Pontosan meghatározható, mennyire öregedett meg testünk, és ehhez elég néhány viszonylag egyszerű tornagyakorlatot elvégezni – vonták le a következtetést annak a tanulmánynak a készítői, amely az öregedés, valamint a testi erő és egyensúlyérzék közötti összefüggést vizsgálta. Eredményeikről az Iflscience adott hírt. 

A kutatók 40 embert vizsgáltak meg, akik mind betöltötték az 50. életévüket: megnézték, milyen erősen képesek kapaszkodni a kezükkel, mennyire erős a térdük, és különböző gyakorlatokat végeztettek velük: két lábon állás nyitott és csukott szemmel, járás, fél lábon állás mindkét lábon külön-külön, figyelve az egyensúlyra.

Arra jutottak, hogy míg a járást érdemben nem befolyásolja az életkor, ám az erőt és az egyensúlyérzéket annál inkább, nemtől függetlenül.

Leginkább a fél lábon állás képességében ütközött ki a kor.

Kimutatták, hogy a fél lábon egyensúlyozás időtartama a gyengébb oldal esetén évtizedenként 2,2 másodperccel, az erősebb oldal esetén évtizedenként 1,7 másodperccel csökken. 

A két lábon állás esetén azt nézték, hogy mennyi idő után kezd ingadozni az illető. Itt az derült ki, hogy nyitott szemmel állva évtizedenként 6,3 százalékkal, míg csukott szemmel 10,4 százalékkal nőtt az ingadozás mértéke.

Bár a mintavétel mennyisége – 40 fő – meglehetősen csekély volt, ráadásul viszonylag szűk volt a vizsgált emberek életkorbeli különbsége is, így messzemenő következtetéseket nehéz levonni. De a vizsgálat mégis jól rávilágít, hogy az izomzat leépülése hogyan befolyásolja az idősödő test egyes funkcióit. 

Az izomtömeg és az izomerő csökkenését szarkopéniának nevezik, ez a kóros tünet leginkább az idősebbek, különösen a krónikus betegségekben szenvedők esetében jelentkezik. Becslések szerint a 60-70 évesek 5-13 százalékát érinti, kockázata pedig abban rejlik, hogy az érintettek gyakrabban eshetnek el, és törhetik össze magukat, és ez könnyen még súlyosabb szövődményekkel járhat.