A dízelbotrány kirobbanása, 2015 szeptembere óta 16 autómárkát vontak tüzetes vizsgálat alá – közölte hétfőn az RDW, amely egyebek között azt vizsgálja és ellenőrzi, hogy a közutakon közlekedő járművek megfelelnek-e a biztonsági és környezetvédelmi követelményeknek.

A tesztek során csak a Suzuki japán autógyártó Vitara modellje és az amerikai-olasz Fiat Chrysler által gyártott Grand Cherokee bukott meg.

A károsanyag-kibocsátását szabályozó szoftver csak a motor védelmét szolgálhatja az előírások szerint. A Suzuki és a Fiat Chryslet két terepjárójának esetében viszont az RDW szakemberei azt állapították meg, hogy a program nem a motor védelmét szolgálja, és a gyártó által közölt értékeknél lényegesen több káros anyag kibocsátását eredményezi.

Az RDW átadta a megállapításokat tartalmazó jelentést az ügyészségnek, amely vizsgálatot indított a két autógyártó ellen.

Német lapértesülések szerint a német szövetségi közlekedési minisztérium már tavaly szeptemberben jelezte az Európai Bizottságnak, hogy a Fiat Chrysler a károsanyag-kibocsátás kezelését kikapcsoló berendezést használ. A minisztérium és a szövetségi gépjármű-felügyelet által végzett vizsgálatok alapján konkrétan a kipufogógáz-visszacsatolás kikapcsolását és a nitrogénoxid-katalizátor néhány tisztító ciklus utáni leállítását kifogásolja a Fiat dízelmotorjainál.

Az amerikai környezetvédelmi hivatal januárban jelentette be, hogy vizsgálatot indított a Fiat Chrysler ellen, és megállapította, hogy a vállalat több mint százezer kocsiba épített be olyan szoftvert, amely meghamisította a károsanyag-kibocsátás mértékét, azt a látszatot keltve, mintha a kérdéses gépjárművek megfelelnének az amerikai környezetvédelmi előírásoknak.

A japán közlekedési minisztérium tavaly májusban annyit közölt, hogy a japán autógyárak közül csak a Suzuki és a Mitsubishi alkalmazott egyes modelljeinél szabálytalan módszereket az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás megállapítására.

A Suzuki Motor elismerte, hogy nem a szabályos módszerrel végezte el egyes modelljeinél a fogyasztási értékek megállapítását, de "a belső vizsgálat nem tárt fel csalást, olyat, mint amilyen például az adatok manipulálása lenne".