A szentgotthárdi Opel-gyárban 1992. március 13-án, pénteken készült el az első hazai összeszerelésű Astra, a napokon belül 30. születésnapját ünneplő autóval a gyártó budapesti rendezvényén ismerkedtünk meg testközelből.

Sent-goat-hard. Jack Smith, a General Motors-elnök egyik budapesti beszédének papírján konkrétan ilyen fonetikus formában szerepelt a legnyugatabbra fekvő magyar város neve, ahol 1992-től 1999-ig folyt személyautó-gyártás. Akkoriban 80 835 Astra és 4 404 Vectra készült Vas megyében, majd átálltak fokozatmentes automata váltók, illetve motorok gyártására.
Utóbbiakból közel 11 millió készült az elmúlt 30 évben. Jelenleg 1,2 literes 3 hengeres turbós benzinmotorok szülőhelye a szentgotthárdi üzem, melyek többek közt a nemrégiben általunk is alaposan letesztelt vadonatúj Opel Astra L-ben is megtalálhatók.
Az első magyar Astrában azonban még nem ilyen motor található. A hófehér színű, fényezetlen lökhárítós Astra F elejében egy 1,6 literes 4 hengeres szívómotor kapott helyet, melynek 75 lóerős teljesítménye, illetve 125 Nm-es nyomatéka egy ötfokozatú kéziváltón keresztül érkezik meg az első kerekekre.


Míg az aktuális Astrát minimum 16 colos kerekekkel szerelik, addig az első régi Astra felnijein még 175/70 R13-as gumik feszülnek.
A történelmi Astrának sem a külsején, sem a belsején nem érződik a kor, ami nem is csoda, mert legyártását követően azonnal a Közlekedési Múzeumba került. Mivel az új múzeum egyelőre még nem készült el, az autó jelenleg egy ideiglenes raktárban állomásozik, és onnan sem önerőből jutott el a mai budapesti rendezvényre.


A kocsit legutóbb 10 éve indították be, és a műszerfal tanúsága szerint eddig mindössze 878 kilométert hagyott maga mögött.

A gyártósorról maga Antall József hajtott le az első Astrával. A rendszerváltás utáni első miniszterelnök alapvetően kerülte az öncélú szerepléseket, de az első hazai gyártású Opellel kifejezetten ő maga szerette volna megtenni az első métereket.
Antall akkoriban már jó ideje nem vezetett, és hogy még véletlenül se okozhasson gondot leállni a gyártósorról a kéziváltós autóval, előtte még egy a német gyártásból származó Astrán gyakorolt az otthonánál.

"Ezzel a beruházással a General Motors és az Opel a legmodernebb ipari kultúrát hozta el Magyarországra" – mondta 30 évvel ezelőtt a miniszterelnök. Az első Astra a politikai és gazdasági változások szimbóluma lett, hiszen a KGST időkben a többi szocialista országtól eltérően nálunk nem zajlott személyautó-gyártás.
Mint megtudtuk, a magyar Opel-gyárban mind a mai napig több mint százan dolgoznak olyanok, akik már 1992-ben is ott voltak az első Astra születésénél. Az első évben közel 10 ezer autó hagyta el a gyártósort, a szentgotthárdi autók túlnyomó többsége Magyarországon került forgalomba, kis részüket Olaszországba exportálták.
Az olasz kereskedők és vásárlók szerették a tőlünk érkezett kocsikat, mert azok minőségét az egyéb országokban készült autókénál jobbnak tartották.


Sokan talán még emlékeznek az Astra rendőrautókra, melyekből egész konkrétan 938 példány készült. Ezek a kocsik száz ponton tértek el a normál társaiktól és az Opel kulcsrakészen, teljesen felszerelt és átalakított állapotában adta át őket a hatóságoknak.
43 darab versenyautó is napvilágot látott a Cserkúti–Dancsó-páros tervei alapján. Az Astra Kupa nagy sikert aratott, és a sportosra hangolt 100 lóerős egyenautók olyan jól sikerültek, hogy néhány közülük mind a mai napig részt vesz rallycross versenyeken.

1993. szeptember 12. és 29. között egy Astrával 40 075 kilométert tettek meg 373 óra 2 perc alatt a Rábaringen, László István és Ujházi László ezzel az egyenlítőnyi távval a Guiness Rekordok Könyvébe is bekerült.
És hogy mennyibe került 30 évvel ezelőtt egy Opel Astra? Nos az alapmodell árcéduláján 995 000 forintos összeg volt olvasható.
Ehhez képest a új Astra jelenleg 7,4 millió forinton nyit 110 lóerővel, a 180 lóerős zöld rendszámos plugin hibrid változatért pedig alaphangon 12,5 millió forintot kérnek el.









Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.