Gorbacsov szerint az USA arrogáns
Az Egyesült Államok arrogánsan viselkedett a hidegháborút követően - jelentette ki Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke, korábbi kommunista pártfőtitkár.
Az Egyesült Államok arrogánsan viselkedett a hidegháborút követően - jelentette ki Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke, korábbi kommunista pártfőtitkár.
Felülről kezdeményezett forradalommal próbálta meg megmenteni a Szovjetuniót az 1985-ben hatalomra került Mihail Gorbacsov, ám nagyon hamar kiderült, hogy a 15 köztársaságból álló szövetség bukásra van ítélve. Az Oroszországban bűnbakká tett Gorbacsov is hibázott, ám a nemzetközi gazdasági környezet is beütött néhány szöget a „gonosz birodalmának” koporsójába. A végeredmény az lett, hogy 1991. december 8-án Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország képviselői aláírták a Szovjetunió megszűnéséről szóló megállapodást.
Tovább rontja a Nyugat és Oroszország viszonyát a hónapok óta tartó nemzetközi gázhiány és a vele járó látványos áremelkedés ügye. Míg a Szovjetunió nem élt az energiafegyverrel, Oroszország nem először használja zsarolásra a gázszállításokat.
A szabadságharcnak november 4-én vetettek véget a szovjet tankok 1956-ban. A nemzeti gyásznapon az áldozatokra emlékeznek.
Október 23-án és Marine Le Pen látogatásakor is azt ecsetelte Orbán Viktor, hogy a szovjethez hasonló ideológiai elnyomásban élünk az Európai Unió miatt. A valóságban csak a magyar politikai elit él abban.
89 éves korában meghalt Igor Kirillov, a legismertebb szovjet bemondó és hírolvasó. 30 évvel élte túl a 15 tagköztársaságból álló államszövetség 1991-es széthullását.
1946. október 5-én halt meg egy moszkvai börtönkórházban az egyik legnagyobb tekintélyű magyar kormányfő, gróf Bethlen István. Ellensége volt a demokráciának is, a diktatúrának is, de mindenkivel kész volt összefogni, ha azzal vélte szolgálni a nemzet vélt érdekét, melynek minden egyetemes értéket alárendelt. Hitt a folytathatatlan folytathatóságában, a lehetetlen lehetőségében.
Csak a Szovjetunió összeomlásakor derült ki, hogy 1979-ben egy szverdlovszki katonai laborból szabadultak ki a több tucat ember halálát okozó lépfene-, másik nevén anthrax-baktériumok. Meglehet, hogy a Covid-járványt okozó vírus valódi történetének felgöngyölítéséhez is még évek kellenek.
A volt szovjet elnök szerint meg kell tanulni a leckét.
Sokkal inkább az 1991-es puccskísérlet, illetve Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország vezetőinek összesküvése - érvel a 90 éves Mihail Gorbacsov, aki a Russia in Global Affairs című szaklapban fejtette ki a nézeteit.
Nem is a Rosenberg-házaspár árulta el az amerikai atomtitkot – állítja egy új életrajzi könyv. Korábban a pár gyerekei Obama elnöktől hiába kérték, hogy segítsen elégtételt szolgáltatni anyjuknak, most Bidenbe vetik bizalmukat.
Egy lapon sem lehet emlegetni őket beszédben, nyilvánosan bemutaott művekben, az interneten és persze a teljes médiában.
A szocialista hiánygazdaságban a szovjet Fiat-klónt tömegek jegyezték elő, ami még inkább felhajtotta a kínálat sokszorosára rúgó keresletet.
Oroszország elnöke jellegzetes birodalmi problémákat lát az USA körül.
Az Egyesült Államok és a Szovejtunió közti hidegháborús versengés minden bizonnyal legfurcsább eleme a Kola-félszigeten fúrt hatalmas lyuk volt.
Archív dokumentumokból most az derül ki, hogy a zsűri aggódott az íróért.
A szovjet hadsereg 1989-es afganisztáni kivonulása után az ázsiai állam tartós káoszba és belháborúba süllyedt, s aligha lesz ez másképp szeptember után, amikor az utolsó nyugati katonák is elhagyják az országot. A kivonulás nyertesei a tálibok lehetnek, a legnagyobb vesztesek pedig a nők és a kisebbségek lesznek, akiknek jogait korlátozni fogják a fanatikus vallási mozgalom támogatói. A szomszédos államoknak is van mitől tartaniuk.
1961. április 12-én a Szovjetunióból indították útjára a világ első embert szállító űrhajóját, a Vosztok-1-et, fedélzetén Jurij Gagarinnal repülő őrnaggyal, aki összesen 108 percet töltött odafenn. Ezzel egyúttal a nagy kérdés is eldőlt, hogy vajon ki küld először embert az űrbe, a szovjetek vagy az amerikaiak. Az USA válasza persze nem maradt el.
A második világháború után a Szovjetunióba hurcolt hadifoglyok több mint 10 millió adata között kell rendet tenniük a Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársainak.
Lehetnek benne elírások, félrefordítások, ellentmondásos információk, ám már megtekinthető a Magyar Nemzeti Levéltár honlapjára felkerült, 682 ezer kartonból álló hiánypótló gyűjtemény, amely a még élő elhurcoltak, az utódok és a történészek számára egyaránt fontos lehet.
A későbbi leminősítésre utaló döntést három év stabilitás után hozta meg a hitelminősítő, amely a kormányzati lépésekkel indokolta a változtatást.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.