szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nikki Haley-nek van jelenleg a legtöbb esélye arra, hogy Donald Trump helyett ő legyen a republikánusok elnökjelöltje a 2024-es választásokon.

Nem sikerült a rabszolgaságot megemlítenie a polgárháborúhoz vezető okok között Trump republikánus kihívójának, Nikki Haley-nek, amikor egy kampányrendezvényen megkérdezték tőle, hogy szerinte mi volt az 1861 és 1865 között vívott észak-amerikai polgárháború kiváltó oka.

 

Haley ehelyett arról kezdett el beszélni, hogy a polgárháború szerinte a kormányzat jellegével kapcsolatos, illetve a szabadságjogokhoz fűződő viták miatt robbant ki, majd gyorsan visszadobta a labdát és megkérdezte a választótól, hogy szerinte miért robbant ki a háború. A kérdező erre előbb azt mondta, hogy nem ő akar elnök lenni, majd kifejtette, hogy egészen elképesztőnek tartja, hogy 2023-ban lehet úgy is válaszolni erre a kérdésre, hogy az ember nem mondja ki a rabszolgatartás szót.

Haley erre némiképp pikírten ennyit mondott: "Mégis mit akar, mit mondjak a rabszolgatartásról?! Következő kérdést.”

A történtekből természetesen botrány lett, Joe Biden nem is habozott kihasználni a helyzetet és azonnal posztolta is, hogy a rabszolgatartás miatt robbant ki a polgárháború.

Felmerülhet azonban a kérdés, hogy egy több mint 160 éve kitört háborúnak miféle kapcsolódása lehet a jelenhez? Az amerikai polgárháború az Egyesült Államok történetének egyik legfontosabb eseménye, valójában az egységes amerikai nemzet, vagy legalábbis az egységes amerikai nemzet mítoszának születési folyamataként is tekinthetünk rá.

A háborút megelőzően két társadalom élt ugyanazon országban, a legegyszerűbben talán úgy lehet ezt a kettőt bemutatni, ha azt mondjuk, hogy míg az északi társadalmat a munkaerő szabad áramlása és a jelentős ipari tevékenység jellemezte, addig a déli társadalom alapját a rabszolgatartáson alapuló ültetvényes mezőgazdaság alkotta. A két dudás pedig nem tudott megférni egy országban, mivel az eltérő társadalomszervezési és gazdasági modelleknek természetesen politikai következményei lettek, így ha déli többség volt a törvényhozásban, az a déli életmód terjedésének kedvezett, ha pedig északi, akkor vice versa. Ebből pedig törvényszerűen következett a kenyértörés, majd a négy évig tartó polgárháború.

 

2017-ben Amerika ENSZ-nagykövete lett, pedig beszólt Trumpnak, most pedig párbajra hívja

Nikki Haley bejelentette, hogy elindul a republikánusok elnökjelöltségéért Donald Trumppal szemben. A politikust a HVG 2017. május 3-i számában mutatta be a Kontúr rovatban. Ezt a cikket közöljük most újra, Haley bejelentése alkalmából.

A történet szempontjából egyébként Haleynek igaza volt, amikor arról beszélt, hogy a kormányzat jellege, illetve a szabadságjogok álltak a polgárháború kitörése mögött, csak nem fejtette ki a valóság minden szeletét. Ugyanis a kérdés az volt, már ha a kormányzat jellege felől közelítjük meg, hogy a szövetségi kormányzatnak joga van-e eldönteni egy államról, hogy rabszolgatartó legyen-e vagy sem, ha pedig a szabadságjogok oldaláról nézzük meg, akkor az a kérdés, hogy az egyes tagállamok szuverenitásának része-e a rabszolgatartás intézménye. Szóval Nikki Haley ha gyorsan le akarta volna tudni a kérdést, akkor egyetlen szóval is megválaszolhatta volna, csakhogy mégis inkább megpróbálta körbeírni azt.

Hogy miért? Azért mert a mai napig meglévő déli identitásnak része a polgárháború elvesztését követően szárba szökkent Lost Cause (Veszett ügy) narratíva. Eszerint a polgárháború nem a rabszolgatartás miatt robbant ki, hanem az egyes államok szuverenitásának határaival kapcsolatos vita okán, majd az indusztriális nagyhatalom Észak a puszta erőfölényével agyonnyomta az értékei védelmében hősiesen síkra szálló, majd törvényszerűen elbukni kénytelen Délt. Márpedig egy ilyen hőskölteményben viszonylag rosszul mutat az anyagias ragaszkodás a rabszolgákhoz, így erről szeretnek elfeledkezni, holott az egyes konföderációs államok elszakadást kimondó proklamációi közül többen is megnevezik a rabszolgatartás védelmét, mint az elszakadást kiváltó okot.

Haley ráadásul a konföderáció egykori szívének, Dél-Karolina államnak volt a kormányzója, ahol lényegében kitört a polgárháború, hiszen az állam egyik nagyvárosának, Charlestonnak a kikötőjét vigyázta a Sumter-erőd, ahol az első harcok kitörtek 1861 tavaszán.

A kampányrendezvény azonban az északi New Hampshire-ben történt, ahol egy déli állam volt kormányzójaként könnyen bele lehet szaladni ebbe a kérdésbe. Ugyanakkor Haleynek arra is figyelnie kellett, hogy ne vadítsa el magától a Lost Cause-hívő trumpistákat, mert akkor ugrottak az elnökjelölti esélyei, pedig az utóbbi időben egyre nőtt a támogatottsága, ezt igazolja az is, hogy Trump mostanság már nem tyúkeszűként hivatkozik rá, hanem bedobta, hogy esetleg lehetne az alelnöke.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!