Hercsel Adél
Hercsel Adél
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Étkezési céllal rovarokat forgalmazni ma Magyarországon lényegében törvényen kívüli tevékenységnek számít, a tudományos kutatások előremutató eredményei, a robbanásszerűen fejlődő nemzetközi piac, és a csillapíthatatlan gasztronómiai érdeklődés viszont hamar elsöpörheti a tiltást. Arról nem is beszélve, hogy rovart fogyasztani nem csupán egészséges és fogyókúrás, hanem környezetkímélő is. Pintér Richárd, a rovarevés úttörő hazai kutatója mesélt a lisztkukacok és a gyászbogárlárvák gasztronómiai karrierjéről.

„Egyszer, mikor az egyetem folyosóján végigsétáltam egy tálca meleg sütivel, az egyik kolléga egyből lecsapott rá, hogy milyen jó az illata, megkóstolhatja-e. Persze nem kicsit borult ki, miután elárultam neki, hogy lisztkukac liszttel készült linzerkarikát evett, és a tanszéken

azóta senki sem meri gyanakvás, és előzetes kikérdezés nélkül megkóstolni, amit készítettem”

– meséli Pintér Richárd élelmiszermérnök, aki doktori kutatása részeként egyelőre az alaprecepteket variálja, mert kíváncsi, hogy az egyszerű gyúrt és omlós tészta, illetve egy hagyományos húskészítmény hogyan viselkedik, amennyiben rovarliszttel készítik el. Bár eddig nem próbálta megsütni, Richárd abszolút el tud képzelni egy leendő

rovaros országtortát is,

amiben nemcsak a piskóta, hanem a krémek is rovartermékek hozzáadásával készülnek.

©

A konyhaművészeti lelkesedés pedig nem véletlen: a Szent István Egyetem kutatója 2009-ben eredetileg sütőcukrász technikusként végzett Szombathelyen, ám maga a szakma olyannyira tetszett neki, hogy az Élelmiszertudományi Kar BA, majd MA-képzését is elvégezte. „Ötödév végefelé, épp a metrón olvasgattam a telefonomon, amikor belefutottam egy rovarevésről szóló cikkbe. Abszolút fellelkesültem, de elsőre elutasították a rovaros doktori kutatási tervemet, mondván, túl nagy fába vágtam a fejszémet, mert itthon ilyen szinten még senki sem foglalkozott a kutatási területtel” – magyarázza Pintér, aki végül nem adta fel, és másodjára, jóval precízebb kutatási tervének köszönhetően, a professzorok már nem tudtak nem bizalmat szavazni neki.

A fiatal tudós immár másfél éve kutatja az entomofágiát, vagyis a rovareredetű alapanyagok felhasználhatóságát a takarmányozásban és az élelmiszeriparban. Richárd kísérleti alanyait az egyik újbudai, campus környéki kisállat-takarmányozó cégtől szerzi be, ahol, mint mondja, szépen tartják a bogarakat. A rovarokat pedig főként funkcionális szempontok alapján választja ki, mert a tücsökkel ellentétben a lisztkukaclárva nem ugrik ki, nem is repül, cserébe vidáman elvan a dobozában. Kezdetben maga Richárd termesztette a kukacokat a polcán, a laborban, mert kíváncsi volt, hogyan fejlődnek, de a szag miatt annyi szúrós tekintetett kapott a kollégáktól, hogy végül felhagyott a tevékenységgel.

©

Undor első kóstolásig

Amikor elropogtatta élete első szárított lisztkukacát, Pintérből is előtört a viszolygás, ám a kutató ma már ott tart, hogy szívesen fogyaszt rovart, sőt mindenkit arra buzdít, hogy bátran kísérletezzen különféle rovartermékekkel.

Hamar rájöttem, hogy nincs semmi különös a rovarevésben, nem produkálok tőle testi tüneteket, lényegében magamon végeztem emberkísérletet

– idézi fel Richárd, aki tisztában van vele, hogy kezdetben mindenki furcsa, rossz ízre, egy odvas, pudvás dologra számít, majd jön a meglepetés. „A teljes elutasítás és a tiltakozás az esetek 99 százalékában egészen addig tart, míg az entomofágia előnyös tulajdonságait bemutatva, nem sikerül kedvet csinálnom a kóstoláshoz. Például amikor a legutóbbi Bug Banquett-ünkön ugyanúgy fűszerezett sima fasírtot, illetve tücsökliszteset készítettem, egyértelműen azt a visszajelzést kaptam, hogy az utóbbi a finomabb.”

