A Netflix sokféleséget pajzsra emelő sorozatáról, az A Bridgerton családról nemrég jelent meg egy cikk a Forbes angol nyelvű internetes oldalán, amely a harmadik évad két főszereplőjének a testsúlya felől közelítette meg a produkció értékelését. Azt pedzegették: a világ még mindig nem áll készen arra, hogy két különböző testalkatú ember szerelmes egymásra találását lássa a képernyőn.

A Nicola Coughlan és Luke Newton alakította fiktív karakterek, Penelope Featherington és Colin Bridgerton kapcsolatáról van szó, a cikkhez csatolt névjegyben a testkép- és a testsúlyalapú diszkrimináció szakértőjeként bemutatott szerző, Virgie Tovar ehhez a „vegyes súlycsoportú románc” (mixed-weight romance) kifejezést használta. Nem kellett volna – legalábbis a kommentelők szerint, akik darabokra szedték emiatt.

A szerző abból indul ki, hogy a Bridgerton harmadik évadának cselekménye „szembement a romantikus cselekményszálak konvencióival”, mégpedig azért, mert Nicola „nagyobb”, mint Luke. Ez magas labdának bizonyult, sokan meg is jegyezték, hogy nem lenne téma, ha a szerelmes pár férfi tagja esne a „nagyobb” kategóriába, mások pedig eleve megkérdőjelezték, hogy miért kellett egyáltalán behozni a súlykérdést. Megint mások emlékeztettek arra, hogy „vegyes súlycsoportú” kapcsolatok már régóta a képernyőn vannak, és úgy tűnik, csak akkor van gond, ha a nő a súlyosabb.

A Forbes cikke egyébként arra fut ki, hogy végre itt egy televíziós produkció, amelyben egy, a vékony testideáltól eltérő alkatú nő nem gúny és megvetés tárgya, és hogy mennyire fontos, hogy a filmek és sorozatok az ilyen testalkatú emberek boldogságát is megmutassák.