Balla István
Balla István
Tetszett a cikk?

Egy hétig lehet véleményezni a Belügyminisztérium rendeletét, de nem kétséges annak bevezetése.

„A köznevelési államtitkárság több olyan lehetőséget vizsgál, amelyek a tanulóknak egyértelművé teszik, hogy az országos kompetenciamérés tesztjeinek kitöltése nem felesleges elfoglaltság” – válaszolta még januárban a HVG kérdésére a Belügyminisztérium (BM), amikor rákérdeztünk, tényleg azt tervezik-e, hogy osztályozni fogják, illetve a középiskolai felvételi eredményekbe beszámítják a teljesen más céllal kidolgozott országos kompetenciamérést. Akkor még hozzátették, hogy döntés nem történt.

Azóta viszont, úgy tűnik, gyorsan megszületett a döntés, meg is jelent az a rendelettervezet, ami pontosan leírja az intézkedést. Ezt február 26-ig (mindössze egy hétig!) ugyan még lehet véleményezni, de nem kétséges, hogy így vezetik be a változtatást.  

A rendeletben az olvasható, annak célja, hogy „növelje a kompetenciamérés jelentőségét a tanulók körében, ösztönözve őket arra, hogy maximális figyelmet és erőfeszítést fordítsanak a teszt kitöltésére”.

Bernd Weissbrod / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP

Ennek érdekében „a mérésen nyújtott teljesítményt emelt szintű osztályzatokkal díjazzák, illetve annak eredménye bele fog számítani a középfokú felvételin elérhető pontszámokba”.

Az érdemjegy „az év végi osztályzat megállapítása során két érdemjegynek számít. Az országos mérés során a tanuló által elért képességszint érdemjegyre történő átszámítását egy, az Oktatási Hivatal honlapján szereplő útmutató alapján kell majd megállapítani”. Ezt egyelőre nem találtuk.

A kompetenciamérést egyáltalán nem a diákok értékelésére találták ki

Mint Pongrácz László, a mérés egyik atyja már évekkel ezelőtt elmagyarázta lapunknak, az OKM elsősorban az iskoláknak szeretne külső, objektív és nyilvános képet adni úgy, hogy az eredmények összehasonlíthatók legyenek más iskolákéval. „Ez segíti hozzá az intézményeket ahhoz, hogy az iskola elhelyezze saját magát a köznevelés térképén.”

Lannert Judit oktatáskutató is hasonlóan nyilatkozott, amikor hangsúlyozta: az OKM „a pedagógusnak, iskoláknak ad visszajelzést, hogy jó irányba haladnak-e a tanulási és tanítási folyamatok. Az osztályzattal éppen ezért magát értékelheti leginkább, nem a tanulót”.

Röviden: a mérés nem a pedagógusokat és nem a diákokat méri, hanem az iskolákat.

A Szülői Hang nyílt levélben fejtette ki pár hete, hogy a kompetenciamérések érdemjeggyel történő esetleges értékelése és a felvételibe való beszámítása alkalmas lehetnek például a gimnáziumi helyek szűkítésére is. „Amennyiben a kompetenciamérésből felvételi tesztet csinálnak, erre a tanulókat külön fel kell készíteni, így pont az várható, ami az írásbeli felvételin: a tehetősebb, szerencsésebb családok külön tanfolyamokkal fogják segíteni a gyerekeiket, a kevésbé tehetősek, kevésbé szerencsések pedig hátrányba kerülnek” – írták.

Fazekas István

Mint korábbi cikkünkben bővebben körüljártuk, az eredetileg 2001-ben indult, azóta folyamatosan továbbfejlesztett, hazai és nemzetközi viszonylatban is sokáig innovatívnak számító Országos kompetenciamérést (OKM-et) épp a Pintér-tárca alakította át és tette szinte használhatatlanná. Kiterjesztette ugyanis a 4. évfolyamtól a 11. évfolyamig minden tanulóra (korábban csak a 6., 8., 10. évfolyam volt érintett), akik ráadásul már nemcsak kettő, hanem akár hat tárgyból is tesztet írnak.

Mindez alig megoldható logisztikai problémát okoz az iskoláknak, motiválatlanná teszi a gyerekeket, a digitálisan lebonyolított mérés pedig további problémákat okoz azzal, hogy pár perc alatt végigkattintgatják a gyerekek.

Az Oktatási Hivatal szakemberei egyébként előre jelezték a tárcának, hogy a mérés a lényegét veszíti el a ráerőltetett változtatások miatt, azonban ez a visszajelzés pusztán annyit eredményezett, hogy több vezető és mérési szakember távozott az OH-ból.

A méréseket kiterjesztették, és ennél még nagyobb problémát okoz, hogy az OKM eredményeit már most is a pedagógusok értékelésére (egyben a béreinek megállapítására) kell felhasználniuk az iskolavezetőknek, ezt az igazgatók, mérési szakemberek „szakmai nonszensznek” nevezték.

A Belügyminisztérium most tehát az általa amúgy is rossz irányba állított rendszert erőlteti tovább: kifejezetten szakmaiatlan módon olyan eszközzé fordítják, amely a diákok osztályzatára és továbbtanulására is döntő hatással lehet.

Az pedig eleve nem igazán értelmezhető, hogy milyen tantárgy érdemjegyeibe tartoznának bele az OKM-en szerzett pontszámok. A szövegértést például nemcsak a magyartanárok fejlesztik, hanem gyakorlatilag minden szaktanár. A matematikateszteken például egy szöveges feladat értelmezésének a nehézsége (amivel jellemzően a legtöbb problémája szokott lenni a diákoknak) pedig éppen úgy mutathatja a szövegértési kompetencia hiányát, mint a megfelelő szintű matematikai gondolkodásét. De a matematikai logikát mérő teszt sem egy az egyben a matematikai tudást mutatja, azt nem lehet átfordítani matekjeggyé. 

Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Reviczky Zsolt

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!