(A hvg.hu munkatársa, a február végén, Richárd és kollégái által megrendezett I.Magyar Rovaripari Konferencián például így küzdötte le undorát, és számolt be arról, milyen élmény volt az első rovarkóstolás.)

©

Pintér Richárd azt is hozzáteszi, hogy ő leginkább a tradíció hiányában látja az undor okát, hiszen a mi kultúránktól igencsak idegen, ahogy az ázsiai piacokon nyílt lángon, egészben sütik a szöcskét, a skorpiót meg a sáskát, majd egy hurkapálcára tűzve elrágcsálják. Az élelmiszermérnök szerint a rovarfogyasztás máig ott maradt meg, ahol a klíma alkalmas a rovarok folyamatos gyűjtésére és tenyésztésére. Amikor az emberiség elkezdte benépesíteni a Földet, és északabbra, a hidegebb égtájak felé indult, a rovarfarmok fenntartásánál az évszakoktól függetlenül tenyészthető melegvérű állatok karámba zárása jóval egyszerűbbnek bizonyult.

„Érdekes tendencia, hogy – bár folyamatosan zajlik a vita, hogy mi számít állatnak és állati szenvedésnek –, az entovegán irányzat kezd egyre határozottabb körvonalakat ölteni. Ez pedig nem véletlen, mert a hagyományos horizontális növénytermesztéssel szemben a rovarok polcrendszerben méltó körülmények közt tenyészthetők, akár egy tízemeletes házat is végig lehet pakolni rovarokkal a különböző szinteken, és máris nem vesszük el az értékes földterületet, akár a lakosságtól, akár a tenyészthető állatoktól. Ráadásul a hagyományos állattenyésztéssel szemben a rovaroknak jóval kevesebb helyre és ivóvízre van szükségük, és elélnek szerves ipari melléktermékeken, sőt, a károsanyag kibocsájtásuk is jóval alacsonyabb, mint egy hagyományos vágóállatnak” – sorolja a szakember az előnyöket.

Rovart a rovargyárból

A rovaripar ma már ott tart, hogy az utóbbi időben az amerikai és az európai boltok polcain is megjelentek az emberi fogyasztásra alkalmas termékek: az energiaszelettől a száraztésztán és a snack falatokon át egészen a teafilterig, a rovarok jóformán mindenhova be tudtak épülni. Pintér Richárd testépítő barátainak például rendre azt tanácsolja, hogy rendeljenek külföldről tücsök-energiaszeletet, mert a rovarok nem csupán magas fehérjetartalommal bírnak, tele vannak értékes rostokkal, illetve telítetlen zsírsavakkal, akárcsak értékes vitaminokkal és ásványianyagokkal. Egyes kutatók egyenesen azt állítják, hogy aminosav összetételükben a rovarok olyanok, mint a marha, zsírsavak tekintetében pedig, mint a halak. Tehát a rovarfogyasztás nem csupán egészséges, egyben fogyókúrás is.

©

„Nekünk is van egy induló startupunk, amely lisztkukac-feldolgozással foglalkozik, és az benne az egyedülálló, hogy mi kitincsökkentett rovarlisztet állítunk elő vegyszermentesen, ami egyelőre kvázi ismeretlen fogalom az egyre bővülő piacon. Ma még a rovart mindenki más egy az egyben dolgozza fel, darálja le, és adja el. Az a jövő zenéje, hogy mely alapanyag az, amely ideális lesz. Mi azért hiszünk a kitincsökkentett lisztben, mert a rovarok külső váza, amely leginkább rostként értelmezhető, egyrészt hátrányt jelenthet a technológiai folyamatokban, másrészt az arra érzékenyeknél, allergizáló hatást válhat ki. Szóval, aki rosszul van a ráktól, és a tenger gyümölcseitől, az leginkább csak a mi lisztünkkel próbálkozzon” – figyelmeztet Pintér Richárd.

