehetőséget lát majd bennük. Itt van például a Tickething, mely egyfajta speciális online piactér, ahol koncertekre, színházi előadásokra és egyéb eseményekre szóló, feleslegessé vált jegyek cserélhetnek gazdát. Vagy éppen a KODA, mely a zeneoktatásra létrehozott digitális oktatási platform. A Kodály-módszert és annak az elmúlt 60 év oktatása során összegyűlt tapasztalatait kívánja a ma korszerű digitális eszközökön a legszélesebb felhasználói körhöz eljuttatni.

A nyertesek között van még a Zyntern is. Ez egy úgynevezett „talent matching platform”, vagyis a vállalati gyakornokok toborzását segítő online felület. A fejlesztés segítségével, egyszerű szűrők beállításával mind a cégek, mind pedig a felsőoktatásban résztvevők könnyen megtalálhatják a számukra legjobb jelölteket, illetve a hozzájuk legjobban passzoló gyakornoki, pályakezdő állásokat. Az eSports Horizon szintén elnyerte a Telenor Accelerate, ezzel együtt a Microsoft támogatását. Ez az online szolgáltatás amatőr gamerekből farag profi játékosokat elismert eSportolók, oktatóvideók és személyre szabott tanácsok segítségével. A Moow kilép a szoftverek világából: egy kerékpárkormányra szerelhető markolatot fejlesztett ki, mely Bluetooth-kapcsolaton át képes értesíteni a tulajdonost, valamint hang- és fényjelzést bocsájt ki, ha a kerékpárt valaki megpróbálja ellopni. Igazi többfunkciós okoseszköz: a markolat végébe épített lámpa a sötétben 360 fokos láthatóságot biztosít, és index-funkcióval is fel van szerelve, valamint tartalmaz távolság-, idő- és sebességmérőt is, baleset esetén pedig riasztani tudja a hozzátartozókat.

A lehetőség tehát nem csupán az amerikai cégek, hanem a magyar startupok számára is adott; s ha termékeikből nem is lesz Windows-léptékű, emberek milliárdjainak hétköznapjaiba beépülő eszköz, a siker innentől kezdve lényegében csak rajtuk múlik.