Az ingyenes európai vonatbérleteket az Erasmus+ keretein belül finanszírozzák, azonban közvetlenül a diákokkal köt szerződést az EU, kihagyva például a modellváltott egyetemek kuratóriumait. Ennek köszönhetően a magyar diákok teljeskörűen részt vehetnek a programban.
Szünet nélkül folyik az adok-kapok a Trump-adminisztrációban befolyásos szerepre készülő Elon Musk és az európai politikusok között. A németországi választások előtt kellene dűlőre jutni.
„Elértük azt a pontot, ahol túl sok a hiba és túl sok a cenzúra” – a Meta az X-hez hasonlóan leáll a független tényellenőrzéssel, helyette a Trump adminisztrációval együttműködve képzeli el a szólásszabadságot. Az Európai Unió vezetői felvonták a szemöldöküket, de nem lesz egyszerű dolguk.
Kőkemény verseny kezdődhet azzal, hogy az év első napjával megszűnt a határellenőrzés a magyar–román határon. A schengeni bővítés összhangban van az európai projekttel, szuverenista körökben viszont gyanússá vált. A magyar kormány ingadozik a nemzeti büszkeség és a rideg érdekérvényesítés közt.
Egyik oldalon a kormányzati sikerpropaganda, amely szerint a magyar elnökség páratlan eredményeket elérve ismét naggyá tette Európát, a másik oldalon pedig a rengeteg kérdőjel, hogy ezt vajon mivel lehetne alátámasztani. Elemzésünkben sorra vesszük az egyes területeket, az azokhoz kapcsolódó magyar álláspontot és a tényeket, amelyek segítenek eloszlatni a narancsszínű ködöt.
Magyarországon mennek a legtöbben szabadságra a téli ünnepek alatt az Unió tagországai közül, de nem nálunk pihennek valóban a legtöbben. Európai vakációs év végi körkép.
Teljes valótlanságot állítva kampányolt Nagy István agrárminiszter múlt héten, amikor a mezőgazdasági miniszterek tanácsát utolsó alkalommal elnökölte. Az Európai Bizottság kategorikusan cáfolta Nagy kijelentéseit, amelyeket a miniszter is csak homályos utalásokkal próbált alátámasztani.
Lengyel újságírók hada várta a magyar miniszterelnököt Brüsszelben az uniós csúcstalálkozót követő sajtótájékoztató előtt és után is.
Stratégiai viták várhatóak, nagy döntések nem az uniós állam- és kormányfők brüsszeli találkozóján. A legfontosabb téma – ahogy közel három éve minden alkalommal – Ukrajna, de a vezetők elemzik az EU helyzetét és lehetőségeit a globális közegben.
A globális kihívások és az ukrán háború okán soha nem volt ennyire kiemelt politikai cél a Nyugat-Balkán országainak uniós integrációja – olvasható ki a szerdai EU–Nyugat-Balkán-csúcsot lezáró dokumentumból.
Felsorolta azt Európai Bizottság, hogy mi a problémája a közérdekű vagyonkezelő alapítványok magyar törvényi szabályozásával. A döntést már hétfőn nyilvánosságra hozták, most azonban a részletes indokolást is elérhetővé tették.
Biztonság, biztonság, biztonság – ez a Donald Tusk vezette lengyel kormányzat mottója az EU soros elnökségéhez, amelyet január elsején vesz át Orbán Viktortól. Bírálatból is kijut az elődnek, de sokkal finomabban, mint korábban.
Elég sok jel mutat arra, hogy a kormány nem is akarta megoldani az Erasmus-ügyet. Hogy az Európai Bizottság elégtelennek fogja nyilvánítani a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló jogszabályt, azt elsőként annak/azoknak kellett tudniuk, akik a csomagot elkészítették és benyújtották a parlamentnek. Ami ezután jött, nem is történhetett volna másképpen.
„Megveszekedett háborús hangulat volt” – így jellemezte Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek tanácskozását, ahol azért a biztonság kedvéért nem csak Kirill pátriárkát, hanem számos más orosz személyt lehúzatott a szankciós listáról, és ma is blokkolta 6,5 milliárd euró kifizetését, amely a tagállamok fegyverszállítását ellensúlyozná.
Indokolással ellátott vélemény küldésével a következő szakaszba lépteti a Magyarországgal szemben indított, a reprodukciós szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségszegési eljárást. Egy másik ügyben pedig megindították a jogsértési eljárást, a légi járművek üzemben tartásával kapcsolatos hiányosságok miatt.
2020 és 2022 között 13 uniós országban legalább 488 rendőri őrizetben vagy rendőri intézkedés során bekövetkezett halálesetet regisztráltak. Franciországban volt a legtöbb, utána Írország, Spanyolország és Németország következik a sorban. Magyarország hét halálesetet jelentett, lakosságarányosan ez a második legkedvezőbb adat, a hatóságok csak Portugáliában jelentettek kevesebbet. A portugáloknál ez az adat nyilvános, a magyar hatóságok csak kérésre adták ki a kutatást végző Európai Adatújságíró Hálózatnak. Több tagállam megtagadta az adatszolgáltatást.
Közös nevezőre jutottak a tagállamok a migránsok csempészésére vonatkozó büntetőjogi rendelkezésekkel kapcsolatban. A magyar elnökség alatt tartott utolsó igazságügyi miniszteri tanácsülésen született meg ez a döntés, amely egyébként szembemegy az azóta uniós joggal ellentétesnek minősített és visszavont Stop Soros törvénnyel.
„Antifasisztaként kriminalizáltak az Orbán-rezsim alatt” – Ilaria Salis olasz szélsőbaloldali EP-képviselő és társai emelték fel hangjukat a magyar igazságszolgáltatással szemben az Európai Parlamentben.
A döntést a belügyminiszterek tanácskozásán született meg Brüsszelben. Az utolsó akadály akkor hárult el, amikor Ausztria is hozzájárult a két tagállam felvételéhez.