Mindeközben az egyetemen zajlik más rendhagyó termékfejlesztés is: Pintér egyik szakdolgozója például a kellemesebb íz érdekében épp rovaros májkrémet próbál előállítani, mégpedig úgy, hogy a bolti májkrémekben állományjavításra használt iparnövényt, a szóját gyászbogár-, illetve lisztkukaclárvával cseréli ki. Ettől függetlenül Pintérnek és kutatótársainak nincsenek illúzióik: a rovaros termékek elfogadottsága nem egyik napról a másikra fog megugrani. A „nem látható vonal”, az iparitakarmány-üzlet viszont jó bevezető lehet, mert egy szárnyasnak a rovar sokkal organikusabb tápláléka, mint ma a legtöbbjükkel etetett kukorica vagy szója, és az sem utolsó szempont, hogy rovarkoszttal valószínűleg jóval természetközelibb állathúsíz-jegyeket takaró hús alakítható ki.

©

Támogatott, tűrt és tiltott rovarok

A rengeteg előny és pozitív tulajdonság ellenére azonban akadnak szépséghibák a történetben, kezdve azzal, hogy egyelőre aranyárban mérik a rovartermékeket. Bár Pintér Richárd szerint a hagyományos vágóállatokhoz képest a rovarok termesztése jóval gazdaságosabb, mert adott mennyiségből sokkal több értékes fehérjét és zsírsavat lehet előállítani, a konkurencia hiánya és az étkezésre kínált rovarok egzotikus újdonságjellege miatt, a termelők és a forgalmazók egyelőre önkényesen szabják az árakat. Ezzel együtt az sem egyértelmű, hogy az adott országban legális-e egyáltalán az ehetőrovar-forgalom.

©

„Például Közép-Amerikában, Thaiföldön, az Egyenlítő környékén és Afrikában, ahol mindig is bevett szokás volt a rovarfogyasztás, ott nincs, és nem is igénylik a szabályozást. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia pedig, ha nagyon leegyszerűsítem, a dolgot lényegében elintézte egy közleménnyel: megvizsgáltuk a rovarokat, máshol is fogyasztják, itt is lehet. Persze szigorú hatósági szabályok a rovartermesztésre és -fogalmazásra náluk is vonatkoznak. Az Európai Unió viszont már keményebb dió, mert a Novel Food törvény értelmében, ha valaminek nem volt bizonyítható fogyasztási kultúrája 1997 előtt, akkor az adott élelmiszer biztonságosságát különböző leírásokkal kell alátámasztani. Azonban egyes tagországok, mint például Finnország a 2111 ehető rovarfaj közül háromról kijelentették, hogy ők mindig is fogyasztották ezeket, ezért nem kérnek engedélyt. Magyarországon úgy szól a fáma, hogy rovart értékesíteni élelmiszeripari céllal teljesen illegális” – magyarázza Pintér Richárd, de végül hozzáfűzi: már nem sokáig.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Jó hír: érkezik a kétkijelzős mobil olcsóbb változata

Jó hír: érkezik a kétkijelzős mobil olcsóbb változata

Budapest az európai sportfőváros, el is megy rá 200 millió forint

Budapest az európai sportfőváros, el is megy rá 200 millió forint

Eddig ismeretlen felvétel arról, hogyan rángatták végig Hadházyt a zárt MTVA-folyosón

Eddig ismeretlen felvétel arról, hogyan rángatták végig Hadházyt a zárt MTVA-folyosón

A Néprajzi Múzeum után az Új Nemzeti Galéria építési engedélyét is elkaszálta a bíróság

A Néprajzi Múzeum után az Új Nemzeti Galéria építési engedélyét is elkaszálta a bíróság

Börtön is járhat a himnusz iránti tiszteletlenségért Hongkongban

Börtön is járhat a himnusz iránti tiszteletlenségért Hongkongban

Sokkal könnyebb lesz a földhivatali ügyintézés, ha valóra válik a kormány terve

Sokkal könnyebb lesz a földhivatali ügyintézés, ha valóra válik a kormány terve