Időnként érdemes áttekinteni az MTA alá tartozó Nyelvtudományi Intézet honlapját, ahol arról tájékozódhat az állampolgár, milyen új nevek lettek anyakönyveztethetők.

Az Index gyűjtése szerint a már elfogadott, vagyis a rostán átment nevek közé tavaly bekerült például a Naszír, a Romed, a Lenor, a Mordeháj, a Lior és Manaén is, de az olyanok is, mint Fineás, Emerina, Estike, Hürrem, Brianna, Bjárke, valamint Árav.

Egy ennél fokkal érdekesebb lehet a névválasztásra vonatkozó folyamat, amelyet minden esetben a szülőknek kell kezdeményezniük. Az eljárás során egy kérelmet kell kitölteniük és leadniuk az anyakönyvvezetőnél vagy a Miniszterelnökségen. A névkérelmet utóbbiak küldik tovább az intézethez.

Az, hogy mely nevek lesznek végül anyakönyveztethetők, sok mindentől függ. A túlzott becézésekkel nem érdemes próbálkozni, ahogy olyan szavakkal sem, amelyek egyértelműen hátrányosak a viselőjére nézve.

A márkanevek, művésznevek és családnevek sem támogatottak. A választások környékén valaki például Fidesznek akarta volna nevezni a kislányát, de a Nyelvtudományi Intézet megakadályozta azt, arra hivatkozva, hogy márkanevet nem adhat valaki a születendő gyermeknek.

Fontos tudni, hogy a nálunk anyakönyveztetett gyerekek nevét minden esetben magyar helyesírással és betűkészlettel fogják írni, így a Ginger kizárólag Dzsindzser formában viselhető. "Itt arról sem érdemes elfelejtkezni, hogy külföldön különösen nehéz lesz megértetni bárkivel például az utóbbi nevek magyaros írását" – jegyzi meg a portál.

Ennek ellenére igen széles már a skála, már ami az adható neveket illeti. 2020-tól választható férfinév lett például a Parker, az Emett és Terenc is. A nőknél szintén bővült a lista, a következők adhatók: Lupitá, Annaszofi, illetve Annasára.