Az Európát benépesítő emberek 37 ezer évvel ezelőtt a kontinens apró részén, a mai Belgium területén húzták meg magukat, és innen népesítették be a földrészt.

A kutatásra az ad lehetőséget, hogy az elmúlt hat évben lehetővé vált ősi csontokból is DNS-minta izolálása, magyarázta David Reich, a Harvard Medical School kutatója a Euronews híre szerint. Összesen 51 mintát elemeztek olyan emberi leletekből, amelyek 7000 évnél régebbiek. A legősibb csont 45 ezer éves volt, amikor a modern ember megjelent Európában és kiszorította a neandervölgyieket.

A DNS-elemzések alapján a teljes emberi populáció a jelek szerint egyetlen régióban élt 37 ezer éve, méghozzá a mai Belgium területén. Ezeket az "eredeti embereket" egymást követő migrációs hullámok szórták szét a kontinensen – ezeket klímaváltozások váltották ki.

A Nature magazinban megjelent kutatás szerint három jelentős migrációs hullám volt Európában a jégkorszak visszahúzódása alatt. A lehűlés 35 ezer éve érte első csúcspontját, és 19 ezer éve a másodikat. A hideg 12 ezer éve ért véget. A migrációs hullámok minden alkalommal délről indultak északnak. Az első Spanyolországból (19 ezer éve), a másik kettő (14, illetve 5 ezer éve) a mai Görögországból és Törökországból indult. Minden ilyen hullám újrarendezte a kontinensen élő törzsek addigi életterét.