Így vesznek használt autót a profik
Cseppet sem lassult a használtautók adásvétele itthon, legyen az akár első magyar gazdás vagy importból származó, tutinak tűnő nyugati vétel. Kis túlzással az egymillió használtautó-kereskedő országa lettünk, rengetegen seftelnek valamilyen módon kocsikkal.
A jelenlegi előrejelzések szerint több mint 600 ezer használtautó-átírás történik majd idén az országban. Ezen felül, az importból érkező járművek száma is eléri majd a 142 ezret. A számok abszolút csúcsokat döngetnek, ezért megpróbáltunk képet alkotni arról, milyen trendek vannak, milyen jellemző ügyeskedések mennek és hogyan érdemes ma használtautót vásárolni.
A hazai piac legnagyobb szereplője eladási számokat tekintve a Das WeltAuto, idén nagyjából 7000 darab autó értékesítésével. Az ő szerepük a rendszer egészét tekintve korántsem reprezentatív, de a piacot jól ismerik, és tanácsaikra érdemes lehet odafigyelni. Nyilvánvaló, hogy ők nem a murvás, rácsos kereskedői réteget képviselik, forrásaikat elsősorban a Volkswagen-csoporton belüli márkák jelentik, amelyek fiatal autókkal töltik fel a rendszert.
Az autókölcsönző Europcar, a Porsche Lízing és a Porsche Interauto, valamint az Audi-gyár flottájából kikerülő autók adják a bekerülő autóik javarészét. Ez persze nem jelenti, hogy azonnal náluk köt ki minden kocsi. Hálózaton belül minden kereskedés licitálhat az autókra. Jellemző példa egy bérautós cégtől egy év után visszakerülő jármű. Ezek többségét egyébként nem napi szinten forgatták, hanem jellemzően egy-két ember használta őket, akinél akár fél évig volt az autó.
A nagy német konszern hátterével persze megtehetik, hogy vállalják, amit csak kevesen: egy évre, vagy 30 ezer kilométerre garanciát adnak a kocsikra. „Ezzel a garanciával aztán mindenki élni is kíván” – mondja Kossik János a dél-budai WeltAuto-kereskedés értékesítési vezetője. Szinte mindenki visszajön, hogy valamilyen szándékkal érvényesítse ezt garancia lehetőséget, ami aztán vagy sikerül, vagy nem. Van egy másik érdekes ösztönzőjük még, miszerint 7 napon belül vissza lehet vinni a kocsit, ha mégsem tetszik. A pénz nem jár vissza, ha valaki meggondolja magát, a vásárláskori áron választhat magának másik autót (vagy drágábban is, de akkor persze rá kell fizetnie). „Ilyenkor pont olyat és pont annyiért találni talán még soha sem sikerült” – mondja az értékesítési vezető.
Mindenki másképp csinálja
Ami a piaci folyamatokat illeti, a legálisan üzletelők számára szinte behozhatatlan hátrányt jelent a magyarországi 27 százalékos áfa. A külföldi licitoldalakon nettó áron beszerzett autókkal pedig azonnal megkezdődik az ügyeskedés. A piacon fellelhető belga, holland járművek többsége körbeutazza az uniót, mire a nettó árú autóból, ahogy kell, bruttósított árú termék lesz itthonra.
Egészen pitiáner módszerek működnek, például a nettó árú autó után is visszaigénylik az áfát. Ehhez egy lízingelt, céges múltú kocsi kell kiindulásnak, ezek után lehet csak áfa-visszatérítést kérni. A kocsit továbbértékesítik egy másik országba egy olyan „photoshopolt” számla kíséretében, amelyen már úgy szerepel, mintha magánembertől vették volna. Az eredeti, kiinduló országban pedig a szabályoknak megfelelőn, szépen visszaigénylik utána az áfát. A kocsi közben pedig megérkezik egy harmadik cég révén a magyar kereskedőhöz, mint „magánszemélytől származó” autó, amelyre az itteni hatóságok már simán kiadják az okmányokat.
Más módszer, de még mindig hódít a klónozás is, vagyis, amikor egy lopott autóba beütik egy hozzá teljesen hasonló, de teljesen máshol lévő autó alvázszámát, majd továbbértékesítik, elvileg tiszta papírokkal.
Ilyen ez a nepperélet
A beszerzési és eladási rutinra rátérve, egy 2014-es, fekete, 1.4-es TSI Volkswagen Jetta kerül terítékre, amelyet átvizsgálnak és beáraznak előttünk. A kocsi egyébként bankos cégautó volt, 178 ezer kilométerrel az órájában.
Első lépésként lemásolják a kocsi dokumentumait – a törzskönyv kivételével –, majd a VW gyári rendszerében ellenőrzik, valóban magyar-e az autó. Átnézik a szervizkönyv-bejegyzéseket, hogy az előírt munkák szerepelnek-e a könyvben. Ezen a ponton máris nagyon erős alkupozíció, ha kiderül, hogy túlfutott valamelyik szervizperióduson az autó. Ez akár 500-1000 kilométer esetén is jelenthet garanciavesztést, ami persze komoly árcsökkentő tényező.
Közben kívülről is szemrevételezik a járművet. Végigmegyünk a leginkább alapvető vizsgálati pontokon, külső-belső állapotfelmérésen, a festékvastagság-mérésen, menetpróbán és futómű-ellenőrzésen. (A menetpróba például elég jelképes, a telepen történik, ugyanis ki vállalná egy óvatlan csattanás következményeit.)
A Jetta egyébként nincs rossz formában, egy-két apróbb kozmetikai hibától eltekintve csak az utastér kárpitjának szennyezettsége feltűnő. (Egy bankos autóban, öltönyösként, hogy lehet ennyire koszos, foltos?) Mindemellett ez a leginkább elhanyagolható probléma, még úgy is, hogy egy kárpittisztítás majdnem 30 ezer forint lesz költségoldalon.
Hogy hogyan határozzák meg egy autó vételi és eladási árát, azt az imént is említett, egzakt árbefolyásoló tényező mellett a rutin és az évek tapasztalata dönti el. Ennél az autónál például látható, hogy a karosszéria-fényezést érintő kopásokat egy polírozással el lehet tüntetni, az első jobboldali sárvédőelemet akár javítani és fényeztetni is lehet, de erről a végén döntenek.
Hamar előkerül a használtautósok csodafegyvere, a festékrétegvastagság-mérő is. Itt 130-170 mikron közötti értékeket mér a kolléga az elemeknél. Elmondja, nem feltétlenül önmagukban érdekesek a számok, inkább arra érdemes figyelni, hogy egységes értékeket lássunk. (A Jettákat például Mexikóban fényezik, ahol kicsit vastagabban fújnak a robotok, ezért lehetnek ezek a viszonylag magas értékek.)
A belső, vázelemeken például már csak 70 mikron mérhető, ezeket már sehol nem szokás vastagon fújni, de ezek mérése is jó kiindulási pont arra vonatkozóan, hozzányúltak-e az autóhoz törés miatt. De, talán nem annyira közismert az sem, hogy ennél az autónál, üvegein ott a gyártási idő is. A két utolsó szám utal az évjáratra. Ha ezek össze-vissza vannak az üvegeknél, az legyen gyanús.
A kabinteret érintő szokásos checklisten ugyan sokan nézik a kormányt vagy a pedálgumik állapotát, de ez nagyon sokszor lehet félrevezető. Jelen esetben is nem azonnal, hanem majd az összkép alapján döntenek róla, hogy kicserélik-e őket, annak megfelelően, hogy mennyit lehet kihozni a kocsiból. Ez egy ilyen, folyamatosan mérlegelős játék.
Emelőre rakva kiderül aztán az igazság. Itt éppen az, hogy ez a Jetta elég jó formában van a futóművét, abroncsait tekintve. Ezen a ponton megint vissza kell kötni: ez egy márkaszervizben futtatott céges autó volt, ha valamit cserélni kellet, akkor azt megcsinálták. A jelenlegi állapota szerint ebben 80-100 ezer kilométer simán benne van, normális használat mellett, komolyabb elemcserék nélkül, olyan állapotban vannak az alkatrészei.
Azért ne legyenek illúzióink, egy ilyen bruttó 16 ezer forintos átvizsgálásba túl sok minden nem fér bele. Az igazán nagy rejtett aknák csak nagyon drágán szűrhetők ki. Egy átfogó kompresszió-mérést, ami a motor állapotáról már legalább adna valamilyen számottevő képet, 180 ezerért csinálnának meg itt, olcsóbban nem jön ki a matek. A sok bizonytalan tényező miatt ebben a szervizben nem is csinálnak külsős állapotfelmérést, nem lehet csak úgy beesni az utcáról egy autóval, hogy nézzék át, mert meg szeretnénk venni. Mint mondják, eléggé pórul lehet járni egy-egy ilyen esettel, éppen elég a saját beszerzéseknél esetleg előforduló aknákra ráfutni.
Na, de mennyi az annyi?
Hátra van még az autó árazása. Nyilván mindenki olcsón szeret venni, drágán eladni. Egy autókereskedő miért lenne ebben kivétel? A tapasztalat és a naprakészség itt legalább olyan fontos, mint az átvizsgálás során.
A kereskedőt a piaci trendek mellett – mostanság leginkább a dízelekre vonatkozóan – két legfontosabb információforrás segíti, az Eurotax és a Használtauto.hu. Az Eurotax-kalkulátort szinte kivétel nélkül használják, de nem árt tisztában lenni a korlátaival, mert ez a rendszer pont a trendekre nem reagál igazán naprakészen. Ezt a 2014-es 1.4 TSI VW Jettát Trendline felszereltséggel és ezzel a futásteljesítménnyel például 2,3 millióra lövi be az ő rendszerük vételi oldalról. Kereskedői oldalról az elvárt profit miatt ez a kocsi 2,79 millióra lesz kiírva, amin majd lehet valamennyit alkudozni, vagy új téli abroncsokat lehet belealkudni, vagy polírozást az árába.
Ha valaki okosan akar autót venni érdemes pár dolgot alaposan átgondolni – mondja Kossik János. A vevőknek jellemzően két fétise van: a futásteljesítmény és az évjárat. Van, aki minél fiatalabb autót akar a pénzéért, valaki meg minél kevesebbet futottat. Pedig érdemes kicsit árnyaltabban gondolkodni. Ez a Jetta például 2014-es, az ilyenek 3 millió forint felett vannak a hirdetésekben, igaz többségükben alacsonyabb futásteljesítményekkel.
Ha a keresést úgy választjuk meg inkább, hogy belevesszük még a 2012-eseket is, nagyjából hasonló kilométer-teljesítménnyel, akkor máris 2,3 millió forint környékén láthatunk autókat, miközben a két jármű lényegében ugyanaz, ugyanolyan állapotban van. Itt érdemes elgondolkodni, hogyan használjuk majd az autót. Ha – tegyük fel – ez a kocsi második autó lesz a családban, 8-10 ezer kilométeres éves futással, akkor már érdemes lehet a többet futottat megvenni olcsóbban, mert a kocsi csak utoléri majd a piaci átlagot a következő időszakban a megtett kilométereit vizsgálva. Nem egyszerű tehát a helyzet, általános recept nincsen, érdemes mindig minél több szempontot és személyes használati dolgot átgondolni.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
