© GM Media

A világ legnagyobb autóipari cége, a General Motors a 80-as évek végén európai motorgyártó kapacitását kívánta bővíteni és tudatosan Közép-Európában keresett megfelelő helyet. A több országra kiterjedt vizsgálódás eredménye az volt, hogy akkor Magyarország nyújtotta a legmegfelelőbb gazdasági, pénzügyi, politikai és infrastrukturális környezetet. Már a magyar kormánnyal folytatott tájékozódó megbeszéléseken vetődött föl egy autógyártó üzem létrehozása is és végül a GM projekt kibővült egy - elsősorban a hazai piacra dolgozó - személyautó gyárral. Az erről szóló megállapodást 1990. júliusában írták alá a magyar kormány és a General Motors képviselői.

URLguru

További hasznos weblapokat szeretne a témában? Esetleg Ön osztana meg másokkal érdekes linkeket? Kattintson az URLguru.hu oldalra!

A kezdeti felállás egy vegyesvállalat volt 65 százalékos GM és 35 százalékos Rába részesedéssel, a Rába hozzájárulása részben természetbeni volt, hiszen övé volt a szentgotthárdi gyártelep némi infrastruktúrával. Miközben az építkezés gőzerővel beindult, 1991. őszén a cég bejelentette, hogy Szentgotthárdon a következő év tavaszától az Opel akkori legújabb modellje, az alsó-közép kategóriás Astra készül majd.

© GM Media

Miután az első Opel Astra egyben az első Magyarországon gyártott autó is volt Antall József miniszterelnök elfogadta a GM felkérését, hogy személyesen ő vezesse le a gyártósorról az első Astrát. Az első Opel Astrát - amelyet a GM a budapesti Közlekedési Múzeumnak ajándékozott - 1998-ig, ameddig a hazai Astra gyártás tartott, több, mint 80 ezer követte. Noha az Opel autók magyarországi gyártása végül 1999-ben négyezer Kínának szánt Vectrával véget ért, a szentgotthárdi gyár mind a mai napig évi közel félmilliós nagyságrendben készít benzinmotorokat és hengerfejeket és onnan kerül ki az Opel legújabb és egyik legizgalmasabb motorja, a már az Astrában is kapható 1,6-os 180 lóerős turbomotor. A General Motors eddig több, mint 700 millió eurót fektetett be Szentgotthárdon